/

A szegedi vállalkozókat nyomorgatják a városvezetés brutális adóemelései

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

varoshaza

Az építményadó drasztikus, 32%-os emelése padlóra is küldheti a külső városrészekben lévő kisvállalkozásokat, mellyel kapcsolatban az érdekképviseletek az egyeztetés teljes hiányát is kritizálják. Miközben a szocialista városvezetés azt hangoztatja, hogy a lakosság továbbra sem fog helyi adót fizetni, és a vállalkozások telekadójának bevezetésének nem a pénzbeszedés a célja, arról igencsak kevés szó esik, hogy az adóemelések miatt utcára kerülhetnek emberek, ha a vállalkozás nem tudja kigazdálkodni az újabb terheket.

Igaz, a szegedi szocialista városvezetés azt bizonygatja a közgyűlésben és sajtótermékein keresztül, hogy „ellenállnak a Fidesz adóemelési szándékának”, illetve, hogy a lakossága továbbra sem vetnek ki adót, a jelentős foglalkoztatónak számító vállalkozások jövőre azonban sok jóra nem számíthatnak az MSZP-s városvezetéstől. A november 20-i közgyűlésen az építményadó 32%-os emelését szavazta meg a baloldali többség, az idegenforgalmi adó (IFA) 10%-kal lesz több, míg az üres, gazdasági hasznosításra alkalmas telkekre egy új adót vetnek ki. Ahogy megírtuk, a város úgy kalkulál, hogy jövőre 4-500 millió forinttal fog kevesebb forráshoz jutni a központi költségvetésből, ezzel indokolták a helyi adók emelését. Az építményadóból 416 millió forintos többletbevételt várnak, az IFA 12 millióval hozhat többet a város konyhájára, míg a telekadó bevezetéséből 141 milliós bevétellel kalkulálnak 2016-ban. Egyes csoportoknak járnak bizonyos kedvezmények, a háziorvosok és védőnők mellett egy igazán „nagy nyertes” is található, méghozzá a Napfényfürdő Aquapolis, vagyis míg egy 20 négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó kiskundorozsmai kisbolt négyzetméterenként annyit fizet, mint egy bank a Széchenyi téren, addig a fürdő mentesül, egy forintot sem kell építményadó címén fizetnie a város kasszájába.

varosi_kozgyules30_gs

Egy általunk megkérdezett, viszonylag kis alapterületű vendéglő idén mintegy százezret, jövőre pedig 130-at fog fizetni, ami elsőre nem tűnik soknak, de egy panzió esetében már több százezer forint is lehet a különbség, míg egy olyan vállalkozásnál, amelyik például több éttermet vagy cukrászdát üzemeltet saját ingatlanokban, akár a félmillió forintot is elérheti a különbözet. Első olvasatra az idegenforgalmi adó 450 forintról 500-ra történő emelése sem vészes, ám amennyiben egy négyfős család egyhetes nyaralását vesszük alapul, már korántsem 50 forintról beszélhetünk, hiszen csak az IFA több mint tízezres tétel.

Gyuris László cukrászmester például arra számít, hogy üzletei után a jelenleginél több százezer forinttal kell több építményadót fizetnie, de még nem számoltatta ki a pontos összeget. Szerinte nem egy-egy adótétel emelését érdemes a középpontba helyezni, hanem globálisan kell megnézni, hogy milyen hatásai lehetnek egy íróasztal mögött meghozott döntésnek. Úgy értékelte, hogy a kézműves termékeket előállító vállalkozókat nem lehet már tovább terhelni, mert az azt vonja maga után, hogy bezárnak, mivel egyszerűen nem tudnak megélni. „Nem kell csodálkozni azon, hogy külföldre mennek inkább a mesteremberek és az alkalmazottak is” – jegyezte meg. Példaként Gyuris elmondta, ha egy sütemény 127 forint, akkor abból 27 az ÁFA, míg a vállalkozónál a 127 forint jelenik meg. Náluk a költségek több mint 30%-át elviszik a minőségi alapanyagok, ezután jönnek a dolgozó után fizetendő járulékok, ami szintén körülbelül ugyanennyi, hiszen jelentős élőmunka igénye van a kézművesiparnak, és még rezsit nem fizetett, a haszonról pedig végkép nem beszéltünk.

