Írjon nekünk

Egyetem

A KGB-től KGBéláig – az oroszok már a spájzban vannak?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kremlin

Az orosz befolyásolási próbálkozásokról kérdezték Szegeden az MTA Oroszország-szakértőjét és az Index újságíróját. Az orosz propaganda nem feltétlenül az FSzB-től jön, vannak olyanok, akik meggyőződésből cselekednek a keleti nagyhatalom népszerűsítése érdekében. Szentpéterváron trollok írják a kommenteket, miközben egyes magyarországi szervezetek az oroszokkal próbálnak együttműködni.

Tényleg van Oroszországnak trollhadserege? Együttműködik-e az orosz titkosszolgálat magyar szélsőséges szervezetekkel? Kell aggódnunk az oroszok gazdasági befolyása miatt? Bűncselekmény-e egyáltalán Oroszországot szeretni? – többek között a felsorolt kérdésekre keresték a válaszokat az SZTE Gazdaságtudományi Kar és az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány European Café közös rendezvényén csütörtök késő délután. A két meghívott vendég, Deák András, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, a CEID szakértője, valamint Dezső András, az Index újságírója volt. Az említett hírportál munkatársa írt cikket többek között Kovács Béla jobbikos EP-képviselő orosz titkosszolgálati kapcsolatairól, az ügy 2014-ben „KGBéla-botrány” néven vált ismerté.

A KGB arra használta fel a nyugati értelmiség tagjait, hogy terjesszék a szovjet propagandát

„A propaganda-, vagy ideológiai háború módszereit használták a Szovjetunió fennállása alatt is” – mondta Dezső András. A KGB-n belül külön osztály foglalkozott az „aktív intézkedésekkel”, ami a propagandától a politikai gyilkosságig sok mindent jelenthetett. Az egyik módszerük volt, hogy rávettek nyugati értelmiségieket, látogassanak el a Szovjetunióba, majd dicsérjék az ott „tapasztalt” viszonyokat a saját országuk médiumaiban – fel se tűnt a gondolkodók számára, hogy egy titkosszolgálati akció részesei. Úgy látja, ma is hasonló történik, példaként a migránsok elöl Oroszországba költöző német családot említette, akik pár hete mégis inkább visszatértek.

european_cafe_utkozozona005kf

Deák András szerint a ’90-es évekbeli Oroszországban a gyenge központi hatalom miatt ilyen propagandatevékenység nem működött, jobb kapcsolat jött létre a Nyugattal, Amerikával. Az Index újságírója ezt a képet árnyalta, emlékeztetett Szabó Albert önjelölt hungarista vezérre, aki már 1996-ban sajtótájékoztatót tartott az orosz nagykövetség előtt, saját külpolitikai nézeteit bemutatva.

Kezdetben Putyin is a Nyugat felé nyitott

Vlagyimir Putyin elnökségének első időszaka is a nyugati nyitáshoz sorolható, az MTA kutatója a 2001-es World Trade Center elleni merényletet követő terrorellenes összefogást említette. A következő évek gazdasági sikereket hoztak, emelkedett az olaj ára 2005 és 2008 között is, „az utóbbi száz évben” nem éltek ilyen jól az oroszok. Azonban 2011-2012-re egyértelművé vált, hogy ez kifulladt. Rontotta a helyzetet, hogy az oroszok úgy érezték, megtámadták őket. 2003-ban Grúziában, 2004-ben Ukrajnában kerültek hatalomra Amerika-barát elitek, ezt Putyinék úgy értékelték, hogy már az ő befolyási övezetükben is aktívvá vált az Egyesült Államok.

A két eltérő ügyre a nacionalizmus segítségével adtak választ az oroszok: elfoglalták a Krím-félszigetet, majd megkezdődött az orosz-ukrán konfliktus.

PUTYIN, Vlagyimir

D-209-nek ciki lenni, KGB-snek nem

Szentpéterváron külön intézményben munkálkodnak a trollok, akik jó fizetésért kommenteket írogatnak. Deák András rámutatott, Oroszországban nem ciki ügynöknek lenni, inkább örömmel tölt el valakit, hogy ha az FSzB-n (a KGB utód Szövetségi Biztonsági Szolgálaton) keresztül az államot szolgálhatja. Ott büszkék a KGB volt ügynökére, Putyinra, Magyarországon viszont D-209, azaz Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök lebukásából botrány kerekedett.

Háború az interneten

Az MTA kutatója többször adott interjút az orosz állami televízió-csatornáknak, az utóbbi időszakban a stábokat már egy követségi tanácsos kísérte, aki egyértelműen irányított. Moszkva kihasználja azt is, ha a Jobbik a kárpátaljai magyarok sorsa miatt aggódik, azt hangsúlyozzák ki, hogy mások is elégedetlenek az ukránokkal.

