Írjon nekünk

Gazdaság

Szorosabbra fűznék a Vajdaság és hazánk gazdasági kapcsolatait

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

BC5K3642

A vajdasági és magyarországi gazdasági kapcsolatok élénkítésének lehetőségeiről szólt a Szabadkán megrendezett Vajdasági Agrár- és Élelmiszeripari Konferencia, amit a Magyar Nemzeti Kereskedőház és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa szervezett. A rendezvényen Kakas Béla megyei közgyűlési elnök egy országhatáron átívelő ipari kender termesztési- és feldolgozási program fontosságát hangsúlyozta.

Tavaly 155 millió dollárt tett ki Szerbiának Magyarországgal folytatott árucseréje, ami több mint 8%-a az összesített árucserének – mutatott rá a két ország közötti gazdasági partnerség jelentőségére Bogdan Laban, Szabadka polgármestere a vajdasági városban tartott szakmai fórumon. Azt, hogy a két térség közötti kapcsolatot tovább szeretnék mélyíteni a felek jól mutatja, hogy a rendezvényen 200 cég képviseltette magát a szakmai kamarák és önkormányzatainak képviselőin kívül. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja köszöntőjében kiemelte, hogy a Szerb Haladók Párt színeiben Szabadka város vezetése a politikai munkán kívül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a külföldi befektetők érdeklődését felkeltse az észak-bácskai térség iránt. A konzul úgy látja, hogy a magyarországi érdeklődés egyre intenzívebb a kis-, a közép- és a nagyvállalatok részéről egyaránt. A magyarországi és a vajdasági magyar vállalkozások közötti együttműködések területén áttörést jelent, hogy a magyar kormány által indított Gazdaságfejlesztési Program keretében 40 milliárd forintot hívhatnak le a délvidéki magyar tulajdonú gazdasági társaságok.

A cél egymást erősítve, közösen piacra jutni

Szerbia és Magyarország közötti emberemlékezet óta nem volt ilyen jó viszony – mutatott rá Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke is, aki úgy látja, ez a gazdasági szereplők együttműködését is nagyban elősegíti. Ezen belül a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozók is profitálhatnak a jó kapcsolatokból, amelyek erősítését szolgálják a különféle szakkonferenciák is. Beszédében a mezőgazdasági szektort stratégiai fontosságúnak nevezte, és arról is szólt, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatása a vajdasági magyarság és Szerbia egésze szempontjából egyaránt jelentős. Mint mondta, a támogatási összeg a kettős állampolgárok gazdasági megerősödésén keresztül a hazai bruttó nemzeti összterméket növeli.

BC5K3595

Újságírói kérdésre elmondta, a Vajdasági Agrár- és Élelmiszeripari Konferenciának gazdasági és nemzetpolitikai olvasata egyaránt volt. Előbbi szempontból az, hogy megmutassa a két jelentős mezőgazdasági potenciállal bíró térség miként is tudja úgy összehangolni kapacitásait és fejlesztési elképzeléseit, hogy ne egymás konkurenciájaként működjenek és így gyengítsék egymást, hanem esetlegesen összefogva hogyan tudnának megjelenni harmadik piacon. „Nemzetpolitikai olvasatban a konferencia lényege, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) rendszerén keresztül hogyan tudjuk integrálni az itteni termelés és termékeket oly módon, hogy harmadik piacokon meg tudjunk jelenni. Ez a szándék beleillik abba a fejlesztésbe, amit a magyar kormány által nyújtott jelentős pénzeszközökből próbálunk folyamatosan megvalósítani, elsősorban a jó minőségű nyersanyag előállításával, másrészt pedig az itteni feldolgozó kapacitások erősítésével egyfajta mezőgazdasági integrált rendszer létrehozásával” – részletezte Pásztor István. Fontos lépésként értékelte a Magyar Nemzeti Kereskedőház létrehozását, ami szerinte életképes, s ezt bizonyítja, hogy havi rendszerességgel vannak a témával kapcsolatos összejövetelek. Megjegyezte ugyanakkor, önmagában a konferenciák nem viszik a gazdaságot, de lehetőséget teremtenek arra, hogy az együttműködés fontossága folyamatosan a figyelem középpontjában legyen, illetve, hogy találkozzanak a vállalkozások, s így láthatják, melyek azok a lehetőségek, amelyekből mindenki profitálni tud.

