Labdarúgás: Siha Zsolt szerint sorsfordító időszak előtt áll a SZEOL

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

szeol_sajttaj003kf

Fogynak a fordulók, a SZEOL SC helyzete azonban továbbra sem lett könnyebb: a hátralévő 12 fordulóban 13 pontos hátrányát kellene ledolgoznia a kék-feketéknek ahhoz, hogy a következő idényt is az NB II-ben kezdhessék meg. Vasárnaptól nincs megállás, és nincs több szünet a pontvadászatban, a gárda sportigazgatójával, Siha Zsolttal összegeztük a tavaszból eddig eltelt időszakot a hajrá előtt.

– Hat forduló telt az NB II tavaszi idényéből, ez alatt 4 pontot szerzett a csapat, és továbbra is az utolsó helyen áll a bajnokságban. Az idén lejátszott meccsek többsége szinte ugyanúgy nézett ki, hiába volt partiban az együttes a Balmazújvárossal és a Soroksárral is, pontot ezeken a meccseken nem tudott gyűjteni, viszont a Puskás Akadémia ellen bravúrral sikerült a döntetlen. Hogyan összegezné ezt a hat fordulót?

– Volt egy tervünk a tavasz előtt, ami alapján az első három hazai meccsből egyet legalább szerettünk volna megnyerni, még úgy is, hogy tudtuk, hogy egyiken sem mi leszünk az esélyesek, magyarul szerettünk volna elérni egy bravúrt. Ez sikerült is. Az más dolog, hogy a Puskás elleni döntetlennel sokra nem megyünk. Lehet arról beszélni, hogy a Balmaz vagy a Soroksár ellen benne volt a döntetlen a játékban, de valljuk be őszintén, hogy messze voltunk a győzelemtől. A két idegenbeli, Szolnok és Budaörs elleni vereség nagyon fájó, a statisztika is azt mutatta, hogy ott komoly győzelmi esélyeink voltak, viszont egyikért sem kaptunk pontot. A fejlődést lehet látni, pontban a hátrányunk viszont nőtt, így nehezebb lett a helyzetünk. Egy lépcsőket nézünk csak előre, most a Kisvárdával foglalkozunk. A közvetlen riválisok, így a Cegléd, de mondhatnám a Kozármislenyt is, komolyan erősítettek, mi is megtettük ezt, de nem tudni, hogy ez mire lesz végül elég.

– Milyennek ítéli a téli átigazolási időszakot? Minden csapatrészbe érkezett játékos, igaz, távozói is akadtak az együttesnek.

– Négy játékos távozott, míg öten érkeztek. Olyan játékosokat sikerült leigazolnunk, akik egyrészt szabadon igazolhatóak voltak, másrészt bevállalták ezeket a körülményeket. Ferkó Ádámnak és Gál Szabolcsnak felbontották a szerződését, Mihály Dávid október óta szabadon igazolható volt, Prokop Rostislavra nem tartott igényt a Ferencváros, míg Fehér Imrét kölcsönadta a Honvéd. Rutinosabb játékosokról van szó, több meccs van a lábukban, mindegyikük erősítés a csapat számára, így maga a csapat is erősebb lett ez által. Sajnos ez még pontokban még csak minimálisan mérhető.

– Nem csak játékos, hanem vezetőedző is érkezett a csapathoz télen: Zoran Kuntic irányítja a SZEOL-t a december óta. Miért esett rá a választás, illetve mennyire hozta eddig azt, amire tőle számítottak?

– Szerettünk volna egy olyan, úgymond külsőst a csapat élére, akinek komoly játékos múltja is van. Igazolja a hírét, hiszen szigorú szakemberről van szó, de nem szeretnék véleményt nyilvánítani arról, hogy mi a jó, nem a szakmai munkával volt eddig sem probléma. Egy téli felkészülés mindig is más minőséget képvisel, mint egy nyári felkészülés, ezen a munkán is túl vagyunk. Kívülről jobban nézünk ki, de ahogy mondtam is, ez pontokban nem mutatkozott meg. Ha az egyik idegenbeli meccsünk meglenne, akkor hét pontot szereztünk volna hat forduló alatt, amit ha meg tudnánk háromszorozni, az sem biztos, hogy elég lenne, de jobban nézne ki.

