Írjon nekünk

Egyetem

Pál József: Az igényes nyelvhasználat önmagában kultúrateremtő

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

pal_jozsef_interju012kf

Az SZTE Olasz Tanszék vezetőjével, a jövendőbeli magyartanárok egyik oktatójával beszélgettünk a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Pál József komoly veszélynek tartja az úgynevezett politikailag korrekt beszédet, mert ez a kommunikáció alapvető céljaival megy szembe. Úgy véli, nemcsak egy önálló irodalmi alkotás, hanem egy-egy fordítás is része lehet a nemzeti kultúrának.

A kultúrának – legalábbis a minőségét tekintve – egyetemesnek kell lennie, az embereknek bárhol a világon kapcsolatot kell tudniuk teremteni ezekkel a produktumokkal – ebben hisz Pál József egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszék vezetője, aki többek között a magyartanárnak készülő hallgatókat is oktatja a szakma fortélyaira. A volt rektorhelyettest a Magyar Kultúra Napja alkalmából kérdeztük, de válaszaiban többször kitért az egyetemes kultúrára is, ő ugyanis vallja, hogy hatnak egymásra a nemzeti kultúrák, Dante Isteni színjátékának Babits általi fordítása nemcsak az olasz, hanem a magyar kultúra része is. A kultúra a latin művel – colo, colere – szóból ered, magyarázza. Ez lehet föld művelése, valami nemesebbé, jobbá tétele, egy ünnep megülése, megtartása, reflektálás a világra, környezetünk gondolkodásra sarkallása, hogy ne csak a fejében tartsa meg valaki a véleményét. A kultúrával azonos eredetű a kultusz kifejezés.

„A kultúra eredetileg szinte mindent jelentett: a tudományt, a nyelvet, a művészetet, az ember és Isten viszonyát, azaz a kultuszt.

pal_jozsef_interju011kfNapjainkra ez már csak részben igaz – egyre inkább a művészeti tevékenységgel függ össze” – vélekedik. Klebelsberg Kunót még kultuszminiszternek nevezték, igaz ő már modern értelemben vett kultúrdiplomata volt, s csak kis részben foglalkozott vallással. „A kereszténység egész emberiséget érintő hitrendszerrel, normákkal, gondolkodásmóddal rendelkezik. Nem lehet speciálisan magyarnak nevezni, de egyes részei lehetnek nemzethez kötődőek, ilyen a Boldogasszony kifejezés. A természettudományokkal foglalkozó tudós nem tud nem egyetemes eredményeket létrehozni, de egy magyar tudós azzal, hogy két nyelvet ismer: a magyart, s szakmája nyelvét, már két gondolkodásmódot elsajátított” – magyarázza az Olasz Tanszék professzora.

A magyar nyelv nélkül nincs magyar kultúra

„A kultúra nyelvhez kötött, nem lehet elképzelni nyelvünk nélkül a magyar kultúrát. Létezik filmművészet, zeneművészet (csak instrumentális alkotás esetében is), amelyeknek látszólag nincs közvetlen kapcsolata ezzel. Azonban a magyar nyelv nemcsak azt jelenti, hogy magyarul beszél valaki, hanem azt is, hogy magyarul gondolkodik” – szögezi le. Nyelvünk különbözik minden európai és keleti nagy nyelvcsaládtól.

Maga a nyelv determinálja bizonyos fogalmak, képek kialakítását, tulajdonképpen úgy is vezethet minket, hogy egy szót sem ejtünk ki.