Közösségi márka is népszerűsíti a vajdasági gazdákat

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója arról beszélt a rendezvényen, hogy vajdaságiként különösen fontosnak tartja, hogy a politikusok által szorgalmazott nemzetpolitikai célokat gazdaságfejlesztési tartalommal töltsék meg, ami mind a két ország számára fontos lehetőséget tartogat. Elmondta, hogy az MNKH az elmúlt időszakban összesen 22 irodát nyitott a Kárpát-medencében és Lengyelországban, és az mintegy 4 millió eurónyi üzleti lehetőséget tudtak a határon túli vállalkozásoknak hozni, amely szép számnak tűnhet, de megítélése szerint nem elégséges, leginkább nulladik lépésnek tekinti. Tavaly 60 ország, több mint 4000 üzleti lehetőség érkezett be hozzájuk, amelyek a határon túli magyar vállalkozások számára is elérhetőek. A nemrég indult Partner Portálon pedig bárki megtalálhatja azokat a rendezvényeket, háttéranyagokat, amelyek a külpiacra jutást segíthetik. Oláh Zsanett leszögezte, az lenne a cél, hogy ne export-promócióról beszélhessünk, hanem tényleges segítséget tudjunk nyújtani. Kitért az Áldomás néven létrehozott közösségi márkára is, amely cégér alatt az MNKH magyarországi és harmadik ország piacaira is szeretnék elvinni a legkisebb termelők portékáit is.

BC5K3628

Csongrád megye és a Vajdaság kitörési pontja lehet az ipari kender

A konferencián Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke az ipari kenderről tartott előadásában kitért arra, hogy a megye kitörési pontjait keresve 2013-ban találkoztak először ezzel a növénnyel. Elmondta, a kendertermesztésnek és feldolgozásnak több, mint 100 éves hagyománya volt, az 5-6 ezer hektáron termesztett növényt olyan gyárak dolgozták fel, amelyeket az 1880-as években alapítottak. A szegedi kendergyárak nemcsak a környező településeken, de a Vajdaságban is termeltettek kendert, amelyet Szegeden dolgoztak fel, így a határon átnyúló együttműködés már akkor is létezett. A Nagylaki Kendergyár a fénykorában, a területéhez tartozó több mint 80 hektáron mintegy 1400 embernek adott munkát. „A célok meghatározásánál egyértelműen elmondható, hogy az alulról építkezés jegyében folynak: első körben a megyei önkormányzat a helyi szereplőkre építve, azokat feltérképezve és megismerve szeretné újra éleszteni az ipari kender termesztést és feldolgozást. Mára talán elmondható, hogy túl vagyunk a stratégia megalkotásán és a helyi szereplőkkel, valamint vajdasági partnerünkkel, Zenta község önkormányzatával kívánjuk beindítani az iparágat” – ismertette Kakas Béla. A következő szint a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel szoros együttműködésben zajló Kárpát-medencei Kender Program, amelybe a Csongrád megyei elképzelések szervesen illeszkednek. A stratégia része egy vagy több nemzetközi együttműködésbe történő bekapcsolódás a kenderprojekt kiterjesztése, illetve megerősítése céljából. Jelenleg a megyei önkormányzat a Kárpát-medencei kender programban vesz részt, felkészülnek a Duna-Transznacionális Programra, kapcsolódtak a domaszéki kenderház projekthez, továbbá IPA pályázatuk van Zenta községgel. Ez utóbbival kapcsolatban Kakas Béla elmondta, a projekt célja a határtérségben a kendertermesztés és feldolgozás újra indításának megalapozása, mindezt lehetőség szerint innovatív eszközökkel támogatva. A pályázat jelenleg az elbírálás szakaszában van. A hosszú távú célok között pedig egy teljes, önfenntartó vertikum kiépítését nevezte a legfontosabbnak Kakas Béla, amely a kender termesztést és feldolgozást is felöleli, s ezzel párhuzamosan lehetőséget biztosít a kisüzemi, valamint a közepes, vagy nagyüzemi keretek között működni kívánó szereplőknek egyaránt. Magyarán minél több iparági szereplő bevonása és a minél nagyobb feldolgozottsági fokú termék előállítás a végső cél.

Hírzóna

Folytatódik az Adókedd sorozata Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Október elsején, kedden.

Tovább olvasom

Hírzóna

Több mint félmilliárd forint adót csalt egy szerb vállalkozó Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Természetesen vádat emeltek ellene.

Tovább olvasom

Egyetem

Ennyit keres a rektor és a kancellár a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nem rossz.

Tovább olvasom

Aktuál