Írjon nekünk

Gazdaság

Bíróság előtt a Szeviép-vezérek – a következő tárgyaláson vallomást tesznek a vádlottak + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szeviep01_gs

Öt év után ültek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei. A károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint Szeged és Csongrád megye legnagyobb közéleti, politikai és gazdasági bűncselekményének titulálta az ügyet. A tárgyaláson azt is kezdeményezni fogja, hogy a három vádlottat helyezzék előzetes letartóztatásba. Az ügy tárgyalása január végén folytatódik.

A tárgyalást – amelyen egyik vádlott sem járult hozzá, hogy fénykép- illetve videófelvétel készüljön róluk – az ügyész a vádirat ismertetésével kezdte. A károsult alvállalkozók csak eddig maradhattak a tárgyalóteremben, mondván, amíg nem tisztázott a károsultak teljes köre, nem vehetnek részt azon, ám később biztosítanak számukra erre lehetőséget. Az ügyész közölte, a Szeviép Zrt. ésszerűtlen gazdálkodása okozta a társaság csődjét, hiszen még akkor is kölcsönöket adtak, amikor már fizetési nehézségekkel küzdöttek.

Az elsőrendű vádlott O. László egy előre megírt dokumentumot olvasott fel a tárgyalóteremben, mint elmondta, nem kíván vallomást tenni. Úgy értékelte, hogy a vádirat és a gyanúsítás között ellentmondás van, s arra volt kíváncsi, hogy ezt kinek kellene bizonyítania, neki vagy a bíróságnak. Kijelentette, amíg ez nem tisztázódik, nem tud vallomást tenni. A másodrendű vádlott, B. Sándor sem tett vallomást, azt mondta a bírónőnek, hogy ügyvédje jelenlétében fogja csak ezt megtenni. A harmadrendű vádlott, P. László is csak később kíván részletes vallomást tenni.

A vádiratot ismertették hétfőn a Szegedi Járásbíróságon

A vádirat ismertetésével megkezdődött a Szeviép-ügy tárgyalása hétfőn a Szegedi Járásbíróságon, az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – cég három egykori vezetőjét különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják.

A vádirat szerint a három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság igazgatóságnak tagja volt, majd egyikőjük vezérigazgató, a másik vádlott pedig önálló cégjegyzésre jogosult cégvezető lett. A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását.

A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentését követően is tovább növekedett, 2010. augusztus 13-ra elérte a 2 milliárd forintot. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válást követően nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során mintegy 430 millió forint térült meg.

A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Az ügyészség indítványában börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. A vádlottak a bíróság előtt egyelőre nem kívántak vallomást tenni. A nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.

Január végén tesznek vallomást a vádlottak

Szabó Bálintot a tárgyalás második részéről is kiküldték, mert a bíró nem fogadta el az általa benyújtott dokumentumot.Mindhárom vádlott ügyvédje közölte, hogy a következő tárgyaláson tesznek részletes vallomást. A másod- és harmadrendű vádlott ügyvédje két-három óra hosszúságúnak ígérte ezeket, O. József védője még nem tudott pontos adatokat mondani, de hasonló időtartamot vélelmezett. A Szeviép-ügyben január 27-én tartják meg a következő tárgyalást.

A károsultak tüntettek a bíróság előtt

„Holt a pénz? M43, fürdő, villamos” – ez volt olvasható az egyik molinón, amit a Szegedi Járásbíróság épületénél autókra függesztettek ki a Szeviép-ügy károsultjai, így fogadták az ügy három vádlottját, a cég egykori vezetőit. „Fordulóponthoz jutottunk a mai napon, és azt gondolom ennek a Szeviép-ügynek a leglényegesebb állomásánál vagyunk itt most a Szegedi Járásbíróság előtt” – közölte a károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint a tárgyalás előtt tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a három vádlott, P. László, B. Sándor és O. József akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Amennyiben a különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettet bűnszervezetben vagy bűnszövetségben követték el, akkor a büntetési tétel tovább emelkedik. Elmondta, a vádirat szerint több mint 500 károsultja volt a Szeviép-ügynek, mára 150-200-an maradtak. Ezeket a vállalkozók átlagosan 3 millió forinttal károsította meg a cégcsoport.

„A Szeviép-ügy Szeged és Csongrád megye legnagyobb közéleti, politikai és gazdasági bűncselekménye” – szögezte le Szabó. Hozzátette, számos politikus és közszereplő érintett az ügyben a három vádlotton kívül, közülük többen a tanúk padján fognak ülni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vádirat ismertetése során egy mintegy fél milliárdos tétel is szerepelni fog. „Ez az 500 millió forint egy politikus sofőrjének a cégén keresztül került kifizetésre 2008 és 2010 között heti, havi rendszerességgel nyújtott kölcsönök formájában. A legmeglepőbb ebben nem az, hogy egy politikus sofőrjéhez került ekkora összeg, hanem az, hogy az a cég a Szeviép csődjével egy időben szintén csődbe jutott. Magyarul azt a pénzt valakik onnan egy az egybe kiszedték” – jelentette ki.

