Közélet

Kósa: a magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást (FRISSÍTVE)

Kósa: a magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást (FRISSÍTVE)

2017. április 4., kedd
Kósa: a magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást (FRISSÍTVE)
Halász János; Kósa Lajos

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését - a kihirdetését követő napot - követő fél éven belül meg kell kötni. A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat. A módosítás indoklása szerint Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország kormánya is tudomással bír, és mindkét kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A külföldi felsőoktatási intézmény a magyar jog szerinti oklevél kiállítására nem jogosult - áll az indoklásban. A törvényalkotási bizottság előtt hétfőn Palkovics László oktatási államtitkár - Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt - azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést. Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek.

Balog Zoltán

hétfői expozéjában

kijelentette

: a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, "jogokat biztosítanak, és nem előjogokat". Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni.

Soros György

szervezetei ilyen "álcivil ügynökszervezetek", és "elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk" - mondta a tárcavezető. A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el a parlament. A Central European University (CEU) a kedden elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt –

közölte a CEU vezetője

, akit az intézmény budapesti sajtótájékoztatóján online kapcsoltak Washingtonból.

A felsőoktatás és a diákok védelme az indok

A magyar felsőoktatás és a diákok védelmével indokolta a felsőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő módosítását Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti szavazás után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A most elterjedt "lex CEU" megnevezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a CEU alapítója,

Soros György

2005-ben írt

Magyar Bálint

akkori SZDSZ-es oktatási miniszternek egy levelet, amelyben megköszönte az új felsőoktatási szabályozást, de megkérte a kormányt, hogy a "minden alól mentességet adó" szabályozást, a "lex CEU-t" ezzel párhuzamosan tartsák fenn. Ezzel összefüggésben megismételte: a kedden elfogadott törvénymódosítás a Közép-európai Egyetem működését, oktatási programját nem érinti - mert az egy magyar egyetem magyar akkreditációval -, a Central European University (CEU) azonban az Egyesült Államokban van bejegyezve, ahol viszont nem végez oktatási-kutatási tevékenységet. Ugyanakkor erre "az oktatási tevékenység nélküli szervezetre" hivatkozva adnak ki amerikai diplomákat a magyarországi Közép-európai Egyetemen - tette hozzá a frakcióvezető. Ez szerinte megtévesztő, jogi trükk, kiskapu, amit be kell zárni. A magyar állami egyetemek is szóvá tették, hogy "furcsa a rendszer", mert ők nem adhatnak olyan külföldi diplomát, amely mögött a honos országban nincs valódi oktatási teljesítmény - jegyezte meg. A magyar felsőoktatás védelme megkívánta, hogy a Fidesz támogassa a módosítást - jelentette ki, visszautasítva, hogy a törvény érintené a tanszabadságot. A jogszabály lényege, hogy a származási országban is létezzen az adott külföldi egyetem, a működéséről pedig nemzetközi szerződés rendelkezzen - ismertette

