Haág Zalán a nemzeti ünnepen: "A mai szegediek is tenni akarnak szerette városukért" + FOTÓK

A szegedi KDNP elnöke szerint ez a város ma is több, mint az ingyenleves, a díszburkolat, az üres ígéretek és a szemfényvesztés.

Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek vasárnap Szegeden a Kálvária téren a Móravárosért Egyesület szervezésében. A móravárosi templomban tartott ünnepi szentmisét követően

Csiszár Sándor,

a civil szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd

Haág Zalán,

a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi elnök-frakcióvezetője mondott beszédet. 168 évvel ezelőtt Szeged élen járt a haza és haladás ügyének képviseletében – mutatott rá a szónok, aki emlékeztetett: amikor 1848. március 17-én a nemzeti színű zászlóval fellobogózott Pannónia gőzös utasai a Tiszán Szegedre érkeztek a forradalmi események hírével, a 12 ponttal és a Nemzeti dallal, a mai Széchenyi téren, a templomok előtt és a vendéglőkben is a lelkesedés, az igaz hazafiságból fakadó tenni akarás vágya dobogtatta meg a szegedi szíveket. Aztán alig egy hónap leforgása alatt mintegy 6400 nemzetőr jelentkezett a hon védelmében, és ez a szám a továbbiakban egyre nőtt!

A város hősei

„Az 1848-49-es időszakban – a harcokban vagy amikor Magyarországnak új fővárosra volt szüksége – Szeged és népe,

Kossuth

nemzetének büszkesége készen állt, hogy áldozatot hozzon a hazaért, haladásért és szabadságért. Az események sodrában, ha kellett, életét kockáztatva, és a megtorlások során sem tagadva meg mindazt, amiben hittek, amiért küzdöttek:

Osztrovszky József

országgyűlési képviselőnek, kormánybiztosnak,

Dáni Ferenc

tanácsnoknak, nemzetőr századosnak,

Rengey Ferdinánd

országgyűlési képviselőnek,

Nyári Ferenez

rókusi plébánosnak,

Kárász Benő

főispánnak,

Tóth Mihály

főbírónak,

Szabó Farkas

őrnagynak,

Róka József

apátkanonoknak vagy épp

Stahel-Számwald Gyula

főhadnagynak, későbbi amerikai tábornoknak és

Klauzál Gábornak

, az első felelős kormány miniszterének, valamint a megannyi szegedi polgárnak, névtelen hősnek is tisztelet jár az utókor részéről. Valamennyiüket a hazaszeretet, a nép szabadsága, az ország és városuk fölemelése motiválta” – emelte ki Haág Zalán.

Tesznek Szegedért - ha engedik nekik

„Hiszem, hisszük, sőt tudjuk, hogy ez a város ma is több, mint az ingyenleves, a díszburkolat, az üres ígéretek és a szemfényvesztés. A mai szegediek is tenni akarnak, és ha lehetőségük adódik és engedik nekik, ma, a mindennapjaik során tesznek is szerette városunkért, a jövőjükért, a hazánkért” – fogalmazott a KDNP elnök-frakcióvezetője. Hozzátette, mindennek ékes bizonyítéka a jelenlegi ünnepség szervezőjének, a Móravárosért Egyesületnek vagy épp az Élhető Szegedért Egyesületnek a léte, tevékenysége, ahol a tagok, mindenféle személyes előnyszerzés esélye nélkül, saját szabadidejük föláldozásával is az értékteremtésen, egy közösség és a város szolgálatán munkálkodnak, akárcsak reformkori, 48-as vagy épp 56-os őseik.

Méltónak maradni a gazdag polgári tradíciókhoz

Szeged polgárainak haza iránti elszántságát Kossuth szavaival érzékeltette a szónok: „Miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, kőszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz”. Úgy összegzett, biztos benne, hogy a következő időszakban a szürke hétköznapok során is egyre több szegedi ápolja majd a 48-as hősök emlékét és a város gazdag polgári tradícióit. A rendezvényen közreműködött a KÉSZ Szögedi Énekegyüttes

Gyuris János

vezetésével, illetve

László Györgyné Ágnes

és

Kerényi György

. Az ünnepség a Himnusz és a Székely Himnusz eléneklését követően koszorúzással zárult a Kálvária dombnál.