Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

fuveszkert03kf

A Dél-Tiszántúl egykor legjellemzőbb növénytársulása, a pannon löszgyep fajait megőrző ötéves természetvédelmi munka kezdődik márciusban a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése. A nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókon a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítanak ki, a botanikus kertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel. A védett és regionálisan veszélyeztetett növényfajok között szerepel a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya és a pusztai meténg is.

A pannon löszgyep a Kárpát-medence egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. A kiváló talajadottságú területeket az évszázadok alatt azonban jórészt felszántották, a társulás napjainkban csak apróbb foltokban maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve és félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

Az egyetemi füvészkert munkatársai első lépésként az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből – az egyedek túlélő- és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtenek. A botanikus kertben az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal a magokból növényeket nevelnek. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezik, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket.

A tervek szerint 2021 végéig 24 870 palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítják a térség növényi sokféleségét. A projekthez hasonló munkát 2011-ben és 2012-ben már végeztek a SZTE Füvészkertjének szakemberei, akkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporították, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés során kiderült, hogy a legtöbb faj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

Előző sztori

Készpénzt lopott egy férfi egy Retek utcai dohányboltból

Következő sztori

Asztalitenisz: fontos mérkőzésen ikszelt az ATSK Szeged