Írjon nekünk

Gazdaság

Szorosabbra fűznék a magyar-szerb üzleti kapcsolatokat a kamarák

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szerb_magyar_kamara_uzleti_talalkozo27_gs

Jelenleg több mint négyszáz szerb-magyar vegyesvállalat működik, amelyeknek a száma remélhetőleg tovább fog növekedni – hangzott el a két ország kamarái által rendezett üzletember találkozón az Agórában. Egy mini-expot is kapcsoltak a tanácskozáshoz, amelyen mintegy huszonöt hazai és vajdasági vállalkozás mutatkozott be.

A magyar-szerb kamarai és üzletember-találkozót a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte meg elsődlegesen azzal a céllal, hogy a résztvevők megismerjék a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A magyar gazdaság kiemelt érdeke, hogy a környező országokban, így Szerbiában is növelje a hazai vállalkozások jelenlétét, nemcsak a kereskedelem, hanem a befektetések terén is – hangsúlyozta Juhász Tünde kormánymegbízott a találkozón. Hozzátette, a Dél-Alföld és a Vajdaság jelentette gazdasági térben még van potenciál, amit bizonyít az is, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedői Ház belgrádi képviselete mellett Újvidéken és Szabadkán is nyitottak egy a gazdasági együttműködéseket segítő irodákat. Mint mondta, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok újabb lendületet kaphassanak, ugyanis Magyarország a kereskedőház segítségével a minisztériumok, kiemelten az agrár- és kereskedelmi tárcák képviselői, valamint a legnagyobb kereskedelmi- és üzletláncok is érdemben hozzá tudnak járulni a kétoldalú gazdasági együttműködések továbbfejlesztéséhez. A kormánymegbízott rámutatott: Szerbia uniós csatlakozási előtti időszakban jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül, és ebben a folyamatban helye van a sikeres magyar vállalkozásoknak. Szólt arról is, hogy a Szerbiába irányuló magyar exportban jelenleg az élelmiszeripar és az agráriumnak van kiemelt szerepe, de infrastrukturális, közlekedési, logisztikai, egészségügyi, energetikai és agrártechnológiai fejlesztésekben is van mód a magyar szakemberek és cégek szerepvállalásának erősítésére.

Rade Drobac, a Szerb Köztársaság magyarországi nagykövete úgy fogalmazott, még számos kiaknázatlan lehetőség van az iparban és a turizmusban a két szomszédos ország vállalkozói számára. Ehhez igyekszik a szerb fél beruházásbarát viszonyokat teremteni, melyben hasznosítják a magyarországi európai uniós tapasztalatokat is, továbbá a bevezetett innovációs újításokat. Mint mondta, a szerbiai vállalkozások érvényesülését nagyban megkönnyíti, ha az Európai Unió piacán közösen lépnek fel a magyar gazdasági szereplőkkel, ezért reményét fejezte ki, hogy a szegedi találkozó is hozzájárult újabb üzleti kapcsolatok létrehozásához. Rade Drobac és Magyarország belgrádi nagykövete, Pintér Attila egyaránt szólt arról, hogy a két ország közötti kapcsolatokat nem terhelik vitás kérdések, így a megfelelő politikai légkör is adott a gazdasági társaságok együttműködéséhez. Elhangzott, a két ország közötti árucsere-forgalom egyébként idén is tovább nőtt, déli szomszédunk irányából 6,5%-kal növekedett a Magyarországra irányuló kivitel, és a felek arra számítanak, hogy ez a tendencia tovább folytatódik.

Az üzletember találkozón ismertették a két ország kamaráinak működését is, Aleksandar Peric, a Szerbiai Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tanácsadója ismertette a szerbiai gazdasági kamarák működésének sajátosságait, illetve, hogy mi mindent tettek meg eddig azért, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak, míg Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar gyakorlatot ismertette a konferencia résztvevőivel.

A találkozó szünetében portálunk kérdésére Kakas Béla történelminek nevezte Vajdaság és Csongrád megye kapcsolatát, aminek gazdasági téren újabb lendületet adhatnak az október másodikán szerb-magyar vonatkozásban megnyílt pályázati lehetőségek is. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy az államközi, így például a mobilitást, a határon való átjutást segítető vagy épp vízgazdálkodást segítő beruházások és projektek mellett a nyílt pályázati rendszeren keresztül lehetőség lesz arra, hogy testvértelepülések és civilek is megvalósítsák elképzeléseiket a mintegy 21,5 milliós EU-s keretből. Példaként elmondta, azért, hogy egy bezárt cukorgyár beszállítói ne menjenek tönkre, újabb programokat kell indítani, s Csongrád megye egy olyan kiemelt kenderprogramban gondolkodik, amely a határ túloldalán élőket is megszólítja. Így a már elkészült projekttervbe azt a felszabadult Zenta környéki kapacitást is be tudnák építeni, amit a cukorgyár bezárása jelentett.

Gazdaság

27 milliárd forintos kötvénykibocsátást hajt végre a Pick Szeged

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A kötvény lejárata 2029. december 6.

Tovább olvasom

Hírzóna

Már csak év végéig lehet fizetni a régi 10 000 forintos bankjegyekkel

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

December végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat a forgalomból.

Tovább olvasom

Hírzóna

10 százalékkal is emelkedhet a minimálbér

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A lakosság jelentős része magasabb életszínvonalat ért el.

Tovább olvasom

Aktuál