Ha kell, akár Wikipédia szócikket is hamisítanak az oroszok. Mikor a szakadárok lelőttek a maláj utasszállító gépeket, az ukránokat vádolták ezzel a tettel, az egyik verzió szerint ukrán MiG vadászgéppel semmisítették meg. Azonban kiderült, nem tud olyan gyorsan emelkedni a géptípus, így inkább a közösségi enciklopédia adatait módosították…

european_cafe_utkozozona003kf

A magyarok harckocsikkal segítik az ukránokat – talán még sokan emlékeznek a Hídfő nevű oldal álhírére, amelyet meglepő gyorsasággal vettek át az orosz médiumok. A lap eredetileg a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Arcvonal oldalaként indult, később a bőnyi rendőrgyilkos Gy. István fiától átvette az orosz titkosszolgálat a lapot, s idővel a .hu végződés is .ru-ra cserélődött. Dezső András szerint teljesen szalonképes oldallá vált, gazdasági, politikai kérdésekben az átlagnál jobban felkészült újságírók írják a cikkeket. Érdekesnek találja, hogy kiderül a cikkekből, hogy éppen mi érdekli az oroszokat, sőt, egy-egy információból arra is gyanakodhatunk, hogy hol lehet az oroszoknak embere hazánkban.

Kémjátszma folyik hazánkban is

Az Index újságírója nem felejtette el megemlíteni, hogy természetesen más titkosszolgálatok is hasonlóan működnek, mint az oroszoké – legyen szó az amerikairól, vagy a magyarról. Gyakran alvó ügynököket alkalmaznak, a szépsége miatt celebbé vált orosz kémnő, Anna Chapman, s társai sem végeztek még jelentős tevékenységet lebukásuk előtt.

A hírszerzés egy része félig-meddig legális, egyesekről lehet tudni, hogy ez a dolguk. Az illegális hírszerzők viszont nem tartoznak ide, akik üzletembernek álcázzák magukat, vagy éppen még hamis névvel is jelennek meg. Rájuk kiutasítás vár legjobb esetben, a velük együttműködő magyarokra pedig börtönévek. Dezső András szerint most is aktívak az oroszok térségünkben, de problémának látja, hogy nem elég keményen lép fel ellenük a politika.

european_cafe_utkozozona008kf

Kitért Kovács Béla jobbikos politikus ügyére is. Meggyőződése, hogy a volt magyar EP-képviselő sáros, ezért érthetetlennek tartja, hogy miért nem tartóztatták le, felesége ellen pedig miért nem léptek fel. „KGBéla” még 2005-ben lépett kapcsolatba a Jobbikkal, de nem az oroszokra, hanem egy lengyel politikusra hivatkozva, akit azóta már letartóztattak kémkedés vádjával…

Nem bűncselekmény, ha „Kiállunk Oroszországért”

Az számíthat bűncselekménynek Dezső András szerint, ha valaki pénzért szolgálja az orosz propagandát, vagy tisztában van azzal, hogy az FSzB szekerét tolja. Ellenpéldának a „Kiállunk Oroszországért” Facebook-csoportot említette meg, ahol ugyan találtak orosz moderátort (de ő sem feltétlenül a titkosszolgálat embere), azonban a posztolók többsége magyar, s egyértelműen meggyőződésből cselekszenek, ami nem lehet bűn.

Lapunk kérdésére szóba került, hogy gazdasági befolyásolással próbálkozhatnak-e az oroszok Magyarországon. Deák András azt gondolja, hogy nem nagyon tudnak befolyást gyakorolni. A visegrádi országok szerencsés helyzetben vannak, külkereskedelmük 80 százaléka az Európai Unió felé irányul, jelentős külföldi tőke jött be. Ahol ez nem történt meg – Ukrajna, Fehéroroszország, kisebb mértékben a Balkán – ott az orosz tőke nagyobb szerepet játszik. A Magyarországra bejövő orosz tőke minimális, mindent összevetve is csak két százalék feletti, s ezek komoly hányada is OTP-plakett. Ezen a paksi beruházás változtathat csupán, amely „papíron a GDP tíz százaléka”. Dezső András megjegyezte, a magyar politikusok túlbecsülik az orosz piac jelentőségét, Kiss Szilárd volt agrárattasé is annak köszönhette szerepét, hogy könnyen tudott akár orosz miniszterekkel is találkozót intézni. Mindenki az ígéretes lehetőségekben bízott, de ezek többsége nem vált valósággá. Nevetve tette hozzá végül Deák András: az igazi ígérgetők az amerikaiak, de az oroszok legalább néha még adnak is valamit.

Kommentek

Egyetem

A fenntarthatóságról tanácskoztak az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A GreenMetric rangsor szakértőivel egyetemben,

Tovább olvasom

Egyetem

Ökobörtön tervével nyert OTDK-t Balaton Anna szegedi jogász

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az ilyen létesítmények a skandináv országokban már hagyományosnak mondhatók.

Tovább olvasom

Egyetem

A 3D-nyomtatás orvosi alkalmazásait vizsgálják Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Aktuál