Gazdaság

IMF: jól teljesít a magyar gazdaság, sérülékenysége csökkent

IMF: jól teljesít a magyar gazdaság, sérülékenysége csökkent

2016. február 16., kedd
IMF: jól teljesít a magyar gazdaság, sérülékenysége csökkent

Jól teljesít a magyar gazdaság, sérülékenysége a külső sokkokkal szemben jelentősen csökkent, eladósodottsága és adósságszolgálati költségei azonban még viszonylag magasak - tájékoztatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közleményben az MTI-t.

Az IMF küldöttsége szokásos éves felülvizsgálatának eredményéről közzétett jelentés megállapítja, hogy a Magyarországon alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedéseknek, a kedvező külső környezetnek és az uniós pénzek hatékony hasznosításának köszönhetően a gazdaság növekedési üteme erősödött, a munkanélküliség csökkent. A jelentés megjegyzi, hogy a laza monetáris politika és a költségvetési politika pozitív hatással volt ugyan a gazdasági növekedésre, növelte viszont az állam gazdasági szerepét, és a közszféra felé tolta el a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok súlypontját. Az IMF küldöttségének véleménye szerint az instabil nemzetközi környezetre tekintettel fokozni kellene a külső kockázatok elhárítása és a növekedés motorjának a magángazdaságra áthelyezése érdekében tett erőfeszítéseket. Növekedésbarát költségvetési konszolidációval fokozni lehetne a gazdaság tűrőképességét a sokkokkal szemben, a jelenleginél ambiciózusabb, az üzleti környezet javítására, a versenyképesség növekedésére és a munkaerőpiaci gyenge pontok elhárítására összpontosító strukturális reformokkal pedig javítani lehetne a gazdaság növekedési potenciálját - vetik fel. Az IMF jelentése megállapítja, hogy a gazdaságpolitika és a kedvező külső gazdasági környezet - az alacsony globális kamatszint és az alacsony nyersanyagárak -, valamint az uniós pénzek felhasználása nagyban hozzájárult a magyar gazdasági növekedés gyorsításához. A foglalkoztatás növekedése - elsősorban a magángazdaságnak, részben a közmunkának köszönhetően - a krízis előtti szint alá csökkentette a munkanélküliséget. A termelés növekedési üteme azonban az idén az uniós pénzek (valószínű) csökkenése miatt feltehetően lassul. A tartósan alacsony importárak miatt pedig a maginfláció gyenge marad és az energiaárak emelkedésével, illetve a munkaerőpiaci kínálat szűkülésével párhuzamosan vontatott ütemben éri majd csak el a három százalékos célt - figyelmeztet a jelentés. A magyar gazdaságra leselkedő kockázati tényezők gyengültek - szögezik le a jelentés készítői. Jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége a külső sokkokkal szemben, a legutóbbi pénzpiaci volatilitás közepette is jól állta a sarat az ország. Változatlanul magas azonban a tőkepiaci finanszírozási igény, ami a feltörekvő piacok kockázati megítélésének egy váratlan és hirtelen bekövetkező romlása esetén tőkekivonáshoz vezethet. Az európai menekültválság további eszkalációja pedig a kereskedelmi kapcsolatok romlását eredményezheti - figyelmeztetnek. A monetáris politikát az IMF küldöttsége megfelelően megengedőnek találta, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági növekedést és az inflációs cél elérését veszélyeztető kockázati tényezők jelentkezése akár további lazítást is indokolttá tehet. A pénzügyi szektor működésének hatékonysági mutatói javulnak - állapítja meg az IMF, kiemelve, hogy a bankok magánszektornak nyújtott hitelállománya viszont továbbra is csökken. A bankok tőkemegfelelési mutatója ugyanakkor többnyire magas, nyereségességük javul, likviditásuk megfelelő. Az IMF felveti: a magánszektor hitelezésének növelésére irányuló erőfeszítéseknek jobban figyelembe kellene venniük a járulékos kockázatokat, és időkorlátosnak kellene lenniük. Az elemzés szerint érdemes nagyobb figyelmet szentelni annak, hogy az üzleti hangulati tényezők és a szabályozási környezet hirtelen változásai a hitelkereslet alakulására hátrányosan hatnak. Az IMF küldöttsége üdvözli jelentésében a nem teljesítő hitelek pénzügyi szektorra rótt terhei enyhítésére tett erőfeszítéseket, hangsúlyozza ugyanakkor a MARK (Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.) transzparens működtetésének, valamint irányítási struktúrája megerősítésének a fontosságát. Az IMF küldöttsége a strukturális reformok folytatását és fokozását javasolja a magánszektor szerepének erősítésével. A magyar növekedést középtávon a viszonylag alacsony termelékenység, környezeti kihívások, munkaerő-piaci hiányosságok, valamint demográfiai tényezők fékezik. Az IMF szerint az állam gazdasági aktivitása háttérbe szorítja a magángazdaság beruházási kezdeményezéseit, ennek hatása viszont hátrányos a termelékenységre és a növekedésre is. Az IMF az üzleti hangulat javítása érdekében a szabályozási terhek enyhítését, a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá tételét és az állami beavatkozások mérséklését javasolja. A jelentés aláhúzza az adócsalások elleni harc folytatására, a gazdaság kifehérítésére, az adózás ügyviteli terheinek enyhítésére tett erőfeszítések fontosságát. A versenyképesség javítása érdekében a magas hozzáadott értéket tartalmazó cikkek arányának, a szolgáltatások és a munkaerőpiac hatékonyságának fokozását, illetve a szakképzés erősítését, a magánvállalkozások támogatását javasolja az IMF. A fiatalok és az idősebbek elhelyezkedésének támogatásában elért eredmények elismerése mellett az IMF küldöttsége még sok tennivalót lát a szakismeretek növelése és nem megfelelő megoszlásának korrigálása területén.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.