Kósa Lajos

. A javaslat kivételes sürgős elfogadását azzal magyarázta, hogy egy elhúzódó parlamenti eljárás esetén az érintett egyetemeknek kevesebb idejük lenne felkészülni az Oktatási Hivatal által jelzett problémák rendezésére, és arra, amit a törvény szabályoz. Szerinte ha megvan a szándék, bő fél év elegendő a megegyezésekre. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy bizonyos határidőket előrehoztak, úgy reagált: a CEU-sok korábban úgy nyilatkoztak, nincs szándékukban New Yorkban valódi oktatási intézményt létrehozni, amiből az következik, hogy valakivel "hármas együttműködést" hoznak létre, ami viszont csak megegyezés és így néhány hónap kérdése. A Jobbik álláspontját a javaslatról úgy kommentálta: sem Soros ellen, sem mellette nem mertek állást foglalni. Arra a kérdésre, hogy például a német államfő, a Magyar Tudományos Akadémia és Nobel-díjas tudósok is a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaztak meg az ügyben, a fideszes politikus azt felelte: amikor Magyarországon tömegtüntetést és gyűjtést szerveztek Isaura kiszabadításáért, akkor "azt gondoltam, hogy valószínűleg tévedésben vannak az emberek, mert Isaura pillanatnyilag szabad". "A tévedés joga mindenki számára lehetőség, és megkockáztatom, még Nobel-díjas is tévedhet" - fogalmazott. Más parlamenti ügyekre kitérve Kósa Lajos elmondta: azért kérték az Országgyűlést, hogy vegyék le a napirendről a már benyújtott kormányzati reklámadótörvény-javaslatot, mert a Fidesz szerint még dolgozni kell az előterjesztésen, meg kell vizsgálni, valóban megfelel-e az Európai Bizottság állásfoglalásának. Ha április 26-ig újra a Ház elé kerül az indítvány - vagy a témában egy másik -, akkor azt június közepéig elfogadhatják, de az biztos, hogy még ebben a ciklusban rendezik a kérdést - közölte. Arra a kérdésre azonban már most nemmel válaszolt a frakcióvezető, hogy 2018-ban 9 százalék lesz-e az adó mértéke. A napirendről lekért javaslatban azért szerepelt 9 százalék, mert az az egész idei évre szóló mérték lenne, ám mivel a törvény hatálya csak az év második felére terjedne ki, az valójában 4,5 százalékos terhelést jelentene - magyarázta, jelezve, hogy ez mintegy félszázalékos tehercsökkentést jelentene a korábbiakhoz képest. "Szeretnénk a reklámadót csökkenteni" - mondta Kósa Lajos. A Ház előtt fekvő erdőtörvény-módosítási javaslatból - miután az ellenzék nem támogatta - kiemelik a kétharmados rendelkezéseket, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy a szántók közé zárványként beékelődő - maximum 3 hektáros - erdőket az érintett tulajdonosoknak ajánlják fel megvételre - közölte. A közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló szocialista kezdeményezés tárgysorozatba vételének elutasítását Kósa Lajos azzal magyarázta, hogy amíg az MSZP nem tisztázza szerepét a 4-es metró ügyében, amely "a valaha volt legnagyobb korrupciós botrány", addig teljesen elvtelen magatartás, hogy ők beszélnek a közpénzek átláthatóságáról. A Jobbik plakátkampányával kapcsolatban kérdésre a frakcióvezető azt mondta: a Jobbik teljes egészében Simicska Lajos befolyása alá került. A "hazugságokat terjesztő" jobbikos plakátkampány miatt tanulmányozzák az esetleges jogi lépések lehetőségét, egyúttal ellenplakátkampányt indítanak - közölte. Kósa Lajos beszélt

Botka László

MSZP-s miniszterelnök-jelöltről is, megjegyezve: a szocialista politikus luxusadóval sújtaná az egymillió forint felett keresőket, "milyen szerencse, hogy ő 2500 forint híján keres egymilliót". Ez szerinte "ugyanaz a szocialista vircsaft, ami már volt korábban". Megkérdezték őt arról is, hogy sajtóhírek szerint Botka László és családja 25 millió forintos luxusautóval közlekedik, amit úgy kommentált: Botka László semennyire nem hiteles, de nem pont emiatt, hanem például azért, mert parlamenti képviselőként mellszélességgel támogatta a Magyarországot tönkretevő politikát.

Frissülő híreink:

