Szórakozás

Csütörtök programajánló: Az ezredik éjszaka, Egyasszony

Csütörtök programajánló: Az ezredik éjszaka, Egyasszony

2016. május 4., szerda
Csütörtök programajánló: Az ezredik éjszaka, Egyasszony
egyasszony

Színes programfelhozatalt vonultat fel az Egyetemi Tavasz, kiállítással és könyvbemutatóval készül a Somogyi-könyvtár, a Kisszínházban szintén kiállítás nyílik, koncertet ad a Kalungu és a Nikriz trió, a színházkedvelőket pedig Az ezredik éjszaka és az Egyasszony című előadások várják.

A

Szegedi Tudományegyetem

13. alkalommal rendezi meg Egyetemi Tavasz elnevezésű programsorozatát, amely hagyományosan az egyetem korábbi névadója, József Attila születésnapján, a Költészet Napján kezdődik az SZTE Kulturális Iroda szervezésében. A fesztiválon az egyetem hallgatói, oktatói, dolgozói is bemutatják művészeti tehetségüket. A fesztivál öt hét alatt 60 helyszínen 250 programot kínál városszerte, a komolyzenétől a kiállításokon át a tudományos témájú előadásokig, színházi produkciókig, könyvbemutatókig április 11. és május 4. között. Az Egyetemi Tavasz hivatalos programfüzete letölthető

INNEN

. Ki tudja merre… címmel, Hermkens Edit festményeiből rendez kiállítást a

Somogyi-könyvtár

az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségeket bemutató programja tavaszi rendezvénysorozatának keretében. A tárlatot 17 órakor Kántor Ágnes Barcsay-díjas festőművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-művészettörténeti Tanszék tanársegédje nyitja meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. A kiállítás május 11-ig tekinthető meg. Hermkens Edit alkotóként az érzéki világ megörökítésére törekszik. Intenzív, élénk színekkel reflektál a látvány impulzusaira, elsődleges eszközeként a színek hangulati hatását használva. A kedvenc témáit jelentő enterieurök és csendéletek mellett mégis, talán állatábrázolásai sűrítik magukba leginkább művészi célkitűzéseit; a képalkotó formák és színek kontraszthatásán túl munkái erejét az állatok sajátos karakterének magabiztos és szellemes ábrázolása jelenti. Képei túlmutatnak a hagyományos állatábrázolás kliséin, ahogyan csendéletei, szobabelsői sem a rajtuk, bennük látható tárgyakról mesélnek leginkább. Inkább Mesélnek arról a megfoghatatlan pillanatról, az időről, ami a tárgy megpillantása és aközött telik el, hogy képesek vagyunk megnevezni a tárgyat, kimondani a nevét. A program a Somogyi-könyvtár, a Szegedi Tehetségpont és az SZTE Sófi Alapítvány szervezésében valósul meg. Fekete Vince József Attila-díjas költő, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi szerkesztője Vak visszhang című új kötetét mutatják be a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

(Stefánia 2.) 16.30-as kezdettel. A szerzővel Bene Zoltán író beszélget. Fekete Vince így vall a költészetről: „Én egyébként mindenik verssel újrakezdem. Teljesen elölről. Mintha soha nem írtam volna semmit addig, ugyanazzal a várakozással, kilátástalansággal és bizonytalansággal. És reménykedéssel. Amikor aztán végre befejezek egy-egy verset, és meg is vagyok elégedve vele, ott van mindig a szorongás, hogy lehet, ez volt a legutolsó. Mert soha nem lehet senki biztos abban, hogy tud még igazi, önmagából sugárzó, nagyon jó (Isten bocsá’: nagy) verset írni. És – tegyük fel – nem saját epigonjaként ismételgeti azokat a sémákat meg kliséket, amelyek egyszer már « bejöttek», a végtelenségig. Amit pedig már megírtam, ami kész van, az már annyira nem érdekes. Csak az, amit a semmiből fel kell építeni újra, amit a legelső betűtől meg kell csinálni, fel kell emelni, létre kell hozni. A versből, versírásból, versolvasásból, a vers szeretetéből, népszerűsítéséből, fejlődésének, változásainak, alakulásának figyelemmel követéséből pedig – úgy gondolom – egy költőnek nem szabad kiesni soha. A vers ma már – tudjuk – nem ugyanaz, mint száz, de akár tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt volt. Noha bizonyos szempontból nem sokat, szinte semmit sem változott.” A program a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja, a Fiatal Írók Szövetsége és a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának közös rendezvénye. A Csongrád Megyei Építészkamara és az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont vár minden érdeklődőt 17 órára a

