Közélet

Nemcsak egy szerszámos kamráért, hanem több száz kiskertesért menne perre Rozália

Nemcsak egy szerszámos kamráért, hanem több száz kiskertesért menne perre Rozália

2016. március 23., szerda
Nemcsak egy szerszámos kamráért, hanem több száz kiskertesért menne perre Rozália
gal_rozalia001kf

Hiába van öt százalék alatt a beépítettség gyálaréti kiskertjében, mégis egy másik előírás miatt bontani kell két épülete közül az egyiket. Ha kell, akkor próbapert indít a kiskertesek érdekvédő szervezetének támogatásával.

Drámai hangvételű cikkben számolt be a

Délmagyarország

című napilap

Gál Rozália

kálváriájáról. A 67 éves asszony 845 négyzetméteres gyálaréti kiskertjében két faépület található, egy kis ház és egy hullámpalával fedett szerszámos nyári konyhával, összterületük kevesebb, mint 42 négyzetméter. Mivel meghaladta a 3 százalékos beépíthetőségi határt a két építmény, így már 2012-ben bontásra ítélték a szerszámost, azonban az önkormányzat építési irodájának tanácsára kétszer tízezer forintos illeték megfizetését követően kérte a bontási határidő meghosszabbítását. 2015 júliusában a szegedi közgyűlés döntött a beépíthetőség öt százalékra növeléséről, azonban Gál Rozáliának ez sem hozott megnyugvást, ugyanis az Országos Településrendezési és Építési Követelmények egyik paragrafusa szerint a 720–1500 négyzetméter közötti kertes mezőgazdasági területen „elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el", így a szerszámos továbbra is szúrja a hatóság szemét.

gal_rozalia003kf

Az idős hölgy semmiképpen sem szeretné elbontani az épületet, ettől még az sem tudja eltántorítani, hogy ha április 15-ig nem tesz eleget a jogerős bontási végzésnek, akár ötszázezer forintos pénzbírsággal is sújtható – tudtuk meg

Sándor Jánostól

, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnökétől. Kiemelte, Gál Rozália határozott, mindenképpen szeretné bizonyítani igazát, úgy érzi, már nem vehetnek el tőle semmit. Esélyeit javítja, hogy a jogszabályok időközben változtak, így újból elő lehetett venni az ügyet. „Ha nem rendeződik az ügy, akkor próbapert indítunk az építési hatóság ellen” – mondta el lapunknak az egyesület elnöke. Először városi szinten próbáljuk rendezni az ügyet első fokon, majd a megyei kormányhivatalnál másod fokon, ha helyben hagyják mindkettő a végzést, akkor lehet perre menni – magyarázta. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 48. paragrafusa szerint „ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha

<…>

a szabálytalanság közérdeket nem sért”. A per során azt kívánják hangsúlyozni, hogy ugyan szabálytalanság történt, ez azonban közérdeket nem sért. Sándor János nem érti azt sem, hogy „egy világ végén található szerszámos kamra”, egy zsákutca a szerb határ közelében miért zavarná a városképet.

gal_rozalia002kf

„Az érintett önkormányzati választókörzet képviselőjeként teljesen érthetetlennek és felháborítónak tartom a hatósági eljárást. Úgy gondolom, Szeged Megyei Jogú Város illetékes szakhatóságának sokkal súlyosabb építészeti és városképi problémákkal kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy indokolatlanul és igaztalanul megkeserítsék egy idős hölgy életét” – nyilatkozta lapunknak

Nógrádi Tibor

, a körzet önkormányzati képviselője, a szegedi Fidesz-L.É.T. frakcióvezetője. „Drukkolok Sándor Jánoséknak, hogy érvényesíteni tudják jogértelmezésüket, és drukkolok Szeged városnak is, hogy egyszer, a minél közelebbi jövőben olyan polgárbarát vezetése legyen, mely a település érdekében a valódi problémákkal, a lakosok ügyeivel foglalkozik amellett, hogy szisztematikusan igyekszik fejleszteni, nem pedig zaklatja és sarcolja az itt élőket. Jómagam minden segítséget meg fogok adni mind a Családok a Kiskertekért Egyesületnek, mind pedig Rozi néninek és a hasonló helyzetbe kerülőknek az igazukért folytatott jogos harcukhoz” – ígérte a városatya. Sándor János rámutatott, Gál Rozália nemcsak saját kiskertjéért, hanem több száz hasonló sorsú tulajdonosért küzd. Szeged hét kiskertes övezetében 4010 kiskertet fog össze a szervezet, ezeknek legalább fele nem felel meg az építési szabályoknak, sőt ha figyelembe vesszük azokat a telkeket, ahol egynél több épület van, akkor akár a kétharmaduk is érintett lehet. A problémák okát abban látják, hogy közel negyedévszázadon át a jogszabályok nem foglalkoztak a kiskertekkel, pedig csak Szeged környékén a kiskertek egyharmadában életvitelszerűen családok élnek, mert anyagi helyzetük csak ezt engedi meg.

Ha kell, akkor próbapert indít a kiskertesek érdekvédő szervezetének támogatásával.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=619868

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 22.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.