Élőlánccal tiltakoztak az Országgyűlés CEU-t érintő döntése miatt

Több ezer demonstráló élőlánccal tiltakozott az Országgyűlés CEU-t (Central European University) érintő oktatási törvénymódosítása miatt kedd délután az intézmény épületénél, Budapesten. Az élőlánc után a CEU előtt felszólalók, köztük a diákok többször is arra kérték Áder János köztársasági elnököt, éljen politikai vagy alkotmányos jogával, és vétózza meg a törvényt. A tömeg többször is azt skandálta, "Ne írd alá János! Ne írd alá János!" Elhangzott az is, hogy eddig mintegy 30 ezren írták alá a CEU melletti petíciót, és mivel az országgyűlési képviselők ezt nem vették figyelembe, valójában nem őket képviselik ebben a kérdésben. Hozzátették, úgy látják az érintettek nélkül meghozott döntések antidemokratikusak. "Semmit rólunk, nélkülünk" - skandálták. László Luca, a CEU elsőéves diákja felháborítónak nevezte, hogy két nap alatt sikerült ellehetetleníteni egy nemzetközi egyetemet. "Ezt nem hagyjuk szó nélkül, ezért vagyunk itt" - tette hozzá. Az épület előtt szónokolók szerint az Országgyűlés döntése nemcsak a CEU-ról, hanem a jogállamiság jelenéről és jövőjéről is szól, és a döntés súlyos károkat okoz Magyarországnak és a magyar társadalomnak. Hozzátették, az egyetemi autonómia évszázados érték. Úgy fogalmaztak, hogy a nemzeti konzultációnak valójában arról kellene szólnia, hogyan "állítsuk meg Orbánt" A szervezők szerint az élőláncon többen voltak, mint a vasárnapi demonstráción, amikor mintegy tízezerre becsülték a résztvevők számát. A demonstráció hivatalosan is bejelentett befejezése után a tömeg egy része átvonult a Parlament elé, ahol az ott sátorozó, más céllal tartott demonstráció résztvevőivel együtt a kormányt bírálták; az Országgyűlés CEU-t érintő döntését hazaárulásnak nevezték. A rendezvényen felolvasták a törvénymódosítást megszavazó képviselők névsorát, amit füttyszó kísért. A demonstrálók megpróbálták kitűzni a Parlamentre az uniós és a magyar zászlót, de az épület lépcsőjén felsorakozó rendőrök ezt megakadályozták, ekkor dulakodás alakult ki, amelynél jelen volt Demszky Gábor volt főpolgármester is. Végül egy demonstráló feljutott a Parlament lépcsőjének tetején lévő egyik oroszlánszobor mellé a két zászlóval, a rendőrök ebben nem akadályozták meg. Ugyanakkor Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő megjelent a Parlament egyik ablakában, ahonnan kilógatta az uniós lobogót.

Oktatási államtitkár: a Közép-európai Egyetemet nem érinti a törvénymódosítás

Az oktatási államtitkár szerint a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), de a CEU működése a kezdetek óta kérdéseket vetett fel. Palkovics László ugyanakkor veszteségként értékelné, ha a CEU elhagyná Magyarországot. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este ismét azt mondta: nem CEU-ellenes törvényt akartak hozni, olyan helyzetet akartak kialakítani, hogy a komplikációkat a jövőben el lehessen kerülni. Nem akarnak olyan egyetemeket, amelyek kvázi diplomagyárként működnek - mondta, hangsúlyozva: ez a minősítés nem a CEU-ra vonatkozik. Az államtitkár kérdésre kijelentette: nem egy nap alatt rendezték a CEU ügyét. Felidézte, hogy a jogszabályi környezet kialakítása 1993-ban kezdődött meg, és már akkor felvetődött, hogy mitől külföldi az egyetem, ha otthon nem folytat képzést, csak Magyarországon. 2004-ben ismét kérdések merültek fel a szándéknyilatkozat aláírásakor - emlékeztetett. Palkovics László megjegyezte: egy egyetem attól egyetem, hogy ott is folytat felsőoktatási tevékenységet, ahol akkreditálták. Hozzátette: 2011-ben az új felsőoktatási törvényben jelent meg a külföldi felsőoktatási intézmény fogalma, ebben a KEE helyére került. A KEE a magyar szabályoknak megfelelő magánintézmény, amelyet a MAB akkreditált. A két intézmény képzései ugyanazon emberekkel, fizikailag egy helyen történik - jelezte, hozzátéve: a CEU egy Amerikában akkreditált intézmény, amely azonban ott nem folytat képzéseket. A mostani jogszabály módosítás nem érintik a KEE-t semmilyen módon - mondta, és cáfolta, hogy az egyetemi autonómia veszélybe kerülne, vagy a CEU-t be akarnák zárni. A CEU is működhet az idők végezetéig, de a KEE működjön az idők végezetéig, mindkettő kiváló intézmény - fogalmazott Palkovics László, aki szerint a működési modell, hogy két egyetemről van szó, sokaknak nem volt világos. Ebben látta az államtitkár a jelentős felháborodás okát is. Azt várják a CEU-tól, hogy Amerikában is legyen képzése, illetve legyen államközi megállapodás a működésről - erősítette meg, és jelezte: kezdeményezni fogják a két ország együttműködését az amerikai oktatási minisztériumnál. Arra, hogy az amerikai kormányzat a CEU-t tekinti az együttműködés letéteményesének, azt mondta: meglátják, hogy az oktatási minisztérium hogyan fog majd reagálni. A kérdést magyar részről miniszteri szinten szeretnék kezelni. Palkovics László úgy látta: ha a szándék mindkét fél részéről az, hogy működjön tovább az intézmény, fognak megoldást találni. Hat hónap van, hogy meghatározzák az elveket, és utána az adott állammal öntenék megfelelő formába. A legrosszabb eset, ha a megállapodás később születik meg, akkor a CEU-ra esetleg egy évvel később lehet majd ismét jelentkezni. Nagy piros szalag azonban nem kerül a CEU-ra, hogy itt mindennek vége van - mondta az államtitkár, aki szerint ha az a döntés születne, hogy a CEU megy, az veszteség lenne, és ezt nem szeretnék. További kérdésre közölte: az Oktatási Hivatal vizsgálatáról folyamatosan egyeztetettek a magyar egyetemekkel, hiánypótlásokat kértek, és arról is volt szó, hogy lesz egy ilyen törvény. Az a minisztérium hibája, hogy rektori konferenciával nem egyeztettek, amit az idő hiányával indokolt. Ugyanakkor a javaslat egy technikai módosítás volt, a magyar egyetemekre nincs hatása - tette hozzá.