Kápolna Galériába

(Szeged, Mátyás tér 26.) a "Volt egyszer egy híd" című kiállításra, mely a régi szegedi vasúti híd terveit, dokumentációs anyagát mutatja be Áy Zoltán "Ívek a Tisza felett" című könyve és a Móra Ferenc Múzeum archívumának régi fényképei alapján. A kiállítást megnyitja Tóth István történész, muzeológus, a kiállítás megtekinthető június 3-ig naponta 10-17 óráig (hétfő, kedd kivételével). Széman Richárd utcaszínházi fotóiból nyílik kiállítás "A fényíró álma" címmel a

Kisszínházban

18 órától. Megnyitja: Spergel Anna bábszínész, közreműködik: Garamvölgyi Anett kobzos, énekes. A kiállítás kurátora: Kémeri Attila. Széman Richárd Budapesten él, ám rendszeresen fotózza a vidéki utcaszínházi produkciókat és az utcaszínházasok különös életét. A nyírbátori Szárnyas Sárkány Fesztivál hivatalos fotósa volt 2015-ig. Számos bábszínházról, utcaszínházról szóló könyv, kiadvány illusztrátora. A Széman Richárd által alkalmazott technika leképezi az univerzum egységét. Az üres tér, a játékkal megtöltendő színpad, az utcai, mezei fesztiválok hősei: a régi, múlt század eleji használt üveg- és celluloid negatívok másolt, színezett felületére digitálisan elrendezett, az utóbbi két évtizedben kattin­tott képelemek kerülnek. A Széman-féle kétdimenziós állószínházban elvarázsolt alakok jelennek meg, csepűrágóink, akik koboldok, tündérek, sárkányok alakjában töltik meg a formálódó univerzumot. A kiállítás megtekinthető június 12-ig, előadás napokon 18.00 órától. A Kalungu zenekar koncertje várja a közönséget a

Szent-Györgyi Albert Agórában

19 órától. A Kalungu több mint 10 éves múltjával jelentős sikereket ért el hazánkban. A zenekar kreatív módon ötvözi az ősi tradicionális, elsősorban afrikai dobolást a modern klasszikus és könnyűzenével (rock, jazz, dnb), és gyakran lepik meg közönségüket egyedi hangszerekkel is. Koncertjeiken a zenével, az erőteljes látványvilággal, humorral és a közönséggel való interaktivitással igazi közösségi élményt teremtenek. A zenekar tagjai: Mészáros László, Takács Ádám, Bereczky Zsolt, Tóth Gellért, Bubla Bence. Vendég: Vígh Dániel (gitár). Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című művét adja elő a Szegedi Egyetemi színház (SZESZ) a

Pinceszínházban

19:30-tól. “Dorde Lebovic műve szürreális játékra szólít. A két barát Hap és Hep története ott kezdődik, amikor munkából hazafelé menet folyton arról beszélnek, hová is tart az életük és a világ, nap mint nap ugyanazok a kérdések, válaszok és félelmek kerülnek elő. Félelmeikre és kérdéseikre talán válaszul megjelenik egy varázsló, s fölajánlja azt a komoly emberfeletti lehetőséget, ami után már semmi sem lehet ugyanaz, mint előtte…” Az Egyasszony című előadással indul a Tavaszi Kollekció a

