Írjon nekünk

Gazdaság

Vegyi üzem létesítéséről és üzletrészvásárlásról tanácskoztak Algyőn

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kozgyules_algyo15_gs

Az Algyő Park Kft.-ben történő további üzletrészvásárlás és egy több mint ötven munkahelyet teremtő görög vegyipari cégnek a nagyközséghez települése volt a központi témája a csütörtöki maratoni testületi ülésnek, amelyen 32 napirendi pontot tárgyaltak meg a képviselők.

Mintegy kétórás zárt üléssel kezdődött az algyői képviselő-testület rendes ülése, amelyen csaknem három órán keresztül az ipari parkhoz települni kívánó vegyipari cégről is tárgyaltak. Miattuk ugyanis az építési szabályzatát is módosítania kell a nagyközségnek, mivel a háztartási vegyi alapanyaggyártással foglalkozó társaság az általa használt alapanyagok miatt veszélyesnek számít. A délelőtt kilenctől este negyed hétig tartó ülésen ez utóbbi téma vetette fel a legtöbb kérdést, hozzászólást, és az is kiderült, hogy hamarosan immár 50%-os tulajdoni hányaddal is rendelkezhet az önkormányzat az Algyő Park Kft.-ben.

A Pillér Takarékszövetkezet együttműködési ajánlatát, illetve az Algyő Park Kft. üzletrészére vonatkozó vételi ajánlatot zárt ajtók mögött tárgyalta a testület. Mindkét előterjesztést Pongrácz Tamás, a megelőző egyeztető tárgyalásokat lebonyolító Ad hoc bizottság elnöke terjesztette elő, aki még napirend előtti hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban üzletrészt vásárolt az önkormányzat az ipari parkban, így 10-ről 30%-ra növekedett tulajdoni hányaduk a Kft.-ben, és azt a célt is kitűzték, hogy 50%-ra bővítsék azt. (Az Algyő Park Kft.-nek jelenleg három tulajdonosa van, 50%-ra emelte tulajdonhányadát tavaly az O.K.F.T. Kft., 30%-ra az algyői önkormányzat, míg 20%-ot a Pillér Takarékszövetkezet tudhat magáénak. – a szerk.) A Fidesz-frakciót vezető Pongrácz úgy értékelte, hogy az elődök hibás döntéseinek volt köszönhető, hogy Algyőnek mindössze 10%-os jelképes üzletrésze volt a saját ipari parkjában. A jelenlegi képviselő-testület az üzletrészek megvásárlásával tudja ezt korrigálni, melynek eredményeként az önkormányzat számára hosszú távon stabil bevételeket teremtenek. „Algyőnek lehetősége van most visszaszerezni saját ipari parkját, ami meghatározó lépés a nagyközség életében” – fogalmazott. Hozzátette, ezt a témát a 2014-es választási kampányban a fideszes jelöltek kiemelt célkitűzésként jelölték meg, és most lehetőség is nyílik az önkormányzat tulajdoni hányadának növelésére.

„Korábban azt lehetett érezni, hogy a testület nem volt egységes az ipari parki tulajdonrész növelésének kérdésében, még talán a polgármesterrel kapcsolatosan is volt olyan érzésünk, hogy ezt a bővítési folyamatot nem biztos, hogy támogatja. Végül tavaly decemberben a soros ülésen egységes döntés született a Délút Kft. 20%-os üzletrészének megvásárlásáról, de a háttérben – mondjuk úgy – komoly játszmák zajlottak az önkormányzati térnyerésben ellenérdekelt piaci szereplők részéről. A Pillér Takarékszövetkezet üzletrészének a megvásárlásával érhetjük el az 50%-ot, és ezzel hosszú idő után az önkormányzat olyan helyzetbe kerülhet a saját ipari parkjában, hogy ráhatásra lehet a folyamatokra, és nincs kiszolgáltatva a többi társtulajdonos legkülönbféle magánérdekeinek” – magyarázta a képviselő. Pongrácz megjegyezte, ha megnézzük a környező településeket, példátlan, hogy az adott önkormányzat 10%-os tulajdonrésszel bírjon, ezért fogalmazott úgy az ülés elején, hogy most visszakaphatja ipari parkját a település. Hozzáfűzte, örül, hogy a Pillér Takarékszövetkezet üzletrészének megvásárlása ügyében Herczeg József kivételével a polgármester és az összes képviselő támogatta az ügyet.

