Írjon nekünk

Egyház

Megkezdődik a szegedi új zsinagóga rekonstrukció gyakorlati kivitelezésének második üteme

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

fesztival_sajttaj02_gs

A 113 éves szegedi új zsinagóga felújítása a hitközség telkén álló épület környezetének felszabadításával február 23-án elkezdődik, méghozzá azoknak a fáknak a kivágásával, amelyek az épület közvetlen közelében állnak, gyökereik a falak alá hatoltak, és károkat okoznak – tudta meg a SZEGEDma.hu.

Az új zsinagóga Szeged egyik legkülönösebb műemléke, kiemelkedik a magyarországi zsinagógák köréből: a budapesti Dohány utcai templom után ez a legnagyobb befogadóképességű épület, és a világ 10 legszebb zsinagógájának egyike. Annak idején a magyar zsinagógaépítészet csúcsa volt a szegedi épület, a maga bizáncias tömegével, kiemelkedő kupolájával, az itáliai gótika formakincséből merített ablakaival és más díszeivel, amely a falak modern nyerstégla borításával együtt hatottak eredetien, rávallott építészére, Baumhorn Lipótra, a szolnoki, a temesvár-gyárvárosi, a brassói és a fiumei és még közel 20 zsinagóga mesterére. Az épületet egyedivé azonban a tudós rabbi, Löw Immánuel tette, a zsinagóga belső díszítésének megformálásával. Az ábrázolás bibliai tilalma miatt a zsinagógákat szépen, de jelentés nélküli díszekkel festették ki világszerte. Löw Immánuel a Biblia növényeiből alkotott olyan szimbólumokat, amelyekkel a templomi év nagy ünnepeit megjelenítették, a boltozaton az égtájakat a négy nagy ima szavaival díszítette és kapcsolta össze, a csodás üvegkupolára pedig a vadrózsát festettek, a csipkebokor növényét, amelyben az Úr Mózesnek megjelent.

Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke portálunkkal közölte: Miniszterelnökség által kedvezményezettként a MAZSIHISZ-nek juttatott, de a megvalósításban a Szegedi Zsidó Hitközségnek jogokat biztosító pénzösszeg a 2016-os restaurálással a zsinagóga külsejét hozza jó karba, a tetőket, a tornyokat, a kupolát, a lefolyókat, a párkányokat, az ablakokat a homlokzatot és a lábazatot, meg persze a kő- és műkődíszek hiányait egészíti ki az eredeti állapotnak megfelelően. “A külső helyreállítás, az állványok felállításának előfeltétele, hogy a falak öt méteres körzetében a fákat kivágják. Ezek nem száz-száztíz évesek, mint az épület maga, hanem sokkal fiatalabbak, s nem is tervszerűen ültették őket, hanem spontán újrasarjadások. Tudni kell ehhez, hogy Löw Immánuel maga szép parkot ültettetett a zsinagóga köré, parkot, amely huszonnégy cédrusfájával egész cédrusligetet alkotott, és többi, jórészt a Biblia és a Talmud lapjain említett növénye éppoly különleges volt, mint maga a templom. E parkot, amelynek a szegediek csodájára jártak, 1944-ben tarra vágták: gettóvá alakították, bódékat építettek a helyükre, hogy belerakják az elkobzott zsidó lakásokból való bútorokat.

A tavasszal elkezdődő restaurálás során – melynek tervei, szakértői véleményei elkészültek – e különleges park – Löw cédrusligete és bibliai kertje rekonstrukciójához is megteszik az első lépéseket az utak, a csatornázás, a vízelvezetés megoldásával, a világítás megújításával. A rekonstrukcióról a közvéleményt folyamatosan tájékoztatjuk annak reményében, hogy 2017-ben a belső megújításával folytathatjuk, Szeged idegenforgalma erősítése, legjobb akusztikájú létesítménye közérdekű hasznosítására” – mondta el Lednitzky András.

A 113 éves szegedi új zsinagóga felújítása a hitközség telkén álló épület környezetének felszabadításával a tervek szerint február 23-án kezdődik tehát azoknak a fáknak a kivágásával, amelyek az épület közvetlen közelében állnak, gyökereik a falak alá hatoltak, és károkat okoznak.

Az új zsinagóga Szeged egyik legkülönösebb műemléke, s különösen kiemelkedik a magyarországi zsinagógák körébőlKLIKK: http://szegedma.hu/?p=611055

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. február 20.

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál