Új ablak nyílt az univerzumra, szegedi segítséggel

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

gravitacios_hullam_nasaAz SZTE Kísérleti Fizika Tanszék két munkatársa, Tápai Márton és Gergely Árpád László is részt vett abban a több mint 1000 főt felkaroló kutatásban, melyet az évszázad egyik legnagyobb szenzációjaként aposztrofál a tudományos közeg. A szegedi kutatók a gravitációs hullám elméleti modellezésében vettek részt, s tervezik, hogy később az adatfeldolgozásban is részt vállalhatnak. Eddigi munkájukért a Milner Global Foundation Special Breakthrough in Fundamental Physics díjával is kitüntetik őket.

Tudósok nemzetközi csoportja idén februárban jelentette be, hogy évtizedekig tartó kutatás után közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által 100 éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A kutatók szerint eredményeik újfajta csillagászati kutatások előtt nyitnak utat, és megfigyelhetővé tesznek eddig megfigyelhetetlen jelenségeket, például két fekete lyuk összeolvadását.

Az amerikai LIGO kutatólabor tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Az esemény során példátlan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet a gravitációs hullámok továbbítottak – összegezte a 15 ország 80 intézményének részvételével történő kutatást az MTI.

„A gravitációra úgy gondolhatunk, mint görbületre, a gravitációs hullám tulajdonképpen a görbület fodrozódása. Ez távolságváltozást okoz, aminek nagyságrendje 10 a huszonegyediken relatív nagyságrend, ami azt jelenti, hogy a 21. tizedes jegyben kell változást keresni, tehát ez nagyon kicsi változást jelent” – magyarázta a gravitációs hullám fogalmát Tápai Márton, az SZTE Kísérleti Fizika Tanszék munkatársa, aki egyike volt a több mint 1000 kutató közreműködésével végzett kutatásnak. Szegedről Gergely Árpád Lászlóval, a tanszék oktatójával, a gravitációs hullámok elméleti modellezésével foglalkoztak, s most abban bíznak, hogy jövőre lehetőségük lesz az adatelemzésben és az adatfeldolgozásban is részt venni.

fekete_lyuk_

„Az eget megfigyelhetjük elektromágneses tartományban, például ultraibolya vagy rádiótartományban, de ezek egyike sem hasonló a gravitációs hullámhoz. A gravitációs hullámból fejlődött csillagászat lényegében új ablakot nyit az univerzumra, képesek leszünk olyan helyekről információt szerezni, ahová elektromágneses tartományban nem látunk. Az ősrobbanásból visszamaradt kozmikus háttérsugárzásnak is van tartománya, ám azelőttre nem látunk, csak a gravitációs hullámokkal” – világított rá a szegedi kutató a felfedezés jelentőségére.

A LIGO jelenleg a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amelyet abból a célból építettek, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. Detektorai a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni. Tápai Mártontól megtudtuk, 2018-ig további fejlesztéseket hajtanak végre a műszeren, melynek segítségével akár napi rendszerességgel is felfedezhetnek újabb gravitációs hullámokat.

Az Einstein-féle 100 éves jóslaton alapuló kutatásban résztvevő tudósok közössége elnyerte Milner Global Foundation Special Breakthrough in Fundamental Physics díját, valamint a LIGO berendezést megálmodó, érte igen sokat tett Ronald Drewer, Kip Thorne és Rainer Weiss kutatókat kitüntették a 2016-os Gruber Kozmológiai Díjjal is.

Előző sztori

Speciális ajánlatot készít elő szegedi dolgozóinak a Pick

Default thumbnail
Következő sztori

Ma angolból vizsgáznak az érettségizők

Legutóbbi hasonló cikkek