Közélet

Pásztor István: hatvan év kellett ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok

Pásztor István: hatvan év kellett ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok

2016. október 22., szombat
Pásztor István: hatvan év kellett ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok

Az ember a szabadságát nem annak meglétében, hanem annak hiányában érzékeli, a szabadság kivívása pedig nem egyetlen csata, hanem folyamatos küzdelem - hangsúlyozta szombaton Szabadkán az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke, aki szerint hatvan év kellett ahhoz, hogy helyükre kerüljenek dolgok.

Az igazság, a gazság és az igazságtalanság nem megtörténtekor látszik, hanem az időben hátra tekintve. Nem ahhoz kellett hatvan év, hogy "tudjuk, hogy mi volt az igazság, a gazság és az igazságtalanság", hanem ahhoz kellett hat évtized, hogy értelmezni lehessen, a helyén lehessen kezelni az eseményeket - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy 1956 októberét követően mintegy húszezren indultak meg Magyarországról az akkori Jugoszlávia irányába, és a vajdasági magyarok voltak az elsők, akik befogadták a menekülőket. A palicsi befogadótábor helyén minden évben megemlékeznek az egykor ott elszállásoltakról. A határon túli magyarok közöl elsőként a vajdaságiak emeltek emlékművet az 1956-os forradalomnak - hívta fel a figyelmet a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A politikus a magyar alaptörvényt idézve kiemelte, hogy "mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad", ezért a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján is meg kell említeni a magyar alaptörvény módosítását. Az alkotmányt annak érdekében változtatják meg, hogy "erőteljes rögzítésre kerüljön a nemzeti önazonosság, az állami szuverenitás, és az alkotmányos identitás", és a vajdasági magyarságnak is beszélnie kell róla, hiszen "részei vagyunk a nemzetnek".

Pásztor István

felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarok több mint 60 százaléka részt vett a népszavazáson. "Mert a szavak és cselekedetek összeérnek, és a nemzeti ünnepen hatványozottan kirajzolódnak azok a szabad szemmel láthatatlan momentumok, amelyek bennünket eggyé tesznek. A vajdasági magyarok most is - mint 1956-ban - a nemzet mellé álltak" - hangoztatta. A megemlékezésen

Pintér Attila

, Magyarország belgrádi nagykövete arról beszélt, hogy a magyarok nem tűrik a rabságot, és mindig hajlandók küzdeni a szabadságért, "a szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk". A nagykövet úgy fogalmazott: "nem hagyjuk, hogy más államok, nemzetek érdekei befolyásoljanak bennünket, mi tudjuk csak kizárólag, hogy mi hogyan szeretnénk élni. A szabadságot ma is, holnap is mindennap meg kell védeni, szerencsére napjainkban döntően már nem fegyverrel, hanem érvelve, közéleti, politikai, kulturális eszközökkel, és ebben minden magyarra szükségünk van".

Pintér Attila

felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt ilyen jó, hiszen a két ország és a két nép érdekei megegyeznek. Hozzáfűzte, Budapest nagyra értékeli, hogy a szerb kormány számos lépést tett a kisebbségi jogok érvényesítése, így a magyar kisebbség érdekében. Leszögezte: Magyarország továbbra is kiáll Szerbia európai integrációja mellett.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.