Lázár: a közép-európai országok álláspontja ellenzékben van az EU-ban

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Amit a közép-európai országok képviselnek, az inkább ellenzékben, mint többségben van az EU-ban, és helyzetüket hátrányosan érinti a Brexit – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén.

A miniszter kiemelte: Nagy-Britanniával egy olyan tagállam hagyja el az uniót, amelynek fontos az önrendelkezés. A Brexitet illetően a magyar tárgyalási pozíció szerint olyan megoldás kell, amely jó Nagy-Britanniának, az EU-nak és a közép-európai országoknak is – vélekedett.

Úgy látja, “a baj jele”, hogy az EU-t elhagyja egy ország. Annak, hogy mikor és hogyan távozik Nagy-Britannia, vannak költségvetési és politikai konzekvenciái, és egy másik, nem tisztázott kérdés, hogy az EU jelenleg hatályos költségvetésére milyen hatása lehet a Brexitnek – mondta.

A tárcavezető közölte: Nagy-Britannia lesz az egyik legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnerünk, ezért nem lehet közömbös, milyen feltételekkel zajlik le a Brexit. Remélhetőleg mindez lehetőséget teremt a dolgok újragondolására, új kezdet lehet. Vissza kell térni a Lisszaboni Szerződéshez, nem érdemes azon túlterjeszkedni, mert az vitákat gerjeszt – vélte.

Lázár János közölte: tavaly elkezdődött az egyeztetés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Az előző költségvetésről Magyarország nagyon jól tárgyalt, és az a cél, hogy most is megmaradjanak az uniós források – magyarázta. Hozzátette: a felzárkózást és a mezőgazdaságot segítő forrásokról van szó.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a napirenden lévő kötelezettségszegési eljárások elsősorban a hatósági árszabásra, a termőföld kérdésére és kereskedelempolitikai kérdésekre vonatkoznak.

Arra is kitért, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Bizottságban jó pozíciókat, beosztásokat szerzett meg, és ugyan a bizottsági tisztviselők nem nemzeti érdekeket képviselnek, de nem mindegy, hány magyar szolgál ott. A közeljövőben magas beosztású magyarok hagyják el a testületet nyugdíjazásuk miatt, és az ország érdeke az, hogy sikerüljön magyaroknak bekerülni az apparátusba, de ez nem egyszerű – mondta.

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár az ülésen elmondta: 2016-ban olyan válságsorozat állította az EU-t kihívások elé, amely ma is folytatódik. Az uniónak csak részben sikerült a gazdasági-pénzügyi válságra fenntartható, életképes megoldásokkal előállnia, és nem lehet még azt mondani, hogy a gazdasági válság elmúlt volna – jelentette ki.

Úgy vélte, ehhez jött egy súlyos biztonságpolitikai válság: az ukrajnai helyzet, amelyre szintén nem sikerült megnyugtató választ adni, és megromlott az EU és Oroszország kapcsolata. 2015-től elkezdődött a súlyos, precedens nélküli migránsválság is, amelynek a végét még nem lehet látni – közölte. Hozzátette: mindezt tetézte, hogy tavaly az EU egyik legerősebb tagállama, Nagy-Britannia úgy döntött, elhagyja az uniót.

Takács Szabolcs Ferenc hangsúlyozta: Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megfelel a magyar emberek érdekeinek. Pozitívumként értékelte, hogy további eredményeket értek el “a magyar gazdaságpolitika objektív európai megítélésében”.

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár kifejtette: a 2014-2020-as időszakban 11 célterületre biztosítanak uniós forrásokat, így például kutatás-fejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, vidékfejlesztésre, oktatásra, környezetvédelemre és a közigazgatás fejlesztésére. Jelenleg 396 nyitott felhívás van, és az év végéig a rendelkezésre álló források 85 százalékáról már döntenek a tervek szerint – közölte.

Lázár János a bizottság jobbikos alelnöke, Bana Tibor uniós források kifizetésére vonatkozó kérdésére elmondta: az elmúlt időben változásokat léptettek életbe a pályázatok elbírálásánál, hogy hatékonyabb legyen a rendszer.

Csöbör Katalin (Fidesz) és Tukacs István (MSZP) a Brexitről érdeklődött. A tárcavezető közölte: mindannyian az egységben vagyunk érdekeltek, de jó lenne, ha Magyarország és a visegrádi csoport álláspontja is figyelmet kaphatna. Jelenleg a korábbinál erősebb német-francia együttműködés körvonalazódik Európában – vélekedett.

Takács Szabolcs Ferenc a migrációs helyzetről kérdező Firtl Mátyás (KDNP) kérdésére kifejtette: a migrációs jelenség még csak az elején tart, és folyamatosan változik, ki hogyan vélekedik róla. A magyar álláspont viszont nem változott, az konzekvens, elvi alapú megközelítés, de arra valószínűleg kevés az esély, hogy a bizottság elismerje: Magyarországnak a kezdetektől igaza volt, bár erre nem is törekszik az ország – fogalmazott. Úgy vélte, olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy már az EU határain kívül megkezdődjön az ellenőrzés.

Előző sztori

Levonulóban az influenza, holnaptól nincs látogatási tilalom Csongrád megyében

Default thumbnail
Következő sztori

Soltész: százötvenmillió forint kiegészítő támogatást kapnak a nemzetiségi iskolák és óvodák

Legutóbbi hasonló cikkek

Készüljön az őszi napokra!

A meteorológiai nyár augusztus 31-én ért végett. A sárguló levelek visszavonhatatlanul az ősz eljövetelét jelzik. Képgalériánkban…