kozgyules_algyo24_gs

Molnár Áron polgármester a zárt ülésen elhangzottakkal kapcsolatban arról tájékoztatta portálunkat, hogy a takarékszövetkezet egy együttműködési megállapodás-tervezetet nyújtott be az önkormányzathoz, amelyben az ipari parkban lévő 20%-os üzletrészükre vonatkozó ajánlattétel is szerepelt. „Már 2014 év végén kezdeményeztem egy találkozót a pénzintézettel, amelyen egyrészt arról volt szó, hogy a takarékszövetkezet akár nagyobb részvétellel megjelenhetne az önkormányzat életében, másrészt az üzletrészvásárlás volt a témánk. A hosszas tárgyalásokba bekapcsolódott a képviselő-testület is, és elindult a Délút Kft. üzletrészvásárláshoz kötődő egyeztetési folyamat is. Lehet, hogy nem volt szerencsés a kettőt összekötni, hiszen teljesen más úton zajlanak a tárgyalások egy céggel és egy pénzintézettel, a lényeg, hogy a testület szinte teljes mértékben egységes volt a döntésnél” – részletezte a településvezető. Most arról döntött a testület, hogy egy ajánlatot fogalmaz meg Algyő a Pillér Takarékszövetkezetnek az üzletrészvásárlással kapcsolatban, és a pénzintézet döntésétől függ, hogy mikorra zárulhatnak le a tárgyalások.

A Pillérhez kapcsolódik továbbá, hogy számlavezetésre is tettek ajánlatot a nagyközségnek, amit össze tudnak hasonlítani a jelenlegivel, és arról döntöttek, hogy megpályáztatják a számlavezetést, összesen öt pénzintézettől fognak ajánlatot bekérni. Molnár Áron elmondta, nemcsak az önkormányzat és intézményei, hanem gazdasági társaságai esetében is kérnek ajánlatokat, igaz utóbbiaknál indikatívról, azaz nem kötelező érvényűről lesz szó, hiszen önállóan választanak számlavezető pénzintézetet a cégek. „Az elsődleges szempont az volt ennél a témánál is, hogy a helyit támogassuk, ettől persze még nem biztos a győztes bank kiléte, mert lehet, hogy olyan ajánlatot fogunk kapni, ami ezt felülírja” – fűzte hozzá a település első embere.

Tusfürdők alapanyagait is gyárthatják Algyőn

Egy hónapja szerzett arról tudomást az algyői önkormányzat, hogy egy görög befektető üzemet létesítene az ipari parkhoz tartozó területen. Molnár Áron arról tájékoztatta a képviselőket, hogy mivel az üzem veszélyes minősítésű az általa felhasznált és tárolt alapanyagok miatt, ezért a jelenlegi építési szabályzat szerint nem települhetnek a társaság a nagyközség és egyben a Molt töltőüzemének közelébe. A polgármester közölte, hogy a kormány valószínűleg kiemelt projektként kezeli majd a görög üzem beruházását, ami kezdetben 50-55 munkahelyet teremtene, köztük közepesen és magasan kvalifikáltakat is. Az üzemhez kapcsolódóan egy kutatóközpontot is létrehoznának, ami további 20-40 embernek adna munkát a jövőben.