Sértetti képviselőként azt is indítványozni fogja Szabó Bálint, hogy a szabadlábon lévő vádlottakat helyezzék előzetes letartóztatásba. Szerinte ha egy csokilopásért, illetve egy kerítésátlépésért fogdába lehet kerülni, akkor másfél milliárd forint eltüntetéséért, 500 vállalkozó megkárosításáért szintén előzetesben lenne a Szeviép-vezéreknek a helye. Úgy értékelte, hogy nem csupán a szökés és elrejtőzés veszélye, hanem az összebeszélésé és a tanúk befolyásolásáé is fennáll.

Korábban írtuk:

„Különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” – ez a tárgya hivatalosan a Szeviép-pernek, melynek az első tárgyalása hétfőn negyed kilenckor kezdődik a Szegedi Járásbíróságon. A cég egykori vezéreire, P. Lászlóra, B. Sándorra és O. Józsefre az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket.

A Szeviép Zrt. felszámolását még 2010 augusztusában rendelte el a Szegedi Törvényszék. A társaság fizetésképtelenné válását túlnyomórészt az idézte elő, hogy a vádlottak 2007. év elejétől rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket a teljes egészében vagy részben a Szeviép tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve néhány esetben magánszemélyeknek is. Ezek a kölcsönadások fedezet hiányában történtek, illetve még akkor is kölcsönöket adott a Szeviép, amikor már fizetési nehézségei voltak. „A vádlottak az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes kölcsön folyósításokról történő döntéseikkel a Zrt. fizetésképtelenségét idézték elő, vagyonát hozzávetőlegesen 1 milliárd 450 millió forinttal csökkentették” – olvasható a bíróság honlapján. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6 milliárd 500 millió forint hitelezői igényt jelentettek be.

„Fontos kiemelni, hogy nem csupán a három gyanúsítottnak, de rengeteg közéleti személynek, közöttük jól ismert politikusoknak is van félnivalója” – nyilatkozta még áprilisban, a vádemelésről szóló hír kapcsán a SZEGEDma.hu-nak Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. A 433 károsult közül 57 alvállalkozót képviselő Szabó szerint közérdekről szól ez az ügy elsődlegesen, mert – ahogy májusi sajtótájékoztatóján közölte – az elvégzett munkát ki kell fizetni, a megkötött szerződéseket be kell tartani, illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy nemzetgazdasági szempontból jelentős kár éri az érintett vállalkozói körön kívül a magyar állam különböző szerveit, így például az adóhatóságot és ezen keresztül valamennyi adófizetőt.

Szeviép-saga

A Szeviép Zrt. gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. Az Zrt. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolást. Négy évig folyt a nyomozás, mellyel kapcsolatban Szabó Bálint emlékeztetett, hogy 2013 májusában azért demonstráltak a Szeviép-székháznál, mert tűrhetetlennek tartották, hogy két év után nagyobb értékű autókkal közlekednek a cégvezetők, mint a károsultak éves árbevétele. „Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe. Úgy látszik, csak ez az a mód, ami meggyőzi az embereket, a dolgozókat és nagyvállalkozókat arról, hogy tartsák be, amit ígérnek, a szerződést, amit aláírnak” – fogalmazott akkor Bárándy György ügyvéd.

szeviep_demonstracio04_gs

Két éve a három Szeviép-vezér magánvagyonát zárolták, ami Szabó információi szerint eléri a 3 milliárd forintot. Ez azonban nem elegendő a károsult alvállalkozók kártalanítására, ugyanis a 433 érintettnek több mint 6 milliárddal tartoznak. Tavaly májusban a városháza előtt demonstráltak az alvállalkozók, akkor Botka Lászlónak egy petíciót is átadtak. A szocialista városvezető akkor azt állította, hogy 2002 és 2010 között semmilyen közebszerzést nem nyert meg a Szeviép Zrt. a várostól. „Szeged első ember nem mondott igazat” – állította Szabó Bálint júniusban, amikor egy seprűt is megkísérelt átadni a közgyűlés előtt Botkának.

A Szeviép Zrt. Szegeden egyébként az 1-es villamosvonal és az M43-as autópálya építésénél működött közre. Ez utóbbi beruházásnál a még el nem készült sztrádát meg is bontották a kifizetetlen alvállalkozók.

Ma öt év után ülnek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei! Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=581680

Szerző: Szegedma Hírportál2015. október 18.

Gazdaság

Szijjártó szerint így lehet Szeged a jövő nyertese

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Exkluzív interjút adott lapunknak Szijjártó Péter. A miniszter szerint a magyar gazdaságban dimenzióváltás zajlik, amelynek Szeged lehet az egyik nagy nyertese. El is mondta, hogy miért!

Tovább olvasom

Hírzóna

Palkovics: Magyarország már nem az összeszerelőüzemek országa

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Hanem az innovációé.

Tovább olvasom

Hírzóna

A kormány további 2 milliárdot biztosít a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményére

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Eddig majdnem 16 ezer kérelmet nyújtottak be az autóvásárlási támogatásra.

Tovább olvasom

Aktuál