A történelem legkegyetlenebb rendszere a kommunizmus – 1956-ra emlékeztek a Kálvária téren + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

56_os_megemlekezes_kalvaria_ter18_gs

Miklós Péter megemlékező beszédében leszögezte, ma is mindent meg kell tennünk, hogy ne alakuljon ki a Szovjetunió rendszeréhez hasonló elnyomó diktatúra. A Fidesz, a KDNP és az Élhető Szegedért Egyesület tagjai mellett az 1956-os események tanúi is részt vettek a koszorúzáson.

A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi és megyei szervezete, valamint az Élhető Szegedért Egyesület közösen emlékezett meg 1956 eseményeiről, hőseiről a Kálvária téri keresztnél.

Ünnepi beszédében Péter Szilveszter, az Élhető Szegedért Egyesület elnöke rámutatott, 1956 októbere csak csúcspontja volt annak a folyamatnak, amely végül robbanáshoz vezetett. A Szovjetunió által hazánkra kényszerített társadalmi és politikai berendezkedés ellen kitört forradalmat még Kennedy amerikai elnök is a világ egyik legnagyobb eseményeként aposztrofálta 1960-ban, amelynek bukása 2600 halottat és 250 ezer ember külföldre menekülését okozta.

„A felidézés középpontjában általában a budapesti események állnak, de nemcsak ott zajlott 1956! Magának a forradalomnak az elindulása is Szegedhez, mások szerint Debrecenhez kötődik. Büszkék lehetünk szegediségünkre, itt lobbant fel a forradalom gyújtólángja” – mondta Péter Szilveszter.

Harmincöt év kellett a diktatúra felszámolásához, de amíg ez nem történt sokak mellőzöttségben,hátrányos megkülönböztetésben részesültek. Kiemelte a forradalom szegedi szereplői közül Kiss Tamást és Perbíró Józsefet, az előbbi öt év börtönbüntetést kapott, az utóbbit életfogytiglanra ítélték.Másokból mint Földesi Tiborból és Kovács Józsefből 1956 mártírjai lettek. „Tudták, hogy nem elismerés és dicsőség, hanem halál és börtön várja őket, ezért kötelességünk emlékezni rájuk” – hívta fel a figyelmet.

Péter Szilveszter külön köszöntette az Élhető Szegedért Egyesület tagját, Pálházi Ernőt. Ő és három társa működtették 1956. október 26. és november 6. között a Széchenyi Rádiót. A MÁV székház pincéjében berendezett rádiót még Kassán is hallgatták.

Miklós Péter történész, az Emlékpont vezetője, kereszténydemokrata megyei közgyűlési képviselő Mohácsi Ferenc kenussal, az 1956-os melbourne-i olimpia bronz érmesével folytatott beszélgetését elevenítette fel. A forradalom bukásának napján indultak Prágából Ausztráliába, útközben a nyugati sajtóból tudták meg, hogy mi történt, nagyon sokan szimpatizáltak velük a sportesemény helyszínén is. „A legszomorúbb azonban az, hogy a csapat fele nem tért haza, más országoknak szereztek dicsőséget sportolóként, edzőként” – vélekedett a történész.

56_os_megemlekezes_kalvaria_ter45_gs

A történeti háttérre áttérve elmondta, hogy Európa sorsa már a II. világháború éveiben eldőlt, mert megegyeztek arról a szövetséges nagyhatalmak, hogy a megszálló állam által elfoglalt területeken maga használhatja ki az adott emberi erőforrásokat, a gazdasági egységeket, a piacokat és dönthet a politikai berendezkedésről. Nyugat-Európában parlamentáris demokrácia alakult ki, eleinte nálunk is, de végül a Szovjetunió más irányt szabott. Kényszermunkatáborokba hurcolták emberek tízezreit, így teremtve ingyen munkaerőt, s így gyengítve meg a parasztságot és a polgárságot, hiszen e rétegekre a marxista tanok ellenségként tekintettek. „A történelem legkegyetlenebb rendszere a kommunizmus” – idézte Mindszenty József hercegprímást az Emlékpont igazgatója.

„Nem annak indult a szegedi forradalom, ami lett, hiszen az eredetileg csak az egyetemisták számára fontos célokat, mint a lányok mentesítését a honvédelmi kiképzés alól, vagy az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetését akarták elérni a fiatalok. Mikor észrevették erejüket, akkor már politikai követeléseket is fogalmaztak meg, amelyben a Rákosi-Gerő-féle klikk ellen és az 1945 utáni rövid életű többpártrendszer mellett álltak ki.

Bibó István, a Petőfi Párt államminiszterének 1956-os kiáltványából kiemelte, hogy Magyarország sem a Szovjetuniónak, sem a szomszédos államoknak nem kívánt ellensége lenni, csupán igazságban, szabadságban, társadalmi kizsákmányolás nélkül szerettek volna élni. Névleg a Szovjetunió is ezt célozta meg, valójában azonban a kommunista rendszer számára ezen elvek egyike sem volt elfogadható.

„Bibó a kormány egyetlen helyén maradt tagjaként november negyedikén passzív ellenállásra szólította fel a nemzetet, kérte, ne tekintsék legitimnek a szovjetek által hazánkra erőltetett bábkormányt. Azt a kormányt, amelyet Kádár János vezetett, akire ma is sokan nosztalgiával tekintenek vissza” – mutatott rá Miklós Péter a Bibó István és Kádár János közötti különbségre.

56_os_megemlekezes_kalvaria_ter47_gs

„Szólni kell a hősökről, akikről nem beszélnek: a szociáldemokratákról, a kisgazdákról, azokról az ápolónőkről, akiket szolgálatteljesítés, emberi élet mentése közben öltek meg a szovjet katonák által kilőtt golyók. Az ő példájuk napjainkban is elismerésre méltó, követendő. Ha megtesszük mi is, ami tőlünk telik, nem engedjük, hogy a szabadságon csorba essen, nem alakulhat ki még egyszer olyan kegyetlen rendszer, mint amilyen a Szovjetunióban létrejött” – vélekedett napjaink emberének szerepéről a történész. Záró szavaiban újból Bibó Istvánt idézte: „Isten áldja Magyarországot!”

A Fazakas Attila móravárosi plébános által vezetett imát követően, az Élhető Szegedért Egyesület, a KDNP szegedi és megyei szervezete, Nagypál Miklós, valamint Pálházi Ernő koszorúzott. A megemlékezésen részt vett Nógrádi Tibor, a Fidesz szegedi elnöke, Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos és Haág Zalán, a KDNP szegedi elnöke is.

A Keresztény Demokrata Néppárt szegedi és megyei szervezete, valamint az Élhető Szegedért Egyesület közösen emlékezett…

Szerző: Szegedma Hírportál2015. október 23.

Előző sztori

A hősöktől kapott szabadságról a szegedi önkormányzat 1956-os megemlékezésén + FOTÓK

Következő sztori

Illegális bevándorlás: feladták a határ őrizetét az osztrák hatóságok

Legutóbbi hasonló cikkek