Írjon nekünk

Egyetem

Hiába az egyetem közelsége, a Szegedi járás csak közepes versenyképességű

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

szte_egyetem_epulet01_gsA Szegedi járás a 175 vizsgált régió közül csak a harmincötödik. Eredményessége tekintetében húzza a Szegedi Tudományegyetem, hiszen magas a diplomás és értelmiségi foglalkoztatottak aránya, emellett pedig jelentős az egyéni vállalkozások száma is. Mégis a közepes erősségű járások listáján szerepel, igaz, azon az ötödik legversenyképesebb. Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója a számok mögé tekintett, s felfedte, miért nem lehet erős versenyképességű egyetlen dél-alföldi járás sem.

Hogyan változott az ország és a térség versenyképessége, különösen a 2008-as gazdasági válságot követően? – erre a kérdésre kereste a választ Lengyel Imre, az SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet intézetvezető egyetemi tanára és kutatócsapata. Mint arra a professzor a szegedi regionális versenyképesség kutatások 15 éves jubileuma alkalmából szervezett konferenciasorozat keddi állomásán rávilágított, a magyar gazdaság az Európai Unióhoz történő csatlakozás után, és az azóta is jelentős uniós források ellenére csak minimálisan növekedett. Közel sem zárkózott fel olyan mértékben a tagállamokhoz, mint amennyi támogatást az elmúlt ciklusokban kapott. A visegrádi négyek államai, vagyis Csehország, Lengyelország és Szlovákia már évekkel ezelőtt elhagyták Magyarországot. Gazdasági növekedésük látványosabb és kézzel foghatóbb, a kérdés csak az, hogy hazánk továbbra is kisebb kiugrásokkal szerepel majd az összehasonlítási listán és ezzel marad – ahogy Lengyel Imre fogalmazott – az előszobában, vagy egy hirtelen felismerésnek köszönhetően elevickél tíz év múlva is a középszerű országok eredményeivel.

gtk_konf15kf

A vidéki járások versenyképessége Magyarországon felmérés célja az volt, hogy a kutatócsapat átfogó képet alkosson a járások egymáshoz viszonyított relatív helyzetét és versenyképességi típusait tekintve. Ehhez a jövedelmet és foglalkoztatást vizsgálták, kiegészítve a térségbe irányuló vándorlással, majd ezek a mutatók adták az úgynevezett megvalósult versenyképességi indexet, ami a járások egymáshoz viszonyított helyzetéről fest le pontos képet. Erős versenyképességűből (élén Budakeszivel) 30, közepesből 51, átlag alattiból 53, míg gyenge versenyképességűből 41 járást rögzítettek.

jarasok_kozepes

0-5 intervallumban a járások versenyképességi sorrendje olvasható le

“Sokfajta dolog formálódik a versenyképesség kutatásokban, mint a társadalmi háttér, a globális gazdasági háttér, vagy a migrációs hullám. A versenyképességi kutatás tehát folyton átalakul, akárcsak a kérdésköre” – erősített rá a professzor a kutatást befolyásoló változókra. Így tehát az eredmények nem is a jövőbe, mint inkább a jelen körülményekre világítanak rá. De mi a helyzet a Szegedi térséggel?

A Szegedi járás a 175 vizsgált térségből csak a 35. helyet érte el, ami kétféleképpen értékelhető. Egyrészt kimagasló, hiszen a közepes versenyképességű járások listáján a szegedi az ötödik, amit többek között a Szegedi Tudományegyetemmel mint nemzetközileg magasan jegyzett felsőoktatási intézménnyel érhetett el. Másrészt elgondolkodtató, ugyanis olyan járások előzik meg a sorban, mint az Esztergomi, Oroszlányi, Paksi és Balatonalmádi régiók, ahol nincs vagy nem olyan erős a felsőoktatás, mint Csongrád megyében. A közepes versenyképességű járások közé 11 dél-alföldi került, köztük a megyeszékhelyek és a nagyobb várossal bíró járások, valamint a jelentős felsőoktatási intézményekkel rendelkező népes megyeszékhelyek; köztük Szeged. Hiába tehát a tudásbázis, a K+F és innováció, az egyetemnek gyakorlatilag alig-alig jut szerep a gazdaságfejlesztésben.

Lengyel Imre és az SZTE Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Központ felmérése szerint ezekre a járásokra jellemző, hogy:

– az egy főre jutó SZJA-alap közelít az országos átlaghoz,
– a foglalkoztatási ráta 50-55 százalék közötti,
– a megyeszékhelyek járásaiban a diplomás és az értelmiségi foglalkoztatottak aránya magas,
– magas a működő egyéni vállalkozások száma, de a társas vállalkozásoké az országos átlag körül mozog,
– magas az internet-előfizetések száma, leginkább a felsőoktatási intézményekkel rendelkező városokban.

Ezzel szemben az erős versenyképességű járások között csak a főváros vonzáskörzetén kívüli, nyugat-magyarországi területek kerültek fel a legjobb 30 közé. Versenyképességüket a főváros közelsége, illetve a jelentős külföldi működtetővel rendelkező feldolgozóipari központok befolyásolják, valamint, hogy a agglomerációk felében jelentősen megnőtt a népesség. Az egy főre jutó SZJA-alap átlagosan meghaladja a 2 millió forintot, a foglalkoztatási ráta pedig a 60 százalékot, holott felsőoktatási intézmény csak néhány járásban található, így például Győrben, Gödöllőn, Veszprémben és Szombathelyen.

A Gazdaságtudományi Karon szervezett kétnapos , a szegedi „versenyképességi műhely”-konferencia előadásai a térségek, régiók versenyképességéről, gazdasági növekedéséről és fejlődéséről, intelligens szakosodásáról, innovatív gazdaságfejlesztéséről, valamint újraiparosodásáról szólnak. Az esemény szervezője az egyetemmel szoros partnerkapcsolatban álló Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága.

Egyetem ide vagy oda, a Szegedi járás csak a közepes erősségű járások listáján szerepel. Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=579736

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 13.

Kommentek

Egyetem

Szegeden is lesz Pont Ott Parti

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Július 25-én a Dugonics téren.

Tovább olvasom

Egyetem

Egy hét múlva kiderül, hogy kit vettek fel a szegedi egyetemre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Természettudományi és Informatikai Kar a legnépszerűbb a felvételizők körében.

Tovább olvasom

Egyetem

Rangos elismerésben részesült a szegedi professzor asszony

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

„A magyar gyógyszerkutatásért” plakettet vehette át Hohmann Judit.

Tovább olvasom

Aktuál