Írjon nekünk

Közélet

A „Szögedi Nemzet” Találkozó a városból kirajzottak hangja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

szegedi_paprika_1_1Az “Ötágú Síp” Kulturális Egyesület immár ötödik alkalommal rendezte meg a Szögedi Nemzet találkozót az Alsóvárosi Ferences Kolostor és Látogatóközpontban, ahol többek között szó esett a szegedi paprika múltjáról és jelenéről, a “török bors” jótékony hatásairól és természetesen a Szegedről kirajzottak sorsáról is.

Az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület ötödik alkalommal rendezett találkozót a Szegedről kirajzott családok utódainak, hogy fenntartsák és mélyítsék a kapcsolatokat. Az alsóvárosi ferences rendházban szombaton Bálint Sándor néprajztudós szellemiségét is megidézték a résztvevők, hiszen mint ismeretes, a „legszögedibb szögedi” foglalkozott először a városból kirajzottakkal, valamint ő vetette papírra a szegedi paprika részletes történetét is. A szervezők, akik Bálint Sándor kutatásai nyomán hívták életre a „Szögedi Nemzet” Találkozót, alsóvárosi, palánki, rókusi, tarjáni, felsővárosi és természetesen határon túli érdeklődőket is vártak a rendezvényre.

paprika_konf01kf

A Szegedről kirajzott visszatérő és új vendégek – mindkét csoport szép számmal képviselteti magát az évről évre megrendezendő eseményen – hangjaként aposztrofálja magát a szervezésért felelős egyesület, hiszen a Tisza-parti városban egyedülálló kezdeményezést hívtak életre azzal, hogy a hajdani Magyarország öt vármegyéjéből hívnak meg érdeklődőket, előadókat. “Az, hogy milyen jó élményekkel távoznak a vendégeink, arról a visszatérők száma ad tanúbizonyságot. Idén a gyerekeket is szerettük volna megszólítani, ezért egy számukra kiírt pályázatban arra kértük őket, írjanak a lakóhelyükre jellemző történetet, verset vagy novellát. Jövő ilyenkor az írói pályázat nyertesét is Szegedre várjuk” – szemezgetett az immár hagyománynak számító rendezvény múltjából és jövőjéből Horváth István Károlyné, az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület elnöke.

A lazacok is szegedi paprikát esznek

A szegedi paprika történetét minden alkalommal felelevenítik az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban, ezúttal nemcsak múltjáról és jelenéről, hanem népi felhasználásáról is szó esett. Előbbiről nem más, mint a méltán híres Tisza-parti város paprikájának honosítója, Somogyi György adott felvilágosítást. A Felischmann-díjas nemesítő a szegedi paprika elterjedésének és elterjesztésének történetével kezdte előadását, kiderült ugyanis, hogy az eredetileg Amerikából származó növényt 1496-ban Kolumbusz Kristóf hozta be Európába, s csak az 1600-as években terjedt el – köszönhetően a ferenceseknek – a dél-alföldi vidéken. Eleinte dísznövényként használták, míg rá nem jöttek gyógyító erejére. Az ételek fűszerezésére a napóleoni időkben használták, ekkor kapta népies nevét: “török bors”. Ma már a kozmetikai készítményekben és takarmányozásban is előszeretettel alkalmazzák a pirospaprikát, a tengeri lazactenyésztő telephelyeken például ezzel etetik a halakat, hogy szép vörös legyen a húsuk. Szeged a paprikakutatás bölcsője, elég csak a ferencesekre vagy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas C-vitamin kutatására gondolni, de itt nemesítették először a csemegepaprika-őrleményt is. Az évtizedek alatt azonban sanyarú sors köszöntött a szegedi paprikára – emlékezett vissza Somogyi György. Míg az 1930-as években 4000 hektár magyar földön termesztették a piros aranyat, mára körülbelül 500 hektárnyi területet szánnak erre. Még itthon is találkozunk a boltok polcain import áruval: az egyik legnagyobb beszállító (mintegy 400 tonnáért felel) Hollandia, holott egy tő paprikát sem nevelnek az országban. Annak érdekében, hogy a szegedi paprika ismét felvirágozhasson, új hideghajtásos fólia alatti termesztéstechnológiát vetett be a tudomány, melyet ma már az ország több pontján sikerrel alkalmaznak. A minőség a legfontosabb, csak ezzel lehet újra berobbanni a köztudatba – zárta gondolatait a nemesítő, aki szerint az idén februárban hungarikummá minősített szegedi paprika a mai napig turisták tucatjait csábítja a városba.