– A helyzet nem könnyű, egyre kevesebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy lefaragja a csapat a hátrányát, és jövőre is ott legyen az NB II-ben. Ha ez nem sikerülne, egyértelmű cél a visszajutás a következő szezonban?

– Még mindig ebben a bajnokságban gondolkozunk. Lehet, hogy naiv vagyok, hogy hiszek a csodákban, de bízok a srácokban. Ha ez nem sikerül, akkor szeretnénk minél előrébb visszajutni. Az infrastrukturális problémáink ugyanakkor továbbra is nehezítő körülmények, de a visszajutás sem egy egyszerű mutatvány. Amíg nem húzták meg a vonalat, addig nem is akarok erről beszélni. Télen a lehetőségeinkhez mérten erősítettünk, az edzőválasztás sem véletlen volt.

– Most viszont talán olyan meccsek jönnek, ahol nagyobb esélye lehet a csapatnak a pontszerzésre, még ha ez alól a vasárnapi, Kisvárda elleni találkozó kivétel is lehet.

– Kisvárdán nyilván nem mi leszünk az esélyesek, de a Sopron elleni meccset mindenképpen szeretnénk megnyerni. Korábban úgy néztük, a Kozármisleny-Cigánd elleni két hazai meccs lehet a vízválasztó, de addig muszáj nem csak pontot, pontokat szerezni, hogy bárminek is legyen realitása.

– Egy dolog még közös volt a tavaszi meccsekben: a Balmazújváros, a Soroksár és a Szolnok ellen is egyetlen hiba eldöntötte a három pont sorsát.

– Az okos ember a más kárán tanul, nekünk ezt nem sikerült. Az ellenfelek nem nagyon adnak nekünk ilyen lehetőséget, vagy ha adnak, akkor nem élünk vele. Főleg a védő harmadban egyszerűen nem szabad hibázni, mert azt azonnal kihasználják. Más dolog, hogy egy fiatal csapatról beszélünk, volt, amikor négy 21 éven aluli is a pályán volt. Minden gólt persze hiba előz meg, ez máshol is így van. Ami a harmadosztályban belefért, az már itt nem. A három hazai meccsünk egy az egyben ugyanúgy nézett ki, annyi különbséggel, hogy a Puskás Akadémia ellen tudtunk egyenlíteni. Összesen csak három döntetlenünk van, ha az egygólos vereségeinkből a felét döntetlenre tudtuk volna kihozni, akkor másképp nézne ki a tabella, még ha ugyanúgy utolsók is lennénk. Huszonhat meccsből három döntetlen nagyon kevés, főleg úgy, hogy összesen két meccsünk, a Siófok és a Cigánd elleni meccs nézett ki nagyon rosszul, hiába kaptunk ki Mosonmagyaróváron 3-1-re, majdnem az egyik legjobb meccsünk volt.

– A sorba talán beleillik a Budaörs elleni meccs is, ahol a 4-1-s végeredmény nem feltétlenül tükrözi a pályán látottakat.

– Három-négy komoly, 100%-os ziccerünk volt 0-0-nál. Azt beszéltük akkor a félidőben, hogy ha onnan egy pontot hozunk el, csalódottak leszünk. A meccs előtt lehet aláírtuk volna az ikszet, de nem úgy nézett ki a meccs, hogy van mitől félni. Az ellenfél nem váltott olyat, ami ezt indokolta volna. Sokat foglalkoznak a hibákkal a srácok, sokat beszélnek erről, de minden meccsen történt egy ilyen. Nem arról van szó, hogy kialakítanak egy csomó helyzetet, amiből egyet berúgnak, hanem segítünk nekik, remélem, hogy erre a bajnokságra ezt befejeztük.

Előző sztori

Kézilabda: a nyolc közé juthat a Pick vasárnap

Következő sztori

A futásé lesz a főszerep szombaton Algyőn