Régi Zsinagógában

. A tavaly ősszel bemutatott produkció az évad egyik leghangosabb sikere, amit 19:30-tól a MASZK Egyesület „Szólóban 2016” sorozatának nyitódarabjaként láthatnak a szegedi nézők. „Forszírozott, rohamos szülés során somatomentálisan és mentálisan súlyosan sérült csecsemő.” Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól ezt a diagnózist kapta, akinek megmutatta egyre súlyosabb állapotba kerülő kislányát, a pár hónapos Zsuzsit. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig Egyasszony címmel színházi előadás, amelyet nem csak a közönség szeret, hanem a kritikusok is nagyra értékelnek, a 7 óra 7 színházi portál például beválasztotta a tavalyi év legfontosabb 40 előadása közé. Péterfy-Novák Éva történetét Tasnádi István alkalmazta színpadra, az előadás az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE Produkció együttműködésében készült, Paczolay Béla rendezésében. Az anya szerepében Tenki Réka nyújt felejthetetlen alakítást. „Minden élet impozáns, ha őszintén mesélik el. Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Se letenni, se elfelejteni nem lehet.” – nyilatkozta Mácsai Pál a könyvről. Az Egyasszony egy igaz történet az élet fájdalmas titkairól, egy tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. További információ

ITT

és

ITT

. http://www.youtube.com/watch?v=O6FSs0ZgR40 A Nikriz trió és barátai koncertje kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. A bolgár népzenei koncertet adó zenekar tagjai: Jankov Gyöngyvér (ének, tambura), Krisztin Róbert (úd), Szalkai Dénes (gitár, ütősök). Meghívott zenészek: Lovas Gábor (bolgár kaval, buzuki, gitár, ütősök), Schäfer Szilveszter (hegedű).

Folyamatos kiállítások, programok:

A londoni Globe Színház kicsinyített mása, a Hamlet, Othello 19. századi magyar fordításai mellett a Romeo szerepét Szegeden alakító Lugosi Béla fényképe is látható a

Somogyi-könyvtár

Shakespeare-emlékkiállításán, amelyet az „avoni hattyú” halálának 400. évfordulója alkalmából rendeztek. Az Angliában a nemzet dalnokaként („Bard of Avon”, „The Bard”) tisztelt drámaíró, költő és színész életművét a bibliotéka régi, angol, német Shakespeare-kiadásai, első magyar nyelvű fordításai, századfordulós, színes nyomatokkal gazdagított díszkiadásai, valamint műveinek 20. századi illusztrációi révén mutatják be. Igazi kuriózum a Szegedi Nemzeti Színház 1910-es „Romeo és Julia” előadásának plakátja, amelyen a férfi főszerep megformálójaként Lugosi Béla neve (a későbbi Drakula) neve olvasható, fényképe pedig az ugyancsak szegedi Színházi Ujság címoldaláról néz ránk. A Szegedi Egyetemi Színjátszó Társaság legendás „szegedi Hamletjének” rendezője, a tragikus sorsú ifj. Horváth István Örök színház című kötetét ugyancsak láthatják az érdeklődők. A könyvtár földszinti kiállítóterének üvegfalán Shakespeare műveinek illusztrációban gyönyörködhet a közönség. Kass János, Gyulai Líviusz, Borsos Miklós, Reich Károly, Würtz Ádám mellett kevésbé ismert, ám jelentős művészek munkái egészítik ki a válogatást. A tárlat plakátján a kortárs drámaíró Ben Johnson elismerő sorai olvashatók: „Nem kőbe vésve él tovább neved: / azért élsz, mert olvassák könyvedet.” A Somogyi-könyvtár Shakespeare-emlékkiállítása május 4-ig tekinthető meg.

India02

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

erme01

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.