Többen emeltek szót a felsőoktatási törvény módosítása ellen

Több intézmény és szervezet képviselői emeltek szót a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása ellen. Az MTI-hez eljuttatott közleményben jelezték, Áder János államfőhöz fordultak, azt kérve: ne írja alá a törvényt. A Pedagógusok Szakszervezete arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz. A szervezet állásfoglalása szerint összeegyeztethetetlen a jogállami kritériumokkal az az eljárás, amelynek keretei között minden egyeztetés nélkül a kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt érdemi tárgyalás nélkül egyetlen nap alatt elfogadja. Mint írták, aggasztónak és az ország érdekeivel ellentétesnek tartják, hogy az Országgyűlés ismét a felsőoktatás autonómiáját súlyosan sértő törvénymódosítást fogadott el. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának munkatársai a doktoranduszokkal együtt nyílt levelet fogalmaztak meg a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, kiemelve: elutasítanak minden olyan törekvést, amely "az egyetemi autonómiát korlátozza". Mint megjegyezték: a tudomány, a művészet és az oktatás politikától való függetlensége olyan alapérték, amelyet irányultságtól függetlenül minden felelős politikusnak tiszteletben kell tartania. Úgy vélekedtek, egyértelmű, hogy a kormányzati érdek a "nemzetközi rangsorokban legjobban teljesítő felsőoktatási intézmény, a CEU/KEE ellehetetlenítését célozza meg". A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának nyílt leveléhez az intézmény rektora, Csanádi Judit is csatlakozott. Ebben a rektor elfogadhatatlannak nevezte "az utólagos törvénykezés gyakorlatát", ami "jelen esetben egyértelmű politikai akció a felsőoktatás egyik szereplője ellen". Csanádi Judit egyúttal felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvénymódósítást. Cseh egyetemi és kulturális intézetek képviselői nyílt levelükben úgy fogalmaztak: "A joggal való ilyen diszkriminatív visszaélés a nem demokratikus, autoriter rendszerek sajátja, amiről azt gondoltuk, hogy a múlt századi tapasztalatok után már nem tér vissza Európába. A magyar kormány eljárása így felsorakozott a török egyetemeken a közelmúltban végrehajtott politikai és nacionalista tisztogatások, valamint az orosz rezsim azon igyekezete mellé, hogy bezárja a szentpétervári Európai Egyetemet". Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszternek és Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektorának címzett nyílt levelet a prágai Károly Egyetem három karának képviselői, a Filmművészeti és Televíziós Akadémia dékánja, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, a Václav Havel Könyvtár, a Cseh Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete, valamint a Nemzetközi Kérdések Szövetsége Intézet igazgatói írták alá. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek: a Közép-európai Egyetem, amelyet 1991-ben Prágában alakított meg Soros György magyar származású amerikai milliárdos, és 1996-tól működik Budapesten, az elmúlt időszak alatt nagy nemzetközi megbecsülést vívott ki magának. Azt írták: ha a Közép-európai Egyetemnek be kellene szüntetnie tevékenységét Magyarországon, a cseh tudományos élet képviselői készek hozzájárulni ahhoz, hogy működését valahol másutt folytathassa. Szerda este a CEU New York egykori kormányzójának közleményét továbbította az MTI-hez, amelyben

