Szorosabbra fűznék a magyar-szerb üzleti kapcsolatokat a kamarák

Jelenleg több mint négyszáz szerb-magyar vegyesvállalat működik, amelyeknek a száma remélhetőleg tovább fog növekedni – hangzott el a két ország kamarái által rendezett üzletember találkozón az Agórában. Egy mini-expot is kapcsoltak a tanácskozáshoz, amelyen mintegy huszonöt hazai és vajdasági vállalkozás mutatkozott be.

A magyar-szerb kamarai és üzletember-találkozót a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte meg elsődlegesen azzal a céllal, hogy a résztvevők megismerjék a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A magyar gazdaság kiemelt érdeke, hogy a környező országokban, így Szerbiában is növelje a hazai vállalkozások jelenlétét, nemcsak a kereskedelem, hanem a befektetések terén is – hangsúlyozta

Juhász Tünde

kormánymegbízott a találkozón. Hozzátette, a Dél-Alföld és a Vajdaság jelentette gazdasági térben még van potenciál, amit bizonyít az is, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedői Ház belgrádi képviselete mellett Újvidéken és Szabadkán is nyitottak egy a gazdasági együttműködéseket segítő irodákat. Mint mondta, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok újabb lendületet kaphassanak, ugyanis Magyarország a kereskedőház segítségével a minisztériumok, kiemelten az agrár- és kereskedelmi tárcák képviselői, valamint a legnagyobb kereskedelmi- és üzletláncok is érdemben hozzá tudnak járulni a kétoldalú gazdasági együttműködések továbbfejlesztéséhez. A kormánymegbízott rámutatott: Szerbia uniós csatlakozási előtti időszakban jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül, és ebben a folyamatban helye van a sikeres magyar vállalkozásoknak. Szólt arról is, hogy a Szerbiába irányuló magyar exportban jelenleg az élelmiszeripar és az agráriumnak van kiemelt szerepe, de infrastrukturális, közlekedési, logisztikai, egészségügyi, energetikai és agrártechnológiai fejlesztésekben is van mód a magyar szakemberek és cégek szerepvállalásának erősítésére.

Rade Drobac

, a Szerb Köztársaság magyarországi nagykövete úgy fogalmazott, még számos kiaknázatlan lehetőség van az iparban és a turizmusban a két szomszédos ország vállalkozói számára. Ehhez igyekszik a szerb fél beruházásbarát viszonyokat teremteni, melyben hasznosítják a magyarországi európai uniós tapasztalatokat is, továbbá a bevezetett innovációs újításokat. Mint mondta, a szerbiai vállalkozások érvényesülését nagyban megkönnyíti, ha az Európai Unió piacán közösen lépnek fel a magyar gazdasági szereplőkkel, ezért reményét fejezte ki, hogy a szegedi találkozó is hozzájárult újabb üzleti kapcsolatok létrehozásához. Rade Drobac és Magyarország belgrádi nagykövete, Pintér Attila egyaránt szólt arról, hogy a két ország közötti kapcsolatokat nem terhelik vitás kérdések, így a megfelelő politikai légkör is adott a gazdasági társaságok együttműködéséhez. Elhangzott, a két ország közötti árucsere-forgalom egyébként idén is tovább nőtt, déli szomszédunk irányából 6,5%-kal növekedett a Magyarországra irányuló kivitel, és a felek arra számítanak, hogy ez a tendencia tovább folytatódik. Az üzletember találkozón ismertették a két ország kamaráinak működését is,

Aleksandar Peric

, a Szerbiai Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tanácsadója ismertette a szerbiai gazdasági kamarák működésének sajátosságait, illetve, hogy mi mindent tettek meg eddig azért, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak, míg

Dunai Péter

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar gyakorlatot ismertette a konferencia résztvevőivel. A találkozó szünetében portálunk kérdésére

Kakas Béla

történelminek nevezte Vajdaság és Csongrád megye kapcsolatát, aminek gazdasági téren újabb lendületet adhatnak az október másodikán szerb-magyar vonatkozásban megnyílt pályázati lehetőségek is. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy az államközi, így például a mobilitást, a határon való átjutást segítető vagy épp vízgazdálkodást segítő beruházások és projektek mellett a nyílt pályázati rendszeren keresztül lehetőség lesz arra, hogy testvértelepülések és civilek is megvalósítsák elképzeléseiket a mintegy 21,5 milliós EU-s keretből. Példaként elmondta, azért, hogy egy bezárt cukorgyár beszállítói ne menjenek tönkre, újabb programokat kell indítani, s Csongrád megye egy olyan kiemelt kenderprogramban gondolkodik, amely a határ túloldalán élőket is megszólítja. Így a már elkészült projekttervbe azt a felszabadult Zenta környéki kapacitást is be tudnák építeni, amit a cukorgyár bezárása jelentett.