Az érdekképviseletek úgy nem tudják ellátni feladatukat, ha meg se hallgatják őket

„A közgyűlés döntését megdöbbenéssel fogadták tagjaink, akik között van olyan, aki panziót üzemeltet, s így 300 ezer forinttal kell többet fizetnie építményadóra 2016-ban mint idén, amikor is egymilliót tett ki nála ez az adóteher” – mondta el portálunknak Pataki Andrea, a Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének titkára. A KISOSZ értetlenül fogadta, hogy nem előzte meg az adóemelést semmiféle konzultáció, holott az érdekegyeztető fórum összehívása törvényi kötelezettsége az önkormányzatnak, mégis a helyi sajtóból értesültek csak a tervezetről. Megjegyezte, más településen leültek velük tárgyalni, így például Hódmezővásárhelyen, ahol szintén emelkedtek az adótételek, ám kisebb mértékben és több sávba sorolták a helyiségeket nemcsak a méretük, hanem az elhelyezkedésük szerint is, melynek értelmében a belvárosiak többet fizetnek.

A KISOSZ megyei titkára azt is hangsúlyozta, hogy a családi vállalkozásokat nem szerencsés egy kategóriába sorolni a pénzintézetekkel, egy külső városrészben tevékenykedő vállalkozó számára rendkívül nagy problémát okoz, hogy a drasztikus adóemelést úgymond túlélje. „Nem szabad elfelejteni, hogy Dorozsmán vagy Szőregen egy családi ház aljában kialakított üzletben sokkal kisebb a forgalom, mint egy belvárosi boltban, ezért nagy hibája a helyi rendeletnek, hogy nem veszi figyelembe, hogy hol található az üzlet” – részletezte. Ráadásul az adómaximumot fizető körébe átsoroltak minden 20 négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi, vendéglátó, szállodai célú építményt, vagyis a szabályozás maximum egy garázsbüfét nem érint. „Elnökségünk most hétfőn is tárgyalta ezt az ügyet, de tanácstalanok vagyunk, hiszen ez már egy eldöntött kérdés, megvétózni nem lehet. Sajnos ez a mostani nem az első eset, amikor valamiféle pluszköltséggel terheli tagságunkat a város, hiába küzdünk, nem sikerül elérnünk, hogy ne legyen adóemelés vagy kisebb mértékű legyen, netán valamilyen költséget ne a vállalkozók viseljenek” – fogalmazott Pataki Andrea. A KISOSZ megyei csoportja tanácsokkal segíti tagságát, hogy miként csökkentheti kiadásait a vállalkozó vagy éppen bevételei növeléséhez milyen lépéseket érdemes megtennie. Ahogy beszámoltunk róla, egy levelet is átadtak a közgyűlés előtt Szentgyörgyi Pál (MSZP) gazdasági alpolgármesternek, amire még nem kaptak visszajelzést a városvezetés részéről.

Nem megsarcolni, hanem támogatni kell a mikro- és a kisvállalkozásokat

Martonosi István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke portálunknak elmondta, az érdekképviseletek szerepe nem most kezdett csorbulni. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot 2011-ben szüntette meg a kormány, melyben a munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalói szakszervezetek vettek részt, s a kormánnyal hármasban döntötték el a gazdaságpolitikai kérdéseket. „Az országos mintára Szegeden is létrehoztunk egy ilyen tanácsot, melyben a várost Tűhegyi József alpolgármester képviselte. Igaz, nem minden kérdésben tudtunk eredményeket elérni, de minden olyan kérdést behoztak a testület elé, ami érintette a lakosságot és a vállalkozókat. Az OÉT megszűnése után még néhány alkalommal összeült a helyi tanács 2011-ben, de úgy látszik tökéletesen mindegy, hogy Szegeden szocialista vezetés van-e vagy sem, csendesen elkopott az érdekegyeztetés” – jegyezte meg. Martonosi szerint nem szerencsés, hogy nincs egyeztetés és a sajtóból értesülnek bizonyos döntésekről, a CSMKIK három a fellelhető dokumentumok alapján három dologban emelt kifogást. „A kamarai törvény egyértelműen előírja, hogy amennyiben gazdaságpolitikai kérdésekben a képviselő-testület elé benyújtanak egy önkormányzati rendelettervezetet, akkor a gazdasági érdekképviselet, valamint a gazdasági kamara szakvéleményét ki kell kérni. Ezt elmulasztották, november 20-án a közgyűlés tárgyalta ezt a kérdést, de sem minket, sem a gazdasági érdekképviseletet erre az ülésre nem hívták meg” – szögezte le Martonosi István, a CSMIK alelnöke.