Az irodalom, a színház, a versmondás mind nyelvhez kötött, ha valami magyarul jelenik meg, azt a magyar kultúra részének gondoljuk, még akkor is, ha fordítás. Pál József példaként Babits Isteni színjáték fordítását említette, amely, szavai szerint, „egy csodálatos magyar költemény lett”, hatást gyakorolt kultúránkra, akkor is, ha Dante költeménye eredetileg a középkori Itáliában íródott. Úgy látja a költő, író nemcsak használja, hanem egyben gyarapítja is a nyelvet. „Az igényes nyelvhasználat már önmagában kultúrateremtő” – állítja meggyőződéssel.

pal_jozsef_interju010kf

Nem veszítheti el a nyelv a kapcsolatát a valósággal

„Pont ezért tartom aggályosnak, hogy a nyelvet elsilányítják, elsilányítanák egyesek a közbeszédben. Kezdi elveszteni a kapcsolatát a valósággal a nyelv, beállítanak a nyelv és a beszélő által elmondani kívánt mondanivaló közé egy olyan politikai rendszert, ami idegen mindkettőtől.

Ezt hívják PC-nek, avagy politikailag korrekt nyelvhasználatnak, amely gyakorlatilag a nyelv gyökereit akarja elvágni, mert nem lehet megnevezni a dolgokat a maguk természetességében, hanem valamiféle politikai sugalmazásokra el kell torzítani a kifejezéseket.

Lassan már azt sem tudjuk, hogy miről beszélünk!” – mondja felháborodva. „Nem egyszerűbb kimondani a „föld színe felett álló, szabályos formájú, tárgyak elhelyezésére alkalmas lap” helyett, hogy asztal?” – teszi fel a költői kérdést, s rögtön meg is válaszolja: „ez még akkor is baj, ha ezzel bizonyos társadalmi csoportoknak kívánnak védettséget biztosítani”. Úgy véli, így elveszik a nyelv megjelölő funkciója, egy új Bábel alakul ki. „Emlékezzünk rá, hogy a Bibliában is minden dolognak nevet adott Ádám Isten jelenlétében, ez a nominatio rerum, azaz a dolgok megnevezése!” – hívja fel a figyelmet.

Veritas, Virtus, Libertas

A nagyhírű egyesült államokbeli Yale Egyetem campusán is előfordult, hogy egy diák ordítozott a tanárával, mert kiállt (liberálisként) a szabad önkifejezés mellett. Pál József azt kéri az egyetemi hallgatóktól, hogy merjék kimondani, amit gondolnak az SZTE jelmondatának, a „Veritas, Virtus, Libertas” jegyében. „Professzorként akkor vagyok boldog, ha a hallgató a valóság, a veritas (igazság) kutatásában, vagy intellektuális megértésében a legmesszebbre jutott, s ezt képes szabatott szavakkal pontosan meghatározni, úgy, ahogy ő látja! Ehhez azonban „virtus”, azaz bátorság és „libertas”, magyarul szabadság is kell!”

Pozitív példának tartja Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjas tudóst, az egykori rektort, aki a szó klasszikus értelmében kezelte a kultúrát, a természettudomány mellett a filozófiához és a költészethez is hozzájárult. József Attila és Horger Antal vitájában azonban inkább az utóbbi pártján áll, szerinte labilis idegállapotával alkalmatlan lett volna pedagógusnak a költő. A kiváló nyelvésszel elbánt a történelem, pedig nem rúgatta ki hallgatóját, nem is tehette volna, a költő maga hagyta ott az egyetemet. Mikor rákérdezek, kiderül, Pál József nem véletlenül említette, hogy nem lehet akárki gimnáziumi pedagógus.

pal_jozsef_interju013kf

Hatni kell a fiatalokra

„A középiskolai tanároknak óriási szerepük van, mi már kiforrott egyéniségeket kapunk az egyetemen” – válaszolja. Véleménye szerint a műveltség lehetőségének megadásával ekkor lehet a legjobban formálni a fiatalok gondolkodásmódját.

„A legszebb dolog az értékeket tanítani, de ez nem kerülhet összeütközésbe a valósággal! Meg kell tanítani a valóság nem értékteremtő mozzanatait is, de kritikai éllel” – hívja fel a figyelmet.

