Így harcolt a vidék a kommunisták ellen – lengyel-magyar konferenciát rendeznek Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

levkonferencia

A Csongrád Megyei Levéltár a házigazdája a konferenciának, amelyen a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete és a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészei adnak elő. Lengyelországban és Magyarországon is működött parasztpárt a II. világháború után, azonban az eltérő viszonyokra eltérő választ adtak.

A vidék harca a kommunista diktatúrával szemben Lengyelországban és Magyarországon címmel szervez nemzetközi konferenciát szeptember 29-én a magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület. A rendezvény 10 órakor kezdődik a dóm altemplomában, a vendégeket Juhász Tünde kormánymegbízott köszönti, a konferencia elnöke Marjanucz László, az Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora. A Gál Ferenc Főiskola és a Szeged-Csanádi Egyházmegye hagyományosan támogatja a levéltár rendezvényeit, így nem véletlen, hogy konferencia védnöke Kiss-Rigó László megyéspüspök.

“A 2013-as Nemzetiségi sorsok Köztes-Európában – a népirtás anatómiája a vészkorszakban címmel tartott konferencián javasolta Mariusz Krzysztofiński, az IPN munkatársa, hogy szervezete és a NEB közösen szervezhetne egy újabb konferenciát a parasztpártok politikájáról, működéséről 1944 után” – nyilatkozta lapunknak Biernacki Karol, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának igazgatója, Lengyelország tiszteletbeli konzulja. A megyei levéltár felkarolta az ötletet, de úgy döntöttek, hogy az eredeti szándékkal ellentétben nem Budapesten, hanem Szegeden tartanák meg. Két év alatt sikerült összeállítani a programot, azonban a lengyel országgyűlési választásokkal közel egy időben lejárt az IPN vezetőinek mandátuma, az új elnököt pedig a szejmnek kellett megszavaznia. Biernacki Karol kiemelte, ez az első alkalom, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézete új vezetőségének képviselője, Mateusz Szpytma igazgatóhelyettes és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Földváryné Kiss Réka tárgyalhat a további együttműködésről, a megbeszéléseket a megyei levéltár épületében folytatják. “A Csongrád Megyei Levéltár büszke, hogy egy ilyen egyeztetésnek biztosíthat helyet” – tette hozzá.

biernacki_karol_02_gs

Négy előadó érkezik Lengyelországból, két fő Varsóból és ketten Rzeszów-ból. A lengyel fővárosból jön az IPN elnökhelyettese mellett a Történeti Kutató Iroda vezetője, Mirosław Szumiło. Szpytma a lengyel Parasztpárt 1945 és 1947 közötti politikájáról beszél, míg Szumiło a Lengyel Kommunista Párt vidékpolitikáját mutatja be 1948 és 1956 között. Marcin Bukała előadásából kiderül, hogy a lengyel vidék – Rzeszów Vajdaság – miként élte meg az ottani 1956-os eseményeket, a már “visszatérő vendég” Mariusz Krzysztofiński pedig a II. világháború végétől a rendszerváltozásig jellemzi a katolikus egyház és a parasztság viszonyát.

“Hiba lenne párhuzamokat keresni a két parasztpárt között, mert más-más adottságok voltak Lengyelországban és Magyarországon” – vélekedett Biernacki Karol. Arra azonban érdemes választ keresni, hogy Magyarországon miért sikerült a téeszesítés és Lengyelországban miért nem. A kérdés megfejtésében segíthet Tóth Judit és Varga Zsuzsanna előadása, az előbbi kutató a Rákosi-korszak parasztokat megcélzó propagandájáról, az utóbbi a Kádár-korszak agrárértelmiségéről és agrár-érdekképviseletéről fog beszélni.

A konferencia egyedülállóságára tekintettel a rendezvényt egész Lengyelországban hirdették.

Előző sztori

Gausz: a migrációval Németországot akarják tönkretenni vs. Máté-Tóth: egy csoport mindig valamivel szemben mozgósítható

Következő sztori

Kézilabda: több volt a Pickben és Bánhidi Bencében is a Löwen ellen

Legutóbbi hasonló cikkek