George Pataki

is szót emelt az egyetem védelmében. A magyar származású amerikai politikus felidézte, hogy 2004-ben őt érte a megtiszteltetés, hogy aláírja Magyarország akkori miniszterelnökével a megállapodást, amelyben a CEU-t elismerték magyar egyetemként. Kiemelte: a CEU befektetés Magyarország számára, és minden támadás az egyetemi autonómia és akadémiai szabadság ellen komoly visszalépést jelent Magyarország magas színvonalú oktatásában és a két ország közötti kapcsolat jövőjére is hatással van.

Élőláncos tiltakozás kezdődött a CEU-nál

Élőláncos tiltakozás kezdődött kedd délután a CEU (Central European University) budapesti épülete előtt az Oktatási Szabadságot elnevezésű független diákszervezet szervezésében. Az intézmény Nádor, Arany János, Október 6. és a Zrínyi utcai épülettömbjét körbeállók tiltakozásukat fejezték ki a parlament keddi döntése miatt, a szónokok pedig arra bíztatták Áder János köztársasági elnököt, hogy "vétózza meg", azaz ne írja alá a törvény-módosítást.

Élõlánc a CEU körül

A tiltakozók közül sokan a "CEU-val vagyok" kitűzőt viselték, mások az államfőnek szóló, "VETO" és a "Ne írd alá" feliratú táblákkal fejezték ki véleményüket a szerintük az intézményt diszkrimináló törvénymódosítás ellen.

A KKM bekérette az amerikai és a német ideiglenes ügyvivőt

Altusz Kristóf

helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI-vel. Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. "A ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul" - fogalmaztak. Hangsúlyozták: "minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét" a KKM-be kérette Altusz Kristóf. A Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A Central European University (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.

Emmi: a CEU megtéveszti a közvéleményt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a CEU az elmúlt napokban folyamatosan megtévesztette a közvéleményt, beleértve nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket. A tárca kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a "Soros-egyetem" a jogszabályok betartása helyett előjogainak minden áron való megtartását választotta, ehhez pedig minden eszközt bevet. Példaként hozták, hogy az Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát. A minisztérium rámutatott: a parlament által elfogadott törvénymódosítás nem érinti a Közép-Európai Egyetemet, a CEU pedig tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja. "A Soros-egyetem" olyan privilégiumokat élvezett, amelyek semmilyen más magyarországi felsőoktatási intézmény számára sem voltak biztosítottak. Úgy adhatott ki kétféle - magyar es amerikai - diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezni - közölték, hozzátéve: ez Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny. Ezt az üzleti diszkriminatív helyzetet szüntette meg a törvénymódosítás, bezárt egy kiskaput, es fair viszonyokat teremtett az egyetemek között - írta közleményében a minisztérium. Kitértek arra is: jóllehet, nem a CEU-n tanul a legtöbb külföldi hallgató, mégis a CEU rendelkezett privilégiumokkal. Mint az a nyilvánosságra került korábbi levelezésekből látható, Magyar Bálint volt oktatási miniszter és a szocialista kormányok kritika nélkül írták törvénybe Soros György kéréseit, nem törődve a hazai egyetemek és hallgatok érdekeivel. Több mint beszédes a tárca szerint, hogy a törvénymódosítás számtalan érintettje közül csak a CEU tartja elfogadhatatlannak a módosítást, az összes többi nem. Az elfogadott jogszabály szövegéből már mindenki láthatja, hogy a sokszorosára felduzzasztott hecckampányban elhangzó riogatásokkal ellentétben nem zár be egyetlen külföldi honosságú és Magyarországon működő egyetemet sem. A módosítás az egész Európai Unióban érvényes diploma kiadásához támaszt ésszerű feltételeket. A CEU további működését egy nemzetközi megállapodásnak kell ésszerű időn belül rendezni - írta meg az Emmi. A Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A Central European University (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.

