Írjon nekünk

Egyház

Áder János ünnepi istentiszteleten vett részt Brisbane-ben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Áder János köztársasági elnök ünnepi istentiszteleten vett részt az Ausztráliai Református Egyház fennállásának 65. évfordulója alkalmából Brisbane-ben szombaton.

“A szórványban élők számára a templom az anyanyelv, a nemzeti érzés vára is, mint az egykori erődtemplomok szerte a Kárpát-medencében. Ezt érezhették az Ausztráliába érkező magyarok is” – jelentette ki beszédében az államfő. Áder János emlékeztetett: az első bevándorlónemzedékektől kezdve minden felekezet kivette a részét a közösségépítésből.

“A Queenslandi Kerület – benne Brisbane és Gold Coast – református gyülekezeteivel a megalakulás óta az ausztráliai magyarság erődtemploma” – tette hozzá. Áder János emlékeztetett: Károli Gáspár azt akarta, hogy a magyarok anyanyelvükön hallják és adják tovább Isten üzenetét, és három év elszánt munkájával megteremtette ennek a lehetőségét, elkészítette az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást.

“Akinek fontos, hogy Isten magyarul szóljon hozzá, a templomban magyarul hallja a tanítást, a Bibliában magyarul olvassa az üzenetet, és az énekeskönyvből magyarul énekelje a zsoltárokat, az a másik emberhez is magyarul szól a legszívesebben. S ha így tesz, bárhol is éljen, megkapaszkodik a hitben és a nyelvben, és nem veszíti el önmagát, nem veszíti el önmagában a magyart” – jelentette ki a köztársasági elnök.

Hozzátette: ezért volt mindig, minden időben természetes, hogy az anyaországtól távolra kerülők, ahol csak lehetett, mihamarabb saját templomra gyűjtöttek, de legalábbis saját istentiszteletet tartottak. A megérkezés a honalapítás fontos cselekedete: templomot, egyházi központot, közösséget építeni. Az ilyen közösségépítés kétszeresen is erőt tud adni. Otthonosabbá, bensőségesebbé teszi az új életet, ugyanakkor segít megőrizni a születéssel kapott örökséget, a nemzeti hovatartozást – mondta az államfő.

Utalt arra, hogy akinek az élete az új hazában biztos alapokon áll, annak a régihez is könnyebb meghasonlás nélkül hűnek maradnia. Ebben volt és van ma is az egyházaknak pótolhatatlan szerepe – jelentette ki Áder János. “Isten mindenütt ott van a hívőkkel, de az egyházat az embereknek kell működtetniük, a templomot nekik kell felépíteniük, hogy kifejezzék összetartozásukat. A diaszpórában különösen fontos ez, mert szinte nincs más hely arra, hogy a közösségek tagjai találkozzanak” – mondta a köztársasági elnök.

Emlékeztetett: az anyaország számára fölmérhetetlen veszteség volt, hogy a második világháború, majd 1956 után újabb és újabb hullámokban több százezer honfitársunk távozott Magyarországról. “A búcsúzókkal kevesebben lettünk országhatárainkon belül, de a +haza a magasban+ jegyében határtalanná növekedett politikai nemzetünk. Akik másutt kezdtek új életet, magukkal vitték a nemzetet, és becsületet szereztek a magyarságnak szerte a világban San Franciscótól Sao Paolóig, Torontótól Melbourne-ig, Oslótól Brisbane-ig. 1956 szellemét, a szabad Magyarország gondolatát is ők tartották ébren a világban, amikor a haza a hazugság rémuralmának kiszolgáltatva hallgatásra kényszerült” – mondta az államfő.

Áder János Károli Gáspárra visszatérve leszögezte: az első magyar nyelvű Biblia születéséhez nem volt elég egyetlen ember elszántsága, tehetsége és eltökéltsége, a fordító egyedül, társak nélkül nem vihette volna sikerre munkáját. “A krónikák feljegyezték, hogy valahányszor a gönci gyülekezet lelkipásztoraként működő Károlinál elkészült egy-egy újabb lefordított szakasz a Bibliából, a lapokat futár vitte a 12 kilométerre fekvő Vizsolyba, a nyomdába. Ahhoz, hogy az első teljes nyomtatott magyar Biblia napvilágot láthasson, három év alatt nagyon sokszor meg kellett tenni a Gönc és Vizsoly közötti utat” – folytatta.

“Károli Bibliájának létrehozásában ott van az a sok tucat kilométer is, amelyet télen-nyáron, esőben, hóban, napsütésben tettek meg ismeretlenek. Valahogy így van ez minden közösségi szolgálattal” – tette hozzá Áder János. Emlékeztetett: minden jó közösségnek vannak erős, karizmatikus vezetői, és vannak csöndes megtartói.

“A mai napon szeretettel emlékezünk a valaha itt dolgozó lelkészekre, kántortanítókra, presbiterekre, gyülekezeti tagokra. A jól ismert nevekre és a csendesen szolgálókra. Az alapítók áldozatos munkájára, a diaszpóralét első feladataira, az újonnan érkező családok befogadására. A sok-sok legyűrt kilométerre, mérföldre, a nehéz, de örömteli időkre” – mondta az államfő.

Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. echo adrotate_group(27);

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál