Írjon nekünk

Gazdaság

Nemesi Pál: 2016 a megújulásról és az új kihívásokról szólt a kamara életében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

nemesi_pal02_gs

A családok otthonteremtési kedvezménye, a munkaerőhiány kezelése és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatási paktumok voltak az elmúlt év jelentős történései, amelyek érintették a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkáját is – mondta el portálunknak Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke, aki 2016-ban újabb négy évre kapott bizalmat a kamara tisztújító küldöttgyűlésén.

A CSOK nem lesz az építőipar csodaszere 2016-ban – prognosztizálta már tavaly év elején portálunknak Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elnöke, a FERROÉP Zrt. vezérigazgatója. Az elnök ettől függetlenül jelentős változásnak nevezte a családok otthonteremtési kedvezményének tavalyi évben történt megjelenését, illetve az 5 %-os áfa bevezetését a lakásépítésekre vonatkozóan. „Ezek a kormányzati lépések új helyzetet generáltak, egyrészt elmozdulás látszik pozitív irányba a házasságkötések és családtervezés területén, ami az ipar számára is kihívást jelent. Az előző időszakban soha nem látott mélyponton volt az építőipar, ezen belül is a lakásépítések száma, és az is elmondható, hogy Csongrád megye és ezen belül is Szeged jól szerepel, ha a növekedési ütemet nézzük” – részletezte Nemesi. Megjegyezte, a CSOK problémákat is generált, amelyek orvoslásában a kamara is segítséget nyújtott, például a finanszírozás összeállításában vagy éppen adószakmai napokat tartottak, hiszen sok volt a bizonytalanság az elszámolással kapcsolatban a kezdeti időszakban, illetve a szabályozás is több változást megélt.

nemesi_pal01_gsKitért arra is, hogy a vállalkozások az európai uniós pályázati lehetőségek megnyitására számítottak az elmúlt esztendőben, ám a várt nagyságrendben ez nem valósult meg, pedig a vállalkozások erre készültek. Az viszont kiemelte, hogy Csongrád megye nagyon aktív, a megyében működő cégek mind a pályázatok benyújtásában, és egy tavaly év végi statisztikából az is kiderül, hogy a lehívott támogatási összegek lehívásában is élen jár, nemcsak a pályázati kedvet nézve. Nemesi Pál megjegyezte, a pályázati ciklus végéig várhatóan nem őrzi meg ezt a jó pozícióját a megye, de az aktivitás látszik.

A tavalyi évet értékelve a CSMKIK elnöke elmondta, a munkaerő- illetve szakemberhiánnyal számolni kell megyénkben is, ezért sem véletlen, hogy a szakképzés a figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban, ami a szakember-utánpótlás egyik lehetséges megoldása lehet. A kamara minden tavasszal országos szakmai versenyekre készül, és a Szakma Sztár Fesztiválon is rendre jól szerepel Csongrád megye, például a szépségiparban vagy éppen a mechatronika területén. Egy fodrász harmadik helyen végzett, vagyis európai mércével mérve is vannak olyan szakemberek, továbbá olyan felkészítő tanárok és diákok, akik bárhol megállnák a helyüket. „Ezzel együtt a szakképzés helyzete nem egyszerű. Ha megvizsgáljuk a duális képzésben résztvevő cégeket, vállalatokat, akkor két nagy csoportra oszthatjuk őket. Elsősorban a közép- és nagyvállalati kör, amelyik aktívan részt vesz a szakember utánpótlás biztosításában, megfelelő színvonalat, tanműhely hátteret tudnak biztosítani a felkészült oktatói háttér mellett, továbbá az üzemi háttér is adott” – magyarázta Nemesi Pál. Ezzel szemben a mikro- és kivállalkozások ezen a területen nem elég felkészültek, függetlenül attól, hogy az elmúlt két évben mintegy 500 mesterlevelet adott ki a CSMKIK, ami azt jelenti, hogy azok a szakemberek, akik rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel és szakmai tapasztalattal, egy 500 órás képzésben vesznek részt, majd a végén vizsgáznak, s megkapják a mesterlevelüket. Ez szükséges ahhoz, hogy oktathassák szakmájukat, csak ők foglalkozhatnak a cégüknél a szakképzésben résztvevő diákokkal. A kamarai elnök elmondta, amíg a közép- és nagyvállalatoknál ez nem jelent terhet, addig a mikro- és kivállalkozások számára kihívást jelent, akár a cégvezetőknek, hogy szerezzenek mesterlevelet, ami önmagában számára is egy továbbképzési lehetőséget biztosít, s ezzel versenyképességét növeli, de ugyanakkor az a környezet, amit a néhány főt foglalkoztató vállalkozások tudnak nyújtani egy odakerülő diák számára, az nem feltétlen versenyképes a nagyvállalati környezet mellett. Nemesi hangsúlyozta, kivéve a kimondottan kézműves tevékenységet, a többi képzőhely nagyon komoly szűrőn kell, hogy átessen. A vállalkozások minősítése és nyilvántartása kamarai feladat, azt vizsgálják, hogy képzésre alkalmas feltételeket tud-e biztosítani akár műhely szintjén, akár képzett oktató szintjén az adott cég. A CSMKIK partnerei között 800 olyan cég van, ahol foglalkoznak tanulók képzésével. „A képzés színvonalát mindenképpen fejleszteni kell a jövőben, az iskolapadokból kikerülők csak akkor lesznek aránylag rövid időn belül használhatóak a gazdaság számára, ha olyan környezetben töltik el a képzési rendszer szabta időkeretet, ahol jó körülmények között és felkészült oktatók mellett tanulhatják meg az adott szakmának a részleteit. A versenyképesség is kulcskérdés a mikro- és kisvállalkozásoknál, mert európai versenytársaikhoz képest rendkívül sérülékenyek” – hangsúlyozta.