Amerikai nagykövetség: az Egyesült Államok szót fog emelni a CEU mellett

Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem (CEU) függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért - közölte az amerikai nagykövetség kedden az MTI-vel. A közlemény szerint az Egyesült Államok csalódással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet "célba vevő" törvényt kedden gyorsított eljárással elfogadták. Annak ellenére fogadták el a törvényt, hogy az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei fejezték ki korábban komoly fenntartásaikat - olvasható a közleményben. Hozzátették, hogy a CEU a magyarországi kultúrát gazdagította, és 26 éve fontos eleme az amerikai-magyar kapcsolatoknak.

Vadai: a DK elindítja a népszavazást a CEU megmentéséért

A Demokratikus Koalíció elindítja hétfőn bejelentett népszavazási kezdeményezését annak érdekében, hogy megakadályozzák a CEU megszüntetését - közölte a párt alelnöke.

Vadai Ágnes

keddi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Fidesz megszavazta a legjobb hazai egyetem, a CEU bezáratását, ami egy világos és félreérthetetlen támadás az oktatás, a tudomány és a magyar fiatalok jövője ellen. A DK politikusai távol maradtak a parlamenti szavazástól, amit a független képviselő azzal indokolt, hogy egyszerű többség is elég volt a törvénymódosítás elfogadásához, így az ellenzék nem tudott mit tenni ellene. A Demokratikus Koalíció viszont elindítja hétfőn bejelentett népszavazási kezdeményezését, hogy így akadályozza meg a CEU bezáratását, mindenki - pártok és civil szervezetek - csatlakozását várják - mondta. A DK jogászai már dolgoznak azon, hogy milyen kérdést lehet feltenni a népszavazáson. Ez valóban egy nagyon nehéz feladat, de meg fogják oldani - válaszolta egy kérdésre. Arra a felvetésre, hogy a Jobbikkal is hajlandóak lennének-e együttműködni, azt felelte, hogy azokat a pártokat várják, amelyek egyetértenek a demokratikus alapnormákkal, nem kirekesztőek, hisznek a szabadság és a szolidaritás eszméjében.

Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul

Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a "lex CEU" miatt - közölte a párt két társelnöke,

Szél Bernadett

és

Hadházy Ákos

az MTI-vel kedden azt követően, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a felsőoktatási törvényt módosító javaslatot. Mint írták, a CEU ellehetetlenítéséről szóló előterjesztés az LMP álláspontja szerint nemcsak elfogadhatatlan és káros, de alaptörvény-ellenes is. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a többi ellenzéki párt támogatását a beadványához.

Ikotity István

LMP-s országgyűlési képviselő a szavazás után sajtótájékoztatón szomorú oktatáspolitikai mérföldkőnek nevezte a nemzeti felsőoktatási törvény módosításának elfogadását, mint mondta, pártja tiltakozik "a putyini tempó ellen".

MSZP: az államfő ne írja alá felsőoktatási törvény módosítását!

Az MSZP-frakció egységesen kiáll a CEU mellett és azt kéri

Áder János

köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője kedden Budapesten a jogszabály parlamenti elfogadása után tartott sajtótájékoztatón. Tóth Bertalan - aki mögött felsorakoztak a képviselőcsoport tagjai - közölte, aljas, pitiáner támadásról van szó, amely nem szakmai kérdésről, hanem az oktatási szabadság megvonásáról szól. Elfogadhatatlan a Fidesz eljárása, a törvényjavaslatot a szocialisták nem szavazták meg - mondta. A frakcióvezető szerint a Fidesz eddig a jogalkotást a barátai, rokonai helyzetbe hozására használta. A kormánypárt most az oktatás szabadsága ellen küzdve kivégez egy felsőoktatási intézményt, ezt jogalkotási kivégzésnek lehet tekinteni - hangoztatta. Hozzátette: a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá ezt a törvényt. Tóth Bertalan közölte azt is, a frakció részt vesz délután azon a demonstráción, amit a törvénymódosítás ellen szerveztek. Kitért arra is, hogy a washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet jelentése szerint most már Romániában és Bulgáriában is szabadabban élhetnek az emberek, mint Magyarországon. A szocialista politikus elmondta, 2018-ban kormányt kell váltani. Az MSZP kormányt akar váltani és Botka László vezetésével le fogja váltani a kormányt - tette hozzá. Közölte, az új kormány egyik első dolga - sok minden más mellett - az lesz, hogy ezt a törvényt visszavonja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.