Írjon nekünk

Gazdaság

Nemesi Pál: 2016 a megújulásról és az új kihívásokról szólt a kamara életében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

nemesi_pal02_gs

A családok otthonteremtési kedvezménye, a munkaerőhiány kezelése és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatási paktumok voltak az elmúlt év jelentős történései, amelyek érintették a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkáját is – mondta el portálunknak Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke, aki 2016-ban újabb négy évre kapott bizalmat a kamara tisztújító küldöttgyűlésén.

A CSOK nem lesz az építőipar csodaszere 2016-ban – prognosztizálta már tavaly év elején portálunknak Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elnöke, a FERROÉP Zrt. vezérigazgatója. Az elnök ettől függetlenül jelentős változásnak nevezte a családok otthonteremtési kedvezményének tavalyi évben történt megjelenését, illetve az 5 %-os áfa bevezetését a lakásépítésekre vonatkozóan. „Ezek a kormányzati lépések új helyzetet generáltak, egyrészt elmozdulás látszik pozitív irányba a házasságkötések és családtervezés területén, ami az ipar számára is kihívást jelent. Az előző időszakban soha nem látott mélyponton volt az építőipar, ezen belül is a lakásépítések száma, és az is elmondható, hogy Csongrád megye és ezen belül is Szeged jól szerepel, ha a növekedési ütemet nézzük” – részletezte Nemesi. Megjegyezte, a CSOK problémákat is generált, amelyek orvoslásában a kamara is segítséget nyújtott, például a finanszírozás összeállításában vagy éppen adószakmai napokat tartottak, hiszen sok volt a bizonytalanság az elszámolással kapcsolatban a kezdeti időszakban, illetve a szabályozás is több változást megélt.

nemesi_pal01_gsKitért arra is, hogy a vállalkozások az európai uniós pályázati lehetőségek megnyitására számítottak az elmúlt esztendőben, ám a várt nagyságrendben ez nem valósult meg, pedig a vállalkozások erre készültek. Az viszont kiemelte, hogy Csongrád megye nagyon aktív, a megyében működő cégek mind a pályázatok benyújtásában, és egy tavaly év végi statisztikából az is kiderül, hogy a lehívott támogatási összegek lehívásában is élen jár, nemcsak a pályázati kedvet nézve. Nemesi Pál megjegyezte, a pályázati ciklus végéig várhatóan nem őrzi meg ezt a jó pozícióját a megye, de az aktivitás látszik.

A tavalyi évet értékelve a CSMKIK elnöke elmondta, a munkaerő- illetve szakemberhiánnyal számolni kell megyénkben is, ezért sem véletlen, hogy a szakképzés a figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban, ami a szakember-utánpótlás egyik lehetséges megoldása lehet. A kamara minden tavasszal országos szakmai versenyekre készül, és a Szakma Sztár Fesztiválon is rendre jól szerepel Csongrád megye, például a szépségiparban vagy éppen a mechatronika területén. Egy fodrász harmadik helyen végzett, vagyis európai mércével mérve is vannak olyan szakemberek, továbbá olyan felkészítő tanárok és diákok, akik bárhol megállnák a helyüket. „Ezzel együtt a szakképzés helyzete nem egyszerű. Ha megvizsgáljuk a duális képzésben résztvevő cégeket, vállalatokat, akkor két nagy csoportra oszthatjuk őket. Elsősorban a közép- és nagyvállalati kör, amelyik aktívan részt vesz a szakember utánpótlás biztosításában, megfelelő színvonalat, tanműhely hátteret tudnak biztosítani a felkészült oktatói háttér mellett, továbbá az üzemi háttér is adott” – magyarázta Nemesi Pál. Ezzel szemben a mikro- és kivállalkozások ezen a területen nem elég felkészültek, függetlenül attól, hogy az elmúlt két évben mintegy 500 mesterlevelet adott ki a CSMKIK, ami azt jelenti, hogy azok a szakemberek, akik rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel és szakmai tapasztalattal, egy 500 órás képzésben vesznek részt, majd a végén vizsgáznak, s megkapják a mesterlevelüket. Ez szükséges ahhoz, hogy oktathassák szakmájukat, csak ők foglalkozhatnak a cégüknél a szakképzésben résztvevő diákokkal. A kamarai elnök elmondta, amíg a közép- és nagyvállalatoknál ez nem jelent terhet, addig a mikro- és kivállalkozások számára kihívást jelent, akár a cégvezetőknek, hogy szerezzenek mesterlevelet, ami önmagában számára is egy továbbképzési lehetőséget biztosít, s ezzel versenyképességét növeli, de ugyanakkor az a környezet, amit a néhány főt foglalkoztató vállalkozások tudnak nyújtani egy odakerülő diák számára, az nem feltétlen versenyképes a nagyvállalati környezet mellett. Nemesi hangsúlyozta, kivéve a kimondottan kézműves tevékenységet, a többi képzőhely nagyon komoly szűrőn kell, hogy átessen. A vállalkozások minősítése és nyilvántartása kamarai feladat, azt vizsgálják, hogy képzésre alkalmas feltételeket tud-e biztosítani akár műhely szintjén, akár képzett oktató szintjén az adott cég. A CSMKIK partnerei között 800 olyan cég van, ahol foglalkoznak tanulók képzésével. „A képzés színvonalát mindenképpen fejleszteni kell a jövőben, az iskolapadokból kikerülők csak akkor lesznek aránylag rövid időn belül használhatóak a gazdaság számára, ha olyan környezetben töltik el a képzési rendszer szabta időkeretet, ahol jó körülmények között és felkészült oktatók mellett tanulhatják meg az adott szakmának a részleteit. A versenyképesség is kulcskérdés a mikro- és kisvállalkozásoknál, mert európai versenytársaikhoz képest rendkívül sérülékenyek” – hangsúlyozta.