penz

A 10%-os idegenforgalmi adóemelést különösebben nem kifogásolta a kamara, tisztában vannak azzal ugyanis, hogy a központi büdzséből kevesebb forrás érkezik Szegedre, ám Martonosi István elmondta, hogy a másik két említett adó különösen az építményadó emelése ellen tiltakoztak. Nem értettek egyet azzal, hogy 20 négyzetméteres alapterület fölött már nincs adómentesség, mindenki a maximumot fizeti, holott egy garázsbolt és a hozzá tartozó raktár is ennek többszöröse. „Kiemelten foglalkoztunk a kereskedelem, vendéglátás és szálloda témával, hiszen ott az átlagos 14%-os emeléssel szemben 32%-os adóteher-növekedés van. Ha egyik oldalról a kormányzati, másik oldalról az önkormányzati pofont kapjuk, és ha az egyik kicsit enged, akkor a másik szorít, akkor sosem kerülünk jobb helyzetbe” – fogalmazott. A kamara egyébként már egy évtizede hangoztatja, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat helyzetbe kell hozni, hiszen a vállalkozások 99%-át teszik ki, és a munkavállalók 65-70%-át foglalkoztatják.

Martonosi megjegyezte, ha lenne egy komoly adófizetője a városnak, mint Győrnek az Audi vagy épp Kecskeméten a Mercedes, akkor talán nem kellene a kisvállalkozásokat ilyen mértékig adóztatni, de összességében úgy látja, hogy sem országosan sem helyi szinten korántsem mennek olyan jól a dolgok, mint ahogy azt kommunikálja a kormányzat. A CSMKIK is levélben kereste fel az önkormányzatot, melyben azt is kérték, hogy a közgyűlésen ismertessék a kamara véleményét, ám ez nem történt meg, és akárcsak a KISOSZ, a CSMKIK sem kapott még választ az önkormányzattól.

A megszorítás politikáját alkalmazza a szocialista városvezetés

A november 20-i közgyűlés után portálunknak adott értékelésükben az ellenzéki képviselők több kritikával is illették a helyi adóemeléseket. A Fidesz-L.É.T. frakcióvezetője, Nógrádi Tibor úgy fogalmazott, hogy „a lakosok megsarcolására alapuló gazdaságpolitikát teljes mértékben elfogadhatatlannak tartjuk, nemmel is szavaztunk a Botka-csomagra”. A kormánypárti frakcióvezető szerint a városvezetésnek sokkal inkább az lenne a feladata, hogy ösztönözze, bővítse a befektetéseket, ezzel növelje a befolyó adóbevételeit, így teremtve meg az iparűzési és az egyéb adók csökkentésének lehetőségét. Az LMP-s Szentistványi István arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az idegenforgalmi adót 450 forintról 500-ra emelik éjszakánként, eközben a strandfürdőnek minősülő terület nulla forint adót fizet, például a várostól lassan magántulajdonba átcsúszó Aquapolis. „A város 12 millió forintot remél az IFA emeléséből, ezt akár az 1 hektáron elterülő Ligetfürdő is ki tudná termelni” – cáfolta meg a baloldali városvezetés érveit az LMP képviselője. A jobbikos Tóth Péter úgy értékelte, hogy az üresen álló telkek megadóztatása kicsit már a lakosság megsarcolása felé hajlik, de megérti, hogy szükség van a bevételek növelésére. „Az építményadó esetében az itt lévő bankokat és multinacionális cégeket szeretnénk jobban megadóztatni, míg a kis- és középvállalkozásokra enyhébb terheket vetnénk ki, ennek a jogi alapjainak igyekszünk utánanézni” – magyarázta Tóth.