nemesi_pal03_gs

A kamara új fejezetet is nyitott, a következő négy évben a mikro-, kis- és középvállalkozások felzárkóztatására, valamint a gazdasági társaságok termelékenységének növelésére fordít nagy hangsúlyt a kamara – jelentette ki Nemesi Pál, aki tavaly újabb négy évre kapott bizalmat a kamara tisztújító küldöttgyűlésén. Igaz, az elnök maradt, de jelentős változások is voltak, a CSMKIK ugyanis azt tűzte ki célul, hogy két választási ciklust alapul véve igyekeznek megújítani a kamara vezető tisztségviselői karát. Az elnökségben több mint 40%-ban történt személycsere a tisztújítás során, az alelnököknél is voltak változások, a négy alelnökből három területen új személyt választottak a posztra. Kőkuti Attila ipari, Török László kézműipari, Palotás Sándor kereskedelmi, nem utolsó sorban Pataki Andrea pedig szolgáltatási alelnök lett. „Feltett szándékunk, hogy a következő választások idejére az új emberek beintegrálódjanak, és a következő ciklusban már egy új kamarai vezetés feleljen meg az új kihívásoknak” – utalt arra, hogy a mostani négy éves ciklus után új elnököt is fog választani a CSMKIK. Nemesi szerint erre szükség van, úgy látja, ha hosszú évtizedeket tölt el valaki egy beosztásban, akkor elképzelhető, hogy fontos dolgok mellett is elmegy, vagyis a megújulással a személyi megújulásnak is együtt kell járnia. Ehhez természetesen a vállalkozói közösségek igényeit is figyelembe véve szeretnék ezt megvalósítani. Mint elmondta, nagyon fontosnak tartották a vállalkozásfejlesztés mellett a kézművesség felkarolását, illetve a szolgáltatások mellett a kommunikáció kérdését, mert úgy ítélik meg, hogy ez utóbbi a területen is újításokat szükséges eszközölni. Keresik annak a nagyon sokszínű vállalkozói körnek azokat a csatornáit, amelyeken keresztül hatékonyabban és eredményesebben kommunikálhat a CSMKIK.

Időrendben haladba az év végéhez közeledve visszakanyarodhatunk az első feléhez a kamarai elnök szerint, ugyanis addigra egyértelműen felbukkant a térségünkben is a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Sok vállalkozás arról panaszkodik, hogy nem talál egyrészt megfelelő számban, másrészt megfelelő képzettségű, felkészült szakembert. „Ennek orvoslására indult a paktum-program, amiben a kamarák is benne vannak. Ezzel a tartósan munkanélküli csoportokat kívánják képezni a rendelkezésre álló forrásokból olyan szakmákra, amelyekre igénye van a vállalkozásoknak. Erre megyei szinten jelentős források állnak rendelkezésre, a két megyei jogú város, a megyei önkormányzat és a járási szintű foglalkoztatási paktumok összességében mintegy 5 milliárd forint forrásról lehet beszélni” – magyarázta, hozzátéve, hogy a paktumprogramok elindítása heteken belül megkezdődik, ami valamelyest enyhíthet azon a munkaerőhiányon, amivel Csongrád megye küzd.

nemesi_pal04_gs

A paktumok szereplői között kötelező jelleggel ott találjuk a kormányhivatalokat, önkormányzatokat, míg a harmadik szereplője a paktumoknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mely a területi delegálta le a paktumokban való részvételi jogát. Ezekben a paktumokban elsősorban azokkal az adatbázisokkal, információkkal vesznek részt, amelyek a képzés területére vonatkozik, például ők tartják számon, hogy melyek a hiányszakmák és hogy milyen nappali képzések indultak. Információik vannak arról, hogy a felnőttképzés területén mire is van kereslet, milyen szakmákban van hiány jelen pillanatban, hiszen a nappali képzések 1-3 év múlva fog szakembereket adni, míg ebből az átképzési rendszerből néhány hónapon belül lehet használható szakembereket generálni. Nemesi Pál hangsúlyozta, a tavaly év végén megkötött együttműködési megállapodások nemcsak formálisak voltak a CSMKIK részéről, hiszen a kamarák adatbázisaikkal és egyéb információkkal szálltak be a paktumokba.

Kommentek

Gazdaság

Felértékelődött a diákmunka a munkaerőhiány miatt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Felértékelődött a diákmunka a munkaerőhiány miatt, szinte nincs olyan szektor Magyarországon, ahol ne látnák szívesen a diákokat – mondta Hegedűs Csaba, a Prodiák Iskolaszövetkezet operatív igazgatója. Kommentek

Tovább olvasom

Gazdaság

A tiszta szoba már kevés a tökéletes nyaraláshoz

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A tisztaság mellett kényelmes, nagy ágyra és wifire vágynak a magyar utazók a GKI és a Bónusz Brigád végzett kutatás szerint. Kommentek

Tovább olvasom

Gazdaság

Kormányzati pénzből újul meg a Liget – GALÉRIA

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az újszegedi liget felújításának munkálatai közül a bontásokon már túl vannak. Ezek után már rombolni nem, csak építeni fognak. Így az igazán látványos munkák csak ezután kezdődik el, ugyanis eddig leginkább láthatatlan, de hasznos munkákat végeztek.

Tovább olvasom

Aktuál