nemesi_pal03_gs

A kamara új fejezetet is nyitott, a következő négy évben a mikro-, kis- és középvállalkozások felzárkóztatására, valamint a gazdasági társaságok termelékenységének növelésére fordít nagy hangsúlyt a kamara – jelentette ki Nemesi Pál, aki tavaly újabb négy évre kapott bizalmat a kamara tisztújító küldöttgyűlésén. Igaz, az elnök maradt, de jelentős változások is voltak, a CSMKIK ugyanis azt tűzte ki célul, hogy két választási ciklust alapul véve igyekeznek megújítani a kamara vezető tisztségviselői karát. Az elnökségben több mint 40%-ban történt személycsere a tisztújítás során, az alelnököknél is voltak változások, a négy alelnökből három területen új személyt választottak a posztra. Kőkuti Attila ipari, Török László kézműipari, Palotás Sándor kereskedelmi, nem utolsó sorban Pataki Andrea pedig szolgáltatási alelnök lett. „Feltett szándékunk, hogy a következő választások idejére az új emberek beintegrálódjanak, és a következő ciklusban már egy új kamarai vezetés feleljen meg az új kihívásoknak” – utalt arra, hogy a mostani négy éves ciklus után új elnököt is fog választani a CSMKIK. Nemesi szerint erre szükség van, úgy látja, ha hosszú évtizedeket tölt el valaki egy beosztásban, akkor elképzelhető, hogy fontos dolgok mellett is elmegy, vagyis a megújulással a személyi megújulásnak is együtt kell járnia. Ehhez természetesen a vállalkozói közösségek igényeit is figyelembe véve szeretnék ezt megvalósítani. Mint elmondta, nagyon fontosnak tartották a vállalkozásfejlesztés mellett a kézművesség felkarolását, illetve a szolgáltatások mellett a kommunikáció kérdését, mert úgy ítélik meg, hogy ez utóbbi a területen is újításokat szükséges eszközölni. Keresik annak a nagyon sokszínű vállalkozói körnek azokat a csatornáit, amelyeken keresztül hatékonyabban és eredményesebben kommunikálhat a CSMKIK.

Időrendben haladba az év végéhez közeledve visszakanyarodhatunk az első feléhez a kamarai elnök szerint, ugyanis addigra egyértelműen felbukkant a térségünkben is a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Sok vállalkozás arról panaszkodik, hogy nem talál egyrészt megfelelő számban, másrészt megfelelő képzettségű, felkészült szakembert. „Ennek orvoslására indult a paktum-program, amiben a kamarák is benne vannak. Ezzel a tartósan munkanélküli csoportokat kívánják képezni a rendelkezésre álló forrásokból olyan szakmákra, amelyekre igénye van a vállalkozásoknak. Erre megyei szinten jelentős források állnak rendelkezésre, a két megyei jogú város, a megyei önkormányzat és a járási szintű foglalkoztatási paktumok összességében mintegy 5 milliárd forint forrásról lehet beszélni” – magyarázta, hozzátéve, hogy a paktumprogramok elindítása heteken belül megkezdődik, ami valamelyest enyhíthet azon a munkaerőhiányon, amivel Csongrád megye küzd.

nemesi_pal04_gs

A paktumok szereplői között kötelező jelleggel ott találjuk a kormányhivatalokat, önkormányzatokat, míg a harmadik szereplője a paktumoknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mely a területi delegálta le a paktumokban való részvételi jogát. Ezekben a paktumokban elsősorban azokkal az adatbázisokkal, információkkal vesznek részt, amelyek a képzés területére vonatkozik, például ők tartják számon, hogy melyek a hiányszakmák és hogy milyen nappali képzések indultak. Információik vannak arról, hogy a felnőttképzés területén mire is van kereslet, milyen szakmákban van hiány jelen pillanatban, hiszen a nappali képzések 1-3 év múlva fog szakembereket adni, míg ebből az átképzési rendszerből néhány hónapon belül lehet használható szakembereket generálni. Nemesi Pál hangsúlyozta, a tavaly év végén megkötött együttműködési megállapodások nemcsak formálisak voltak a CSMKIK részéről, hiszen a kamarák adatbázisaikkal és egyéb információkkal szálltak be a paktumokba.

Kommentek

Hírzóna

Csökkent a benzin és a gázolaj ára is

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Kettő, illetve három forinttal.

Tovább olvasom

Gazdaság

Márki-Zay hitelt kért, de nem kapott

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A hódmezővásárhelyi önkormányzat 1,244 milliárd forintos hitelfelvételét kezdeményezte Márki-Zay Péter.

Tovább olvasom

Hírzóna

A közgazdasági szakma nem nőtt fel az új kihívásokhoz

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A szakértő szerint a közgazdasági szakma nem nőtt fel ahhoz, hogy a válságoktól terhes világot jól írja le.

Tovább olvasom

Aktuál