Botka László és a szegedi szocialisták hazugságspirálba keveredtek. Azt állítják, hogy kevesebb pénzt kap a központi költségvetésből a város, de azt már nem teszik hozzá, hogy közben lényegesebben kevesebb feladatot kell ellátnia, mert a feladatok jelentős részét az állam látja el” – ezt már Haág Zalán, a KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője nyilatkozta portálunknak. Ehhez járul még, hogy az önkormányzat mozgástere jelentősen bővült, hiszen 28 milliárdos korábbi hitelcsapdából mentette ki a kormányzat a Szegedet, aminek következtében éves szinten 1-2 milliárd forint hitel- és kamattörlesztéstől is mentesül.

kdnp_sajttaj02kf

„A szocialisták további állítása, hogy évi félmilliárdot spórolnak az önkormányzati cégeken. Ha ez és a fentiek mind igazak volnának, a szegedi önkormányzat jobb helyzetben lenne, mint valaha. Az igazság persze az, amit a KDNP az polgármester és gazdasági alpolgármestere előterjesztései és a baloldali közgyűlési többség által megszavazott rendeletek számsorai alapján bebizonyított, hogy nemhogy megtakarítás nem jelentkezik a városi cégeknél, de 69 millió 480 ezer forinttal több pénzből gazdálkodnak, mint 2014-ben. Így persze már érthető, miért is van szüksége a városnak plusz bevételekre. Itt is két út kínálkozna az önkormányzat előtt. Egyrészt gazdaságélénkítő programmal, befektetők Szegedre csalogatásával, munkahelyteremtő beruházások létesítésével – vagy épp a telküket hasznosítani a jelen gazdasági feltételek között nem tudó szegedieket a befektetőkkel ’összehozó’ aktív közvetítői szereppel képes lehetne a megszorítások helyett a bővülést előtérbe állítva újabb adózókat idevonzva plusz bevételekhez jutni. Ezzel szemben ők a megszorítás politikáját alkalmazzák” – fogalmaz Haág.

A KDNP-s politikus szerint a szegedi baloldal a világszerte megbukott neoliberális gazdaságpolitikával kísérletezik továbbra is. Ennek lényege, hogy a lakosságon, a helyi mikro-, kis és középvállalkozásokon megszorít, miközben a multiknak kedvez. „Az ugyanis, hogy egy multinacionális pénzügyi közvetítő cégnek ugyanannyit kell fizetni négyzetméterenként a vállalkozása telephelye után, mint egy családi boltosnak, teljességgel abszurd. És nagyon drasztikus is, hiszen esetenként 32 százalékos adóemelést jelent. Ez több családi vállalkozás végét fogja eredményezni, az ebből élő szegediek pedig megjelennek a szegedi munkaerőpiacon vagy a szociális ellátórendszerben, míg vásárlóik a multikhoz vándorolnak, akik profitjukból nem újabb munkahelyeket fognak teremteni, hanem nagyrészt kiviszik azt az országból” – közölte.

Kitért arra is, hogy az IFA emelése szintén a családi panziókat, fogadókat, apartmanokat fogja leginkább sújtani. A nagyobb hotelek áraihoz képest eltörpül az 50 forintos emelés, de egy négytagú család egyhetes nyaralásánál egy kis panzióban már jelentős tétel az egy hétre fizetendő 14 ezer forintos adótétel. Mindez azt eredményezheti, hogy a kispénzű vendégek más, eddig a szálláshelyen igénybe vett szolgáltatásokon spórolnak, vagy Szeged környéki települések szálláshelyeit veszik igénybe, ahol alacsonyabb az idegenforgalmi adó mértéke, netán egy-egy éjszakával kevesebb ideig maradnak. „Még az előterjesztés is elismeri, hogy Szegeden 2012 óta nem volt adóemelés a vállalkozásoknál. Ennek oka, hogy a Fidesz-KDNP-s közgyűlési többség ezt 2011 óta nem szavazta meg. Most, hogy ’visszatért’ a szocialista többség, újra folytatódik a kisvállalkozásokat sújtó megszorító politika, melynek árát végső soron a szegediek fogják megfizetni” – jelentette ki Haág Zalán a helyi adóemelésekkel kapcsolatban.

A helyi adóterhek drasztikus megemelése padlóra is küldheti a külső városrészekben lévő kisvállalkozásokat.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=593194

Szerző: Szegedma Hírportál2015. november 30.

Előző sztori

Labdarúgás: góllal hálálta meg a bizalmat Ádám Martin

Következő sztori

Fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány az egész országra