Kovács Zoltán: nem Magyarország uniós tagságáról szól az októberi népszavazás

Nem Magyarország európai uniós tagságáról szól a kötelező betelepítési kvótákról október 2-ra kiírt népszavazás, az erről szóló híresztelések hamisak és megalapozatlanok - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Brüsszelben.

Kovács Zoltán

a belga fővárosban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a magyar kormány "teljes mértékben elkötelezett" az Európai Unió és a közös értékek mellett. Mint mondta, a népszavazás a kontinens jövőjéről szól, a kötelező uniós kvótarendszerről, amelynek felállításáról "jogellenes" döntés született, és amely "számos veszélyt rejt magában", veszélyezteti a schengeni rendszert és bizonyítékok vannak rá, hogy a migránsáradattal terroristák szivárogtak be Európába. Hozzátette, még az önkéntes kvóta is rossz ötlet, ugyanis ösztönzőleg hat a bevándorlásra, ráadásul nem is működik, a mechanizmus keretében áthelyezettek napokon vagy heteken belül visszatérnek az eredeti célállomásukra. A magyarországi referendumról szólva Kovács leszögezte, hogy annak politikai és jogi következményei lesznek, nem lehet majd figyelmen kívül hagyni az eredményét. "Rajtunk kívül senki nem dönthet arról, hogy kikkel éljünk együtt" - fogalmazott az illetékes, hozzátéve, hogy "a politikai zsarolás nem fog működni". A szóvivő ismertette a magyar kormány migrációs javaslatait, amelyeknek központi eleme a határvédelem és a schengeni rendszer megerősítése, valamint az illegális bevándorlás megállítása. A segítséget kell a bajbajutottakhoz odavinni, nem pedig a problémát kell Európába hozni - mondta. Kovács Zoltán úgy vélekedett, hogy megoldhatatlan problémát jelent a tagállamok nagy része, különösen Németország és a skandináv országok számára, hogy az érkezettek többsége politikai menedékjogot kér attól függetlenül, hogy valójában jogosult-e menekültstátusra. Szerinte éppen ezért Európán határain kívül kellene felállítani a menedékkérelmek feldolgozását végző úgynevezett hotspotokat. A kormányszóvivő emellett arról számolt be, hogy a magyar hatóságok senkit nem fognak visszafogadni az ország területén tavaly áthaladó migránsok közül, mivel Magyarország sosem rúgta fel sem a dublini, sem a schengeni megállapodást, hanem teljesítette az azokban foglaltakat. Magyarország nem fogja vállalni a felelősséget olyan országok helyett, amelyek nem hajtották végre az egyezmény előírásait, vagy azok helyett, amelyek meghívólevelet küldtek a migránsoknak - közölte.