Földet a gazdáknak! - Csongrád megyében több mint 6000 hektár kerül kalapács alá

Március elsejétől folytatódnak az állami földárverések, Csongrád megyében több mint 320 földrészletet hirdetnek meg összességében 8,3 milliárd forint értékben. Juhász Tünde kormánymegbízott arról tájékoztatott, hogy a tavalyi árverésekből mintegy 12 milliárd forint bevétel származott megyénkben.

A „Földet a gazdáknak!” program kapcsán a kormányzati szándék és a feltételek nem változnak a márciusban induló állami földárverések kapcsán – mondta el

Juhász Tünde

kormánymegbízott sajtótájékoztatóján. Leszögezte, a cél továbbra is az, hogy azok kezébe kerüljön a magyar föld, akik megművelik, és kimondottan a kis és közepes mezőgazdasági vállalkozókat szeretnék földterületekhez juttatni. Csongrád megyében 322 darab állami tulajdonban lévő és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó, 3 hektár feletti földrészletet hirdetnek meg árverésre március elsejétől. Ezek összességében több mint 6200 hektárt érintenek 147 204 aranykorona értékben, a kikiáltási ár pedig 8 milliárd 364 millió 50 ezer forintot tesz ki. Juhász Tünde kormánymegbízott arról tájékoztatott, hogy részben a tavalyi árverési körben el nem kelt földeket hirdetik meg újra ugyanazon az áron, illetve új területeket is kijelöltek. Kérdésünkre elmondta, akárcsak tavaly, idén is lesznek Natura 2000-res területek megvételre kínálva, ezt ugyanis nem tiltja semmi. „Bizonyos szempontból azonban speciális szabályok vonatkoznak a Natura 2000-res besorolásúakra, ugyanis miniszteri jóváhagyás szükséges értékesítésükhöz. A tavaly meghirdetett és elárverezett ilyen földek nagy része már haszonbérbe adott terület volt, vagyis intenzív gazdálkodást folytattak rajtuk” – magyarázta Juhász Tünde. Hozzátette, a nyilvántartásból is kiderül a területek besorolása, másrészt az árverésen is elmondják, ha az adott helyrajzi számú földrészlet Natura 2000-res, vagyis senkit sem érhet utólag meglepetés.

A kormánymegbízottól megtudtuk, Csongrád megyében a legtöbb meghirdetett terület a szentesi járáshoz tartozik, ezeket Hódmezővásárhelyen értékesítik majd, míg a szegedi, a makói, a kisteleki és a mórahalmi járáshoz tartozó földeket Szegeden árverezik el. A licitáláson való részvételhez ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelni, mint tavaly, a kormányhivataloknak azonban van némi mozgásterük a lebonyolítás tekintetében. Juhász Tünde elmondta, hogy az előző árverések tapasztalataiból kiindulva, márciusban nem 7-kor, hanem 8 órakor kezdődik majd a regisztráció, és 10 órakor a hirdetményben szereplő sorrendben lehet majd licitálni. Az is minimális változás, hogy naponta immár nem 8, hanem 10-12 helyrajzi szám is kalapács alá kerül. Hangsúlyozta, ha valaki nyer az árverésen, az még nem jelenti automatikusan, hogy tulajdonjogot is szerez, figyelemmel kell lenni ugyanis a jogszabályra, például az elővásárlási jogra. Tavaly egyébként azt tapasztalták, hogy több esetben azok licitáltak egy-egy területre, akiknek elővásárlási joguk volt. Juhász Tünde szerint a tavalyi körben azért sem kelt el minden egyes meghirdetett földdarab, mert kivártak a gazdák. A tavalyi árverésekkel kapcsolatban a kormánymegbízott elmondta, hogy 603 helyrajzi számon hirdettek meg területeket Csongrád megyében, a több mint 11 ezer hektárt csaknem 15,6 milliárd forint értékben kínálták megvételre. Ebből 372 földterület árverése volt sikeres és mintegy 12 milliárd forint volt a bevétel. Az 62%-os értékesítési arány az országos átlaghoz közeli, és a tavalyi adatokból az is kiderül, hogy nagyjából 1 milliárdot licitáltak rá a gazdák a kikiáltási árra. A megyei földárveréseket ugyanazokon a helyszíneken, Szegeden és Hódmezővásárhelyen tartják, további részletekért kattintson

.