Kalmár Ferenc: Kisebbségvédelmet kérünk a szerb EU-csatlakozás erős támogatásáért + FOTÓK

A Közéleti Kávéház rendezvényén számolt be az eddigi miniszteri biztosi tevékenységéről a KDNP politikusa.

„Az államok integritásához és az önrendelkezéshez való jog összeegyeztethető” – ezt bizonyította az Európa Tanács által 2014-ben elfogadott Kalmár-jelentés. Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus, az említett Kalmár-jelentés szerzője, „Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért” felelős miniszteri biztosa volt a Közéleti Kávéház vendége. Büszke a jelentésre, amit Kovács Elvira délvidéki ET-taggal kezdeményeztek. Elmondta, még Semjén Zsolt és Tőkés László sem hitte, hogy elfogadják a dokumentumot.

Jelenleg a külügyminisztérium égisze alatt dolgozik négy beosztottjával miniszteri biztosként. Kiegészítik egymást Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral, aki a magyar-magyar kapcsolatokat viszi. Kalmár Ferenc feladata, hogy a magyar és a szomszédos országok kormányai között közvetítsen.

Példaértékűek a szlovén-magyar kapcsolatok

Ezt követően sorra vette a szomszédos országok magyar kisebbségeinek helyzetét, a vegyes bizottságok működését. Szlovéniában és Magyarországon körülbelül azonos számban él a két nemzet kisebbsége. Ljubljana az olaszok és a magyarokat ismeri el őshonos kisebbségeknek, ezért egy-egy képviselői helyük is van a parlamentben. „Példaértékű, hogy Lendván még a behajtani tilos tábla alatt is két nyelven sorolják fel a kivételeket” – mutatott rá Kalmár Ferenc. A lendvai tárgyalásokon pedig a szlovén polgármester magyarul beszélt, s tolmács fordított az ő szlovén társelnökének.

A horvátokkal is javul a viszony a kormányváltás óta, igyekeznek megtalálni a közös pontokat, mint például a Zrínyieket. Jó hír, hogy Laskóban (magyar falu Baranya horvát részén – szerk.) megkezdődött az iskola fejlesztése. Ugyan a gazdasági ügyek nem tartoznak hozzá, de úgy tudja, a MOL és az INA közötti vitát az új horvát vezetés inkább a sajtó nélkül kívánja rendezni, mert szeretné valóban megoldani a problémát.

Kalmár Ferenc reméli, hogy a szerb-magyar jó kapcsolat nem bizánci csel

Szerbia részéről nem volt kinevezve társelnök, 2011 óta nem is ülésezett a vegyes bizottság. Végül Szegeden ültek le halászlé mellett Nenad Ivanišević-tyel, akit déli szomszédunk részéről bíztak meg, s három órán keresztül tárgyaltak, legközelebb Szabadkán, vagy Belgrádban egyeztetnek. „A magyar kormány igyekszik segíteni Szerbia uniós csatlakozását, de magyar javaslatra követelt Brüsszel kisebbségvédelmi akciótervet” – mondta a politikus. Kalmártól és csapatától is kértek javaslatokat, ezek egy része bekerült az akcióterve, így például az, hogy a hivatalnokok, rendőrök és más szervek soraiban a kisebbségek számarányuknak megfelelően képviseltetve kell, hogy legyenek. Szintén elfogadták azt, hogy a magyaroknak a szerbet ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanítsák. Kalmár bízik abban, hogy a jelenlegi jó kapcsolat nem egy „bizánci csel”.

A Gyurcsány-kormány megbízottja felhatalmazás nélkül vállalt kötelezettségeket

„Romániával a leghosszabb a tárgyalási jegyzőkönyvünk, szerda délután ültünk le, csütörtök reggel keltünk fel, mégsem jutottunk végig a 74 oldalon” – emlékezett vissza a miniszteri biztos. Azt javasolta, hogy induljanak tiszta lappal – ezt tették a szlovákoknál is -, de a románok nem mentek bele, mert a Gyurcsány-kormány alatti elődje olyan kötelezettségvállalásokat tett saját szakállára, engedély nélkül, amilyeneket nem kellett volna, többek között beleegyezett, hogy a magyarellenes Andrei Sagunának szobra lehet hazánkban. Ezzel szemben a román hatóságok, még azt az embert is megbüntetik, aki a saját kertjében akarja Wass Albert szobrát felállítani.

Eddig nem volt se bizottság, se elnök, de 25-én Magyarországra jön az ukrán külügyminiszter, emiatt rögtön fontossá vált minden észak-keleti szomszédunk számára. Probléma, hogy az oroszokat korlátozó nyelvtörvény a magyarokra is vonatkozik. Szlovákiával a migrációs válság kezelésében és gazdaságilag együttműködünk, de nem szabad elfelejteni azt, hogy sorra zárják be ott a kisebb iskolákat, amely intézményekben magyarul tanítanak. Orbán Viktor nevében felajánlotta a magyar kormány pénzügyi segítséget ezek fenntartásában, de egyetért szlovák társelnök kollégájával, hogy ezt inkább Szlovákiának kell megoldania.

A beszélgetés végén a hallgatóság kérdéseire válaszolt Kalmár Ferenc.

no images were found