B. Nagy László: Az otthonteremtésről és az adócsökkentésről szól a 2017-es költségvetés

A Fidesz országgyűlési képviselője bemutatta a következő évi költségvetéshez kapcsolódó számokat. Az inflációt alacsonyan kívánják tartani, az áfa-csökkentés és a családok támogatása továbbra is prioritás. 2017-ig kiírják az összes uniós pénzekhez kötődő pályázatot, hogy ne kelljen forrásvesztéstől tartani. Az uniós betelepítési kvótával kapcsolatban ősszel várható népszavazás.

"A költségvetést beterjesztette a nemzetgazdasági miniszter, jelenleg a vita zajlik, ami jövőhét szerdáig, csütörtökig tart. Ma a költségvetést megalapozó adótörvények vitája folyik" - mondta el sajtótájékoztatóján B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa. A Fidesz politikusa a költségvetés vitája mellett az országba és a megyébe áramló uniós forrásokról és a kvóta elleni népszavazásról is szólt.

3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 0,9 százalékos inflációval számol a kormány

A 2017-es költségvetést várhatóan június közepén fogadják el, azaz a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan idén is lesz már a nyárra büdzsé. Ez előnyös B. Nagy szerint azért, mert a kiszámíthatóság mind a belföldi, mind a külföldi befektetők, fejlesztők számára fontos, több idejük van felkészülni a következő esztendőre. Igaz, hozzátette, az év közben kialakuló problémák befolyásolhatják a költségvetést, habár az utóbbi két évben ez azt jelentette, hogy a tervekhez képest pozitív változások történtek. "Összefoglalva az otthonteremtésről és az adócsökkentésről szól a 2017-es költségvetés" - fogalmazott a honatya. Pozitívnak nevezte a köznyelvben nullásnak hívott költségvetést, azaz azt, hogy annyit költ az állam, amennyi a bevétele. A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 0,9 százalékos inflációval számol. Az előbbi az unió által meghirdetett konvergencia programmal is összhangban van, az utóbbi pedig az egyik legalacsonyabb pénzromlás. 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol a költségvetés, s az államadósság mutatója 1,6 százalékkal csökken a 2016-oshoz képest, így 71,9 százalék lesz. Jelentős - 193 milliárd forintos - tartalék van a költségvetésben, országvédelmi alapba 60 milliárd forint, rendkívüli kormányzati intézkedésekre 110 milliárd, s költségvetési fejezetben - októberig biztosan nem felhasználható összegként - további 35 milliárd kerül.

Csökken az áfa: az alapvető élelmiszerek mellett az interneté is

Folytatódik az alapvető élelmiszereket - tej, tojás. baromfi - érintő áfa-csökkentés. Rámutatott, a sertéshús esetében a 27 százalékról 5 százalékra történő általános forgalmi adócsökkenés januárban 16 százalékos, februárban 20 százalékos forgalombővülést okozott, így kisebb lyukat üt a költségvetésben a módosítás. Az éttermi szolgáltatások és az internet áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, a kormány azt tervezi, hogy ezeket a lépéseket a későbbiekben még folytatják. "Az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programja valósul meg" - 2017-ben 211 milliárd forintot szánnak családi otthonteremtési kedvezményre, kamattámogatású hitelekre, a lakásértékesítési áfa-csökkenésre, a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakítására. Ezen felül a családi adókedvezményeken keresztül is plusz pénz érkezik a famíliákhoz, gyermekenként 10 ezer forintról 15 ezerre nő a támogatás, ez összesen 15 milliárddal javítja 390 ezer család életét. B. Nagy László elmondta, ahogy idén, úgy jövőre is nő a nyugdíjak reálértéke, az emelés infláció követő, de az élelmiszereket érintő áfa-csökkentésekkel is jól járnak. A nyugdíjalap már harmadik éve egyensúlyban van, azonos a kiadás és a bevétel, nem kell plusz költségvetési forrás.

Több jut oktatásra, egészségügyre, kultúrára

"Az elmúlt félévben sok kritikát kapott területekre is több jut a büdzséből" - tájékoztatta a megjelenteket a politikus. Az oktatásra 270 milliárd forinttal, az egészségügyre 167 milliárddal (fele bérfejlesztésre), kultúrára 66 milliárddal, sportra 22 milliárddal, társadalombiztosításra és jólétre 155 milliárddal jut több 2017-ben. Az előző évhez képest 2000 milliárd forinttal költenek többet, így a honatya vitatja azokat az ellenzéki kijelentéseket, amelyek szerint megszorító jellegű költségvetésről van szó. Már idén sem kell felhasználni azt a 340 milliárd forintot, amit a közmunkaprogramra szántak. "Ez abból a kedvező körülményből adódik, hogy a versenyszféra egyre nagyobb mértékben szívja fel a munkaerőt, a területi eltolódások miatt azonban sok helyen munkaerőhiány is kialakult. Gyakran ez egyszerre jelenik meg a munkanélküliséggel, a kormányzat célja, hogy az érintett munkavállalókat átvezesse a szociális szférából a versenyszférába" - hozzátette, hogy ebben a gazdasági növekedés mellett az EU-n belüli külföldi munkavállalás is szerepet játszik, ez utóbbi problémával a mindenkori magyar kormánynak hosszútávon foglalkoznia kell. A szakképzésben közelebb kell vinni a gyermekeket a gyakorlathoz, óriási szakmunkáshiány van, ez ügyben is tesz lépéseket a kormány. "Magyarországon még mindig annyi hivatalnok van, hogy el lehetne látni velük az egész Kárpát-medencét, ezért fontos kérdés a bürokráciacsökkentés. Az átalakítás azonban nem könnyű, sok embert érint, senki nem mer drasztikusan hozzányúlni szociálpolitikai és más okok miatt, de a különböző minisztériumok, hatóságok adatbázisainak elektronikus összefésülése sokat segíthet ezeken a jelenlegi viszonyokon" - vélekedett B. Nagy László. Az önkormányzati szféra 2800 milliárd forintból gazdálkodik 2017-ben, ebből 668 milliárdot biztosít a költségvetés.

Csongrád megye is jelentős uniós forrásokhoz jut

A költségvetésbe beterveztek 2048 milliárd forint folyósítandó uniós forrást is. A fejlesztési biztos elmondta a legfrissebb adatokat, amelyek a 2016. május tizedikei állapotokat tükrözik. 205 pályázati felhívás jelent meg 4869 milliárd forint értékben, azaz az egész, 2014-2020-as pályázati ciklus összegének 54,5 százalékát hirdették meg. 2431 projekt nyert támogatást mintegy 1082 milliárd forint értékben, ezek nagy részét gazdasági innovációra ítélték meg, ebből 43 milliárdot fizettek ki eddig. Nyitott pályázatok alapján még 138 felhívás jelenik meg 384 milliárd forint értékben, ezeket hamarosan be lehet adni, 2017 közepéig pedig meg kell hirdetni az összeset. A cél az, hogy ne történjen meg a forrásvesztés veszélye. "Ez azért is fontos, mert senki nem tudja, hogy mi lesz 2020 után, s el kell érni, hogy uniós támogatások nélkül is talpon maradjon a magyar gazdaság, megmaradjon a növekedési pálya" - hívta fel a figyelmet B. Nagy László. "A beérkezett 14 137 pályázatból Csongrád megye 5 százalékot visz, a hatályos támogatásoknak viszont a 8 százaléka, a kifizetéseknek pedig a 9 százaléka jut a térségbe" - váltott hazai pályára a fejlesztési biztos. Csongrád megye 29,19 milliárd forintos TOP-forrás kerettel rendelkezik, a pályázatoknak a 76 százalékát hirdették meg, Hódmezővásárhelyen pedig a 9,84 milliárdnak a 75 százalékát. Szeged 33,87 milliárd forintot kap, de itt még csak 44 százalék vált pályázhatóvá. Ez összesen: 72,9 milliárd forint.

A kvótareferendum eredménye unokáink életét is befolyásolhatja

Szólt arról is a politikus, hogy a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazást jóváhagyta a parlament kedden. A köztársasági elnök joga, hogy meghatározza a referendum kiírásának időpontját, de várhatóan szeptemberben, vagy októberben lehet szavazni a kérdésben. Elmondta, az ellenzéki pártok egyes részei az Alkotmánybíróságnak beadványt nyújtottak be, de ez nem függeszti fel a referendumhoz kapcsolódó folyamatokat. A honatya szerint olyan ügyről van szó, amely az utóbbi néhány év egyik legjelentősebb megmozdulása, eredménye gyermekeink, unokáink életét is befolyásolhatja.