Mucsler Dóra, Nemzeti Befektetési Ügynökség tanácsadója arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy januárban nézte meg először a területet a befektető, és ideálisnak ítélte meg, számukra ugyanis fontos az autópálya és az iparvágány közelsége egyaránt. A tervek szerint 2018 elején már indulna a gyártás is, alapvetően háztartási vegyi alapanyagok készülnének itt, amelyeket többek között tusfürdőkhöz használnak fel. Azt is elmondta, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek van egy adatbázisa az ipari parkokról, ahol szerepeltetik, hogy az adott önkormányzat mit nem szeretne a környezetében, ez rubrika azonban Algyő esetében üres volt. Később derült ki, hogy a helyi építési szabályzat jelenleg kizárja a beruházást. Amíg viszont a szabályzatot nem módosítják, nem kezdődhet el az üzem tervezése.

A társaság képviselője, Gombos Ervin azt mondta, hogy folyékony kén oxidációjával és egyéb kémiai folyamatokkal jön létre egy nem éghető folyadék, aminek gyakorlatilag habzásnövelő hatása van, ezt állítanák elő Algyőn. A technológia veszélyessége azért felső küszöbértékes, mert a területen bizonyos mennyiség felüli etoxi-alkoholt tárolnak. Ez nem éghető, nem robbanásveszélyes anyag, de a környezetre veszélyes, mert nehezen bomlik le. Az alapanyagok 80-90%-át vasúton szállítanák ide, míg a folyékony kén kamionokkal. Környezetvédelmi engedélyekre is szüksége van a vegyipari cégnek, amellyel kapcsolatban Tóth Roland azt hangsúlyozta, hogy a tervezett beruházásnak a legszigorúbb engedélyezési eljáráson kell keresztülesnie, ezen belül közmeghallgatást is tartani kell. Zaj alapállapot-mérést is végeztetnek, és jelenleg folyamatban van egy levegőszennyezettségi mérés, Algyő három különböző helyen 1-1 hétig. Ezen felül akusztikai számításokat is végeznek a várható zajterhelés miatt, és növénytelepítési tervre is tesznek javaslatot. Elhangzott, hogy minimális levegőterhelést prognosztizálnak, jóval a határérték alatt.

kozgyules_algyo09_gs

Balogh Tünde településrendező tervező az üzem tervezett helyszínével kapcsolatos aggályait fogalmazta meg, mint elmondta, jobb lenne, ha távolabb létesülne a településtől, hiszen a fürdő például egy kilométeren belül helyezkedik el. Fontosnak nevezte, hogy ne emelkedjen a veszélyességi zóna nagysága, mert a Mol miatt már a mostani is érinti a település egy részét. A vegyi üzemmel kapcsolatban Kassné Bakó Ildikó tett fel számtalan kérdést, például arra volt kíváncsi, hogy a környezetre nézve milyen káros hatásai lehetnek egy esetleges üzemi balesetnek, míg Gonda János úgy értékelte, hogy nem esett arról elég szó, hogy a lakosságnak mit jelentene mindez. Mint elmondta, szinte csak a főútvonal választja el a területet a településtől, de azt megnyugtatónak nevezte, hogy már zajlanak a mérések, de fontosnak nevezte a helybéliek korrekt és részletes tájékoztatását, hogy ne terjedjenek el fals információk.

Herczeg József az építési szabályzat korábbi módosításával kapcsolatban leszögezte, eszük ágában nem volt, hogy olyan szabályzatot hozzanak, amellyel bármely üzem betelepülését akadályozzák. Emlékeztetett, hogy a változtatáskor egy olyan tevékenységet végző cég jött volna Algyőre, amely olajos iszappal és olajos rongyokkal dolgozott volna, ezt szerették volna elkerülni a korábbi rossz tapasztalataik miatt. Hangsúlyozta, nem akarja, hogy csak azért ne települjön ide egy cég, mert az építési szabályzat tiltja. „Értjük, hogy nem fogja ez az üzem gázfelhővel elárasztani a falut, és nem lesz olyan, mint a vásárhelyi ATEV Zrt., vagyis nem lesz bűz a környéken, ami fontos. Számunkra az az elsődleges, hogy az a tevékenység, amit végez az üzem, ne zavarja a tanyai lakosságot sem” – fűzte hozzá Herczeg.

