Áder János: a 21. század kihívásai újfajta mérnöki gondolkodást igényelnek

A 21. század kihívásai újfajta mérnöki gondolkodást, megoldásokat igényelnek, ezért a szakma képviselői részéről innovatív, rendszerszemléletű gondolkodásra, a nagy elődökhöz hasonló elkötelezettségre van szükség - hangoztatta a köztársasági elnök a Magyar Mérnöki Kamara húszéves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen pénteken, Budapesten.

A mérnök tegnap, ma, holnap című ünnepségen

Áder János

kiemelte, hogy a magyar mérnökök teljesítménye a kiegyezés utáni aranykorban rendszerteremtő volt. A mérnökök különböző tudományterületek eredményeit integráló, innovatív gondolkodásra voltak képesek, aminek révén a magyar gazdaságot új fejlődési pályára állították, így nem túlzás azt állítani, hogy a 19. század végére, a 20. század elejére a magyar gép- és villamos ipar világszínvonalat jelentett - fűzte hozzá. Áder János kiemelte, szükség van a mérnöki tudományra a jelenlegi legnagyobb társadalmi problémák, a népességrobbanás, a klímaváltozás és a vízválság következményeinek kezeléséhez, illetve megoldásához. A klímaváltozás támasztotta feladatokról szólva elmondta, hogy egyaránt fontos az áramtermelés karbonintenzitásának csökkentése és a gazdasági növekedés fenntartása. Nem irreális cél, hogy a bruttó hazai termék úgy nőjön, hogy csökken az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, Magyarországon ez a tendencia megvalósult - jelentette ki. Áder János hozzátette: a párizsi klímaegyezmény siker, de további megállapodásokra, politikai egyeztetésekre és következetes végrehajtásra van szükség. A köztársasági elnök ezután arról beszélt, hogy a népességrobbanás és a vízválság társadalmi konfliktusokat gerjesztett világszerte, és ezek ott voltak az utóbbi évek migrációs hullámait kiváltó tényezők mögött. Az arab tavaszt megelőzte egy aszályos időszak és a búza árának emelkedése áll, és a szíriai polgárháború kirobbanását is elősegítette egy kilencszáz éve nem tapasztalt vízhiányos időszak - mondta, hozzátéve: időzített bomba ketyeg az afrikai Száhel övezetben is, ahol 2000 és 2010 között 100 millióval nőtt a népesség. Az ott élők száma 2050-re akár egymilliárdra is nőhet, miközben a megtermelt élelmiszer mennyisége legjobb esetben is stagnál. Az ENSZ legutóbbi becslése szerint emiatt mintegy 60 millióan indulhatnak útnak onnan - hívta fel a figyelmet az államfő. Áder János leszögezte, hogy rossz úton jár, aki a menekültválságot Európában, és nem a problémák forráshelyén szeretné megoldani. Helyben kell megteremteni az ivóvízhez jutás és az élelmiszertermelés feltételeit. Társadalmi költségben mérve ez még mindig a harmada annak, amennyibe a befogadás és integráció kerülne. Mindehhez hatalmas, akár 100 milliárd dolláros alapok összetoborzása és innovatív mérnöki megoldások kellenek - szögezte le a köztársasági elnök.