A történelem, az irodalom, a filozófia oktatásában látja a legtöbb nehézséget, a reáltárgyak esetében a nemzetközi sztenderdek azonosak. Mint a jövendő magyartanárainak egyik oktatója, úgy véli, hogy egyes művek fölöslegesen kerülnek bele a tananyagba, mások munkái viszont méltatlanul kimaradnak, az utóbbira példaként Tormay Cecile-t nevezi meg. „Egy történelmi szereplő esetében is előfordulhat, hogy másképp vélekednek tevékenységéről Magyarországon, mint külföldön, de ezt nem kell szégyellni, hanem be kell mutatni. Árnyaltan szükséges tanítani, s nem kell félni attól, hogy néha ellent kell mondanunk a fősodornak” – magyarázza, s hozzáteszi, szomorú, hogy szinte lövészárkok alakultak ki a különböző táborok között. Érvelés helyett „azonnal tüzet nyitnak”, amint megszólal valaki a másik táborból.

Ne sajnáljuk az időt a nyelvi fátyol áttörésére

Komoly viták folynak arról is, hogy megfelelőek-e korabeli nyelvezetükben a kötelező olvasmányok. Több nyugati országban újrafordították az eredeti munkákat az aktuális nyelvhasználat szerint, angolról angolra, franciáról, franciára. Határozott véleménye van e kérdésben is Pál Józsefnek: „konzervatív vagyok ezen a téren, ugyan bizonyos korrekciók szükségesek lehetnek, például a Himnusz eredeti szövege egy d-vel írja az áldd szót, de egy igazán nagy remekmű nyelvileg nem avul el. Inkább vegyük a fáradtságot, hogy áttörjük a minél tökéletesebb megértéshez szükséges nyelvi fátyolt” – s állítását azzal támasztja alá, hogy számára a legnagyobb gyönyörűség Dantét eredeti nyelven olvasni. Azt azonban nem vitatja, hogy egy-egy idegen nyelvre történő fordítás elavulhat, azokat érdemes frissíteni.

pal_jozsef_interju015kf

Többre értékelik a világban a magyar kultúrát, mint gondolnánk

„Nyitott szemmel és nyitott szívvel kell olvasni, nem lehet csak azért valakit elítélni, mert a másik szekértáborban van, vállalni kell a minőségért való kiállást” – üzeni a szakmának és a közönségnek is. „Az érték meghatározásában nem a kormánynak kell döntenie, hanem rá kell bízni azon szakemberekre, akiknek véleménye mértékadó, s képesek a barikád túloldalára is átlátni” – szögezi le véleményét. Sajnálattal állapítja meg azonban, hogy egyelőre ez ügyben még van tennivaló bal- és jobboldalon egyaránt. „Örülök annak, hogy a Saul fia állami támogatásával az igazság kapott szót, s egy olyan alkotásra költötték a magyar adófizetők pénzét, amelyet az egész világban elismernek.”

S mire tartják a magyar kultúrát külföldön? Pál József szerint többre, mint gondolnánk. Erre nemcsak a Saul fia díjai mutatnak rá, hanem az is, hogy Márai Sándor művei keresettek lettek Olaszországban.

A siker titka az, hogy nem szabad azt gondolni, hogy a világ ízlése azonos a magyaréval, rá kell bízni a helyiekre a döntést. Az egyetemi professzor nem szívesen használja a gazdasági szavakat, de ez színtiszta marketing. A kultúrát is el kell adni. Ha sikerül, abból az egész nemzet profitál.

Pál József komoly veszélynek tartja az úgynevezett politikailag korrekt beszédet, mert ez a kommunikáció alapvető céljaival megy szembe.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=602965

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 23.

Baleset

Megkezdődött a baleset-megelőzési kurzus az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ebben a félévben több mint ötvenen vesznek részt a képzésen.

Tovább olvasom

Egyetem

Ismét dobogós helyen szerepel az SZTE egy nemzetközi rangsorban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nyilvánosságra hozta 2020-as világrangsorát a Times Higher Education (THE).

Tovább olvasom

Egyetem

Ismét megkoszorúzzák Szent-Györgyi Albert szobrát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 16-án, hétfőn, a Dugonics téren.

Tovább olvasom

Aktuál