paprika_konf04kf

Narancsbőrre, sebre és megfázásra – a paprika mint csodanövény

A “legszögedibb szögedi” könyvéhez nyúlt ihletért Molnár Anita, a Röszkei Paprika üzem és Múzeum vezetője, aki a fűszernövény népi gyógyászatban betöltött szerepéről mesélt az érdeklődőknek. Mint kiderült, a középkorban és az újkorban elérhető orvosi ellátás hiányában nyúltak a csípős növényhez, melynek szakértői a helyi füvesasszonyok és a szerzetesek voltak. Élelmiszerekbe, italokba tették a gyógyító erejű feldolgozott paprikát, de gyakran előfordult, hogy sebeket, megfázásos megbetegedéseket gyógyítottak vele. Számos hiedelem és babona övezte akkortájt a gyógymódok hatékonyságát, sőt, a vallási meggyőződés is egyfajta eszköze volt az orvoslásnak. Bár a polgári konyha fűszerespolcaira csak a 19. század közepe táján költözött be a piros őrlemény, a szegényebb népek jóval korábban felismerték jótékony hatásait. Erős kapszaicin tartalma miatt (ami felfedezés fentebb olvashatóan Szent-Györgyi Albertnek volt köszönhető) ételekbe keverve enyhítette a megfázást, illata pedig étvágygerjesztően hatott az emberekre. Paprikapálinkába áztatott kenyeret gyakran adtak gyerekeknek is, így fertőtlenítették torkukat vírusos fertőzések idején. Inkább napjainkra jellemző, de a szépségipar is előszeretettel nyúl a paprikához, ugyanis remekül helytáll a narancsbőrrel szembeni küzdelemben, arcradírként felpezsdíti a bőrt, a vörösre festett haj pedig tovább megőrzi ragyogását egy cseppnyi kivonattal. Molnár Anita gyűjtéséből megtudtuk, a jótékony hatások akkor váltják ki száz százalékos hatásukat, amikor a termés kormos színűből pirosra vált, szedés után ugyanis csökken a benne található kapszaicin szint.

paprika_konf11kf

A “paprikás hangulatot” követően Szabó István történész lépett a pódiumra előadásával, Háborús történetek – amelyek a nagyvarjasi könyvből kimaradtak címmel. Nagyvarjas, a szegedi nagytáj Arad megye falvacskája, az itteni történetek kötetbe foglalásáért Nagy István és Szabó István nagyvarjasi születésű szerzők felelnek. Munkájuk példaértékű, mert megmutatták, miként kell megírni egy helytörténeti dolgozatot, úgy hogy az érdekfeszítő olvasmány is legyen. A “Szögedi Nemzet” Találkozón ezúttal a könyvből terjedelmi korlátok miatt kimaradt történetek, fontos lábjegyzetek elevenedtek meg az érdeklődők előtt. A nap hátralévő részében Hollós István invitálta beszélgetésre a résztvevőket Mezőhegyes szellemiségének hatása a “Szögedi Nemzetre” című előadását követően, majd az új résztvevők bemutatkozásával, lakóhelyükre, környékükre jellemző történetek elmondásával és problémáik megbeszélésével folytatódott a rendezvény.

Az “Ötágú Síp” Kulturális Egyesület ötödik alkalommal rendezte meg a találkozót az alsóvárosi ferences rendházban.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=578732

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 10.

Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv

Egészség

Több tízezren lehetnek azok, akik átestek a fertőzésen, de nem tudnak róla

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Derült ki az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján.

Tovább olvasom

Közélet

A sikeres védekezés miatt szűnik meg a rendkívüli jogrend

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Iskolaőrséget hoznak létre.

Tovább olvasom

Hírzóna

Felújítják a Makó és Apátfalva közötti túraútvonalat

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Makói Természetbarát Sportegyesület jóvoltából.

Tovább olvasom

Aktuál