A görög befektető üzemlétesítési tervéről, illetve a testület majdnem háromórás megbeszéléséről a témában Pongrácz elmondta, a polgármester és a képviselők egyaránt elkötelezettek a munkahelyteremtésben. „Az viszont nem mindegy, hogy milyen áron települ ide egy üzem. Több kérdést felvetettem azzal kapcsolatban is, hogy most egy előrehaladottabb folyamatba csöppentünk bele, vagyis kész tények elé állították az önkormányzatot, a társaság képviselői azonnal várták tőlünk a döntést, amit nem tartok szerencsésnek. Azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy kellőképpen tájékoztassuk előzetesen a lakosságot, nem pedig utólag kérdezzük meg őket” – vélekedett Pongrácz Tamás. A helyi Fidesz frakcióvezetője megjegyezte, érthető volt a polgármester is, aki attól tartott, ha nem adja meg a többség az elvi támogatást, akkor elmenekül Algyőről a befektető. Ezzel együtt a politikus úgy látja, a képviselőknek elsősorban a lakosok érdekeit kell képviselniük, másrészt mérlegelni kell azt is, hogy mit profitál a nagyközség a beruházásból. A 40-50 új munkahelyet és a 20-25 millió forint körüli iparűzési adó többletbevétel a fideszes képviselő szerint természetesen nem lebecsülendő, bár úgy értékelte, hogy a költségvetést tekintve nem jelentős összegről van szó, ezért a kockázatokat és az esetleges negatív hatásokat is érdemes kellőképpen mérlegelni; hiszen egy vegyi üzemről van szó.

A testület a maratoni tanácskozás után végül úgymond zöld utat adott azzal, hogy a helyi építési szabályzat módosítására vonatkozó folyamat elindítását támogatta a többség. Arról is határoztak, hogy lakossági fórum keretében is tájékoztatják az algyőieket, továbbá a Szegedi Tudományegyetem egy szakemberét is felkérik az vegyi üzem hatásainak értékelésére. „Egyfajta gesztus a beruházó felé, hogy az önkormányzat építési szabályzatot is hajlandó módosítani azért, hogy folytatódhasson a beruházás előkészítése. Természetes, hogy rengeteg kérdés merült fel a képviselőkben, de kicsit feleslegesnek tartottam három órát eltölteni a részint hatósági kérdésekkel, ugyanis nem biztos, hogy egy képviselő testületi tag kompetenciája bizonyos szakhatósági, környezetvédelmi, kémiai kérdéseknek az eldöntése” – értékelt portálunknak Molnár Áron. Hozzátette, éppen ezért hangsúlyozta többször, hogy a testület mostani döntése egyfajta jelzés a görög társaság felé, de ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzatnak nincs semmiféle ráhatása a folyamatokra. „A mindenkori polgármesternek és a képviselőknek az a dolga, hogy a lakosságot képviselje munkájával, és ha olyan kérdés merül fel, amiben úgy érzi, hogy megerősítés vagy a felelősség bizonyos szintű kiterjesztése szükséges, akkor meg kell kérdezni a helybélieket” – fogalmazott Molnár Áron, aki szerint ha nem dönt pozitívan a testület, akkor a befektető más helyszínt keresett volna. Úgy összegzett, hogy felelős döntést hoztak, és a lakosság véleményét is szem előtt fogják tartani, akárcsak eddig.

Hírzóna

Sikeres a nagycsaládosok autóvásárlását támogató program

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A kereslet az olcsóbb autók irányába mutat, a 4-6 millió forint értékűeké a legnépszerűbb kategória.

Tovább olvasom

Hírzóna

További 157 millió forint érkezik a megyébe fejlesztésekre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Belügyminisztérium pályázatán 12 települési önkormányzat nyert.

Tovább olvasom

Gazdaság

Szijjártó szerint így lehet Szeged a jövő nyertese

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Exkluzív interjút adott lapunknak Szijjártó Péter. A miniszter szerint a magyar gazdaságban dimenzióváltás zajlik, amelynek Szeged lehet az egyik nagy nyertese. El is mondta, hogy miért!

Tovább olvasom

Aktuál