Közös nyilatkozatban álltak ki Schengen mellett a szegedi belügyminiszteri találkozó résztvevői + FOTÓK

A schengeni vívmányok megtartása és Európa belső biztonságának megerősítése állt a középpontjában a szárazföldi külső határral rendelkező schengeni tagállamok szegedi belügyminiszteri találkozójának középpontjában. A felek egy közös nyilatkozatban is rögzítették a legfontosabb jövőbeni teendőket.

A külső szárazföldi határokkal rendelkező schengeni tagállamok

miniszteri találkozóján

bejelentették, hogy közös nyilatkozatot fogadtak el a felek, melyben kiállnak Schengen vívmányai mellett, szem előtt tartva azt is, hogy Európa belső biztonságára a jelenleg zajló migrációs válság és a terrorista támadások jelentik a legnagyobb veszélyt. A dokumentumban szerepel, hogy Észtország, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Románia és Szlovákia üdvözli azokat az uniós lépéseket, amelyeknek a célja a külső határok védelme, és a fórum tagjai készek technikai és operatív segítséget is nyújtani az aránytalan migrációs nyomással szembenéző tagállamoknak. A lengyel fél egy európai határ- és partiőrség ügynökség létrehozásának fontosságát hangsúlyozta a Frontex mintájára, míg Észtország részéről az a felvetés érkezett, hogy az EU-nak a külső határainak a megvédésére plusz forrásokat kellene biztosítania az érintett tagállamok számára. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón

Pintér Sándor

belügyminiszter elmondta, a fórum tagjainak legfőbb célja az volt, hogy a külső schengeni határokkal rendelkező országok közösen értékeljék a felmerülő kihívásokat, és azokra azonos válaszokat is adjanak. Hozzátette, a fórum résztvevői a helyszínen tájékozódtak arról, hogy Magyarország miként is védelmezi a külső schengeni határokat, illetve hogy miként valósítják meg a menekültkérelmek befogadását.

„Európában a migráció és a menekültügy keveredő fogalmak, és ennek megfelelően ez problémát jelent a jogalkotók és jogalkalmazók számára egyaránt” – erről már

Trócsányi László

igazságügyi miniszter beszélt, aki a jogszabályok betartásának és betartatásának fontosságát hangsúlyozta. A tárcavezető közölte, hogy a dublini egyezményt sok tagállam nem tartotta be, ennek eredményeként Magyarországon több mint 190 ezer embernek a regisztrációját kellett elvégezni a schengeni határon. Elmondta, hogy a jogszabályoknak hatékonynak kell lenniük, a kötelező kvótáról rendelkező tavaly ősszel meghozott tanácsi határozatban szereplő 160 ezer emberből eddig 1145 áttelepítése történt meg. Trócsányi úgy értékelte, hogy a magyar kormánynak a külső határok védelmében meghozott intézkedései hatékonyak voltak, és később több európai ország is hasonló intézkedéseket vezetett be. „Fontosnak tartjuk a menekültügyi eljárásoknak a racionalizálását. Úgy gondoljuk, hogy a menekültügyi szabályokat be kell tartani, mindazonáltal racionalizált keretek között. Ez valamennyi európai országnak az érdeke, hiszen egy olyan migrációs válsághelyzetben, amivel szembesülünk, szükséges az, hogy adekvát szabályaink legyenek erre a kérdéskörre is” – jelentetti ki a tárcavezető.

Hanno Pevkur

észt belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fórum tagjainak döntéseket kell hoznia annak érdekében, hogy erősödjenek, ne pedig gyengüljenek a szárazföldi külső határral rendelkező schengeni tagállamok. Leszögezte, az érintett országok nem csupán saját határaikat őrzik, hanem az egész Európai Unió területét, Észtország esetében pedig a NATO területének a védelméről is szó van. „Észtországban nagyjából 100 millió eurót szánunk a külső határok megerősítésére, és arra is várunk, hogy az Európai Unió, mint testület megértse a külső határok megvédésének szükségességét, és ennek alapján pótlólagos támogatást juttasson nekünk és a többi, külső határokban érdekelt tagállamnak” – jelentette ki Hanno Pevkur. A lett belügyi tárca vezetője,

Rihards Kozlovskis

arról szólt, hogy a határellenőrzés nagyon szoros kapcsolatban áll a migráció kezelésével, ezért is nevezte fontos feladatnak a külső határok megerősítését. Elmondta, a lett kormány prioritásként kezeli 500 kilométernyi keleti, egyben schengeni határszakaszának a védelmét. Litvánia belügyminisztere,

Tomas Žilinskas

elmondta, bár kis országról van szó, több mint 1000 kilométeres szakaszon az EU külső határszakaszának védelméért felelősek. Hozzátette, az unión belül mindenki biztonságban és nyitottságban szeretne élni, ám mindez attól függ, hogy mennyire biztonságosak a külső határok. A dublini egyezmény továbbfejlesztését is szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy ezt nem forradalmi módon kell megvalósítani. A Norvégiát képviselő

Ove André Vanebo

kijelentette, hogy készen állnak a határvédelemben rájuk háruló feladatok végrehajtására, és bejelentette, hogy kerítésépítésbe kezdenek az Orosz határon.

Egy európai határ- és partiőrség ügynökség felállítását szorgalmazta a lengyel belügyi államtitkár,

Jakub Skiba

, amelyet a Frontex alapján lenne érdemes létrehozni, és mivel az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség lengyel központú, azt javasolta, hogy ennek az ügynökségnek a székhelye is náluk lenne. Romániát

Tiberiu Trifan

képviselte a találkozón, a politikus kifejezte reményét, hogy európai szinten is elismerik a románok erőfeszítéseit a külső határok védelmének területén, és a lehető leghamarabb ők is csatlakozhatnak a schengeni zónához.

Robert Kaliňák

szlovák belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy Szlovákia támogat minden olyan intézkedést, amivel mérsékelni lehet az unióra nehezedő migrációs nyomást, és ennek érdekében szoros együttműködésre törekszenek a tagállamokkal.