Havas Boldogasszony Szeged–Alsóvároson augusztusban

A Havas Boldogasszony nagy búcsút ebben az évben augusztus 6-án és 7-én tartják a szeged-alsóvárosi ferences templomban.

A programsorozat szombat délután 15.30-kor rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődik. Este 6-kor kezdődő újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlják fel, este 8-kor pedig görög katolikus liturgia lesz, ezt követően keresztút és szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmise az elhunytakért. Vasárnap reggel 7 órakor szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért, ezt követően 9 órakor szabadtéri szentmise lesz a templom előtti téren a családokért, melynek főcelebránsa

Bábel Balázs

Kalocsai-Kecskeméti érsek. A szentmisét ünnepi körmenet követi. 14.30-tól a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd 15.30-tól a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet 18 órakor hálaadó szentmise zárja. Havas Boldogasszony ünnepe a 4. századra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore–bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged–Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált. A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében az idelátogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek közel hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják az egykor rengeteg embert vonzó Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.