Írjon nekünk

Egyház

A tyúk hátrakaparja az előző év bajait, a disznó előtúrja a szerencsét az újabb esztendőre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

malackerget

Deme Ágnes néprajzkutatóval beszélgettünk az óév búcsúztatásához és az újév köszöntéséhez köthető hagyományokról.

„Általában karácsony-téli ünnepkörről beszélünk, ekkor a szokások sűrűsödnek, Luca-napkor, András-napkor, karácsonykor hasonló hagyományokkal lehet találkozni” – nyilatkozta lapunknak Deme Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakos doktorandusza. Elmondta, az új év mostani kezdete is viszonylag új, ezért a naptárreform előtti időkkel, s a régi parasztság időszámításával is foglalkozni kell, korábban ugyanis december 25-öt, Krisztus születésének évfordulóját tekintették az esztendő első napjának. A változás elsősorban XIII. Gergely 1582-es naptárreformjához kapcsolható, de már korábbról, a reneszánsz korából ismerhetünk január elsejéhez kötődő hagyományokat, így például a Mátyás udvarában történtekről Galeotto Marzio is közölt feljegyzéseket.

„A legalapvetőbb aktus a köszöntés, a jókívánság volt újév napján, amivel valaki megtisztelte szomszédját, feljebbvalóját, bármely ismerősét, aki válaszul ajándékkal kedveskedett az őt felkeresőnek. Ez segítette a néprétegek közötti érintkezést, parasztok, mesteremberek ezen a napon a király elé járulhattak, boldog újévet kívánhattak neki, cserébe áldást kértek saját tevékenységükre, s adományokat kaptak az uralkodótól” – magyarázta a néprajzkutató. „A reformátusoknál kevésbé számított jelentősnek a köszöntés, a liturgiájuk is puritánabb” – vélekedett. A kántálás azonban az egész téli ünnepkörben jellemző volt náluk. Ez egy nagy zajjal járó tevékenység, amelyben gyerekek járták körbe falut a tanító, vagy valamely értelmiségi vezetésével. Mindenkihez bekopogtak, köszöntötték a ház lakóit, s cserébe ajándékot kaptak.

malac

„Az újévvel, mivel ünnepnap, a bőség és a tobzódás jár együtt. Egyes ételeknek bőségvarázsló tulajdonságot tulajdonítottak, ezért igyekeztek ezekből enni szilveszterkor és újévkor, hogy biztosítsák maguk számára a gazdagságot. A régi parasztság tartotta magát, ahhoz a hagyományhoz, hogy december 31-én baromfit kell enni, mert a tyúk hátrakaparja az óév minden gondját, míg január 1-jén disznót szükséges fogyasztani, mert az kitúrja a szerencsét az új esztendőre. A sült malacot általában lencsével tálalták, mert ez a sok tallérra emlékeztette őket” – jellemezte Deme Ágnes az étkezési szokásokat.

„Jósló szertartások is kötődnek újévhez. Ilyen a tollas pogácsa, amely úgynevezett haláljósló technika. Sütés előtt mindenki választhatott egy pogácsát beleállított tollal. Akinek a legjobban megperzselődött a tolla, az számolhatott valami hasonló sérüléssel, esetleg halállal a következő évben. Más esetben a családfő osztott szét almadarabokat, akié férges volt, az számíthatott a közeljövőben saját temetésére. Szerelmi jóslásra is sokan vágytak, ezek közé tartozott az ólomöntés, amelyet fiatal lányok űztek. Felolvasztottak egy kis ólmot, amit vízbe dobtak, hogy ott megszilárduljon, majd ebből a formából próbálták megállapítani jövendőbelijük foglalkozását. A hagymakalendárium időjósló praktika volt, a családfő szilveszter napján egy hagymát tizenkét részre osztott, minden darab egy-egy hónapnak felelt meg, ezeket besózta, s feltette a kemence tetejére. Másnap megnézte, hogy melyik száradt ki, s melyik maradt a só ellenére nedves, s ebből próbálta megállapítani, hogy melyik időszakban milyen időjárás lesz” – mutatta be a néprajzkutató a különböző jövendőmondó módszereket.

„Az újévhez kapcsolódó hagyományok a XIX. században éltek, egyes archaikusabb területen a XX. század első feléig megmaradtak, egészen a szocialista rendszer kialakulásáig, s az ezzel járó erőszakos kollektivizálásig, a vallás eltörlésének szándékáig. Mindezek ellenére ma is élnek áttételesen e szokások, gondoljunk, csak a lencsére, vagy a disznóhús fogyasztására” – zárta szavait a doktorandusz.

A régi parasztság tartotta magát, ahhoz a hagyományhoz, hogy december 31-én baromfit kell enni, mert a tyúk hátrakaparja…

Szerző: Szegedma Hírportál2015. december 31.

Kommentek

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. Kommentek

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál