Áder János átadta a Magyar Szent István-rendet

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

szent_istvan-rend_atadas_mti

Áder János köztársasági elnök átadta a Magyar Szent István-rendet Polgár Judit sakkozónak és Eötvös Péter zeneszerzőnek csütörtökön, a nemzeti ünnepen.

A legmagasabb állami kitüntetést az államfő a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át.

Áder János a kitüntetetteket méltatva arról beszélt, hogy pályájukon mindketten közösség- és nemzetformáló erővel bírtak, tudásukat továbbadták, példájukkal neveltek, világraszólót alkottak és ezzel Magyarországnak dicsőséget szereztek.

Az államfő azt mondta: a tehetség felismeri és megérti a világ törvényszerűségeit, a géniusz viszont maga teremt új világot. Ehhez pedig nem elég egyetlen egyszer diadalmasan célba érni, a legkiválóbbak örökké úton vannak – fűzte hozzá.

Arisztotelészt idézve azt hangsúlyozta, hogy a kiválóság nem cselekedet, hanem szokás. Az államfő szerint akinek szokásává válik fordítani egyet a világ tengelyén, azzal együtt fordul a közösség sorsa is, és amit létrehoz, mindig másoknak is javára válik.

Utalt arra, hogy a Magyar Szent István-rend Magyarország legmagasabb állami kitüntetése, amelyet olyanoknak adnak, akiknek a tehetsége, az akarata, az elszántsága változást hoz, akiknek az eredményei közösség- és nemzetformáló erővel bírnak.

A kitüntettek felé fordulva azt mondta, nemzetünk kiválóságai ők, akik világraszólót alkotnak és akiknek “szokásukká vált a siker”.

Polgár Juditot méltatva azt mondta: megérzéseivel és jó döntéseivel sakkmesterek sokaságát hozta már zavarba és nagyon fiatalon állt a női világranglista élére. Később nem is elégedett meg a női mezőnnyel, az abszolút élvonalat vette célba, így a férfiak idővel megtanulták komolyan venni és tisztelni a tizen-, majd huszonéves magyar lányt. Sikerei a tehetség diadaláról szólnak: arról, hogy a kereteket szétrobbantó képesség nemre és korra való tekintet nélkül utat tör magának – fogalmazott Áder János.

A másik díjazottat, Eötvös Pétert méltatva arról beszélt, hogy a zeneszerző egész életében érezte maga mögött a “hátszelet”, a gazdag magyar zenei örökséget. Az államfő szerint Eötvös Péter tehetségében jól megfér egymással a régi tisztelete és az új iránti vágy, és olyan zenét alkot, amely nem akar “megszökni” az elmúlt évszázadok hatása alól, de mindenestől a mához szól.

Áder János szerint Eötvös Péterrel – Liszt Ferenc és Bartók Béla után – ismét egy magyar szól európai hangon, lel visszhangra mindenütt és nyűgözi le kortársait. Bartók Béla és Kodály Zoltán örököse ő, aki az emberi érzések mélyére hatoló darabjaival meghódította a világ színpadait és koncerttermeit, mégis hazahúzta a szíve – fogalmazott az államfő.

Áder János megköszönte a díjazottak eddigi munkásságát, azt, hogy érzik a kiválóság és kiválasztottság felelősségét, hogy tovább is adják a tudásukat, hogy példájukkal nevelnek, ösztönöznek, inspirálnak és hogy büszkévé tesznek egy nemzetet.

A felolvasott kitüntetési határozat szerint Polgár Judit “minden idők legkiemelkedőbb magyar sakkozójaként és a sakktörténet legjobb női versenyzőjeként elért kivételesen eredményes pályafutása, valamint a gyermekek képességfejlesztése és a tehetséggondozás területén végzett felelősségteljes, a magyar oktatási rendszert egyedülállóan komplex módszerekben gazdagító munkája elismeréseként” vehette át a kitüntetést.

Eötvös Péter “számos nemzetközi elismeréssel honorált és kivételesen népszerű, a különféle hangszeres műfajok mellett a kortárs operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító zeneszerzői életműve (…), valamint a fiatal zeneszerzők és karmesterek képzését támogató tevékenysége elismeréseként” kapta a kitüntetést.

A Sándor-palotában tartott ünnepségen a közjogi méltóságok mellett jelen volt a kormány több tagja, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke valamint Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa.

A legmagasabb magyar állami kitüntetés a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök.

Polgár Judit örül a díjnak

“Mindig örülök, amikor nemcsak a szakmán belül, hanem azon kívül is elismerik a tevékenységeimet” – nyilatkozta az MTI-nek Polgár Judit abból az alkalomból, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepen Áder János köztársasági elnöktől a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet vehette át.

A 39 éves játékos – aki 1988-ban és 1990-ben nyert sakkolimpiát a női válogatottal, 2002-ben és 2014-ben pedig tagja volt az ezüstérmes férfi nemzeti együttesnek – tavaly vonult vissza az aktív versenyzéstől, de nem szakadt el a sportágtól, ugyanis a Polgár Judit Sakk Alapítványon keresztül a sakk bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a választható iskolai tantárgyak közé.

“A munkám és a szenvedélyem, s ugyan már nem a sakktáblánál ülve, hanem oktatási intézményekben előadások formájában vagy szimultánon keresztül művelem. Ez kisgyermek koromtól kezdve az életem, a második anyanyelvem, aminek az ezer arcát szeretném bemutatni a fiataloknak” – beszélt a sakkozásról.

A Magyar Szent István-rend a legmagasabb állami kitüntetés, amelyet 2013-ban az ötszörös olimpiai bajnok úszó Egerszegi Krisztina, valamint Lámfalussy Sándor jegybankár, az euro “atyja” kapott meg, míg 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth-díjas feltaláló érdemelt ki.

“Fantasztikus, hogy ilyen hatalmas kutatók, művészek és világklasszisok között lehetek. A Rubik-kocka például gyermekként végigkísérte az életemet, mindig ott volt velünk, amikor mentünk egy-egy versenyre. Óriási élmény volt a találkozásunk Rubik Ernővel” – mondta Polgár Judit.

A női világranglistát 26 éven át vezető Polgár Judit, aki idén is megrendezi majd hagyományos sakkfesztiválját, elmondta: mivel ez a legmagasabb kitüntetés, amit valaki a hazájában kaphat, természetesen “fontos helyet kap majd a polcon”, ugyanakkor ő mindig is olyan ember és játékos volt, aki előrenéz.

“Sohasem ragadtam le egy vesztett vagy egy győztes parti után, nem agyaltam sokat, mindig mentem előre. Teszem tovább a dolgom, ugyanolyan szenvedéllyel és kitartással, mint eddig” – fogalmazott Polgár Judit.

Eötvös Péter: 40 éves munkásságom elismerése a díj

Negyven éves munkásságomat honorálja a Magyar Szent István-rend, azt, hogy nemzetközi sikereim a magyar zenekultúra hírét vitték szerte a világba – mondta Eötvös Péter zeneszerző, karmester, aki pályája elismeréseként vehette át a legmagasabb állami kitüntetést az augusztus 20-i nemzeti ünnepen Áder János köztársasági elnöktől.

Az elismerés meglepetésként érte a zeneszerzőt, mert úgy érezte, hogy a művészek közül nem ő a legismertebb Magyarországon. “Ugyanakkor nemzetközileg valóban a legmagasabb szintű zenei produkciókban veszek részt karmesterként és zeneszerzőként is. Ezért örülök annak, hogy a kitüntetés elismeri az életművet” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy viszonylag szűk, szakmai körben ismert, a kortárs zene nem tartozik a populáris műfajok közé. A Magyar Szent István-rend lehetőséget ad arra, hogy szélesebb körben is felfigyeljenek a munkájára.

Hangsúlyozta, hogy alapítványa is kulturális híd szerepet tölt be. “Ahogy azt szeretnénk, hogy a világon mindenütt megismerjék a magyar zenekultúrát, ugyanúgy itthon is meg kell ismerjük a világ zenekultúráját, saját korunk zenei gondolkodását és hangzását. Ezt tekintem állandó feladatomnak” – hangoztatta Eötvös Péter.

Pályájára visszatekintve elmondta: első mérföldkőnek az 1960-as években a budapesti színházi- és filmvilágban végzett zeneszerzői munkáját érzi. Rengeteg filmzenét és színházi zenét írt, a Vígszínház zenei vezetője volt. A budapesti zenei élet része volt 1966-ig, amikor Németországban, Kölnben folytatta tanulmányait. Mint mondta, a ’60-as években alakult ki az a szoros kapcsolata a színházzal, amely operák írásához vezette.

Pályája fontos időszakaként beszélt az 1970-es, ’80-as évekről, a 20. század négy legnagyobb zeneszerzőjével, Karlheinz Stockhausennel, Pierre Boulezzel, Ligeti Györggyel és Kurtág Györggyel való személyes kapcsolatáról és munkájáról.

“Karmesterként a világ legjelentősebb együtteseivel, zenekaraival és rendezőivel dolgozom együtt és rendszeres vendége vagyok a nagy fesztiváloknak” – foglalta össze pályája utóbbi 30 évét. Többek között a berlini, a müncheni, a londoni és a bécsi filharmonikus zenekarokat dirigálta rendszeresen. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Chatelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt.

“Fordulópont volt életemben az első nagyoperám átütő nemzetközi sikere a ’90-es évek végén” – mondta a művész, akinek Csehov Három nővér című darabjából írt zeneművét a Lyoni Operában mutatták be, a mű több zenei díjat is kapott.

“Fontos dolognak tartom a fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezzel a céllal alapította 1991-ben a Nemzetközi Eötvös Intézetet, ahol személyesen is tanít és neves professzorokat hív meg.

Jelenlegi munkáiról elmondta: most fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatják be a Bécsi Filharmonikusok és a Magyar Rádió kórusának közreműködésével. Az oratóriumot 2016 novemberében Bécsben és a Müpában is műsorra tűzik a zeneszerző vezényletével.

A művész az év mintegy felét tölti Magyarországon, olyankor többnyire komponál, felkészül munkáira, mostanában azonban egyre több az itthoni fellépése is.

Magyarországon legközelebb októberben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon hallhatja a közönség da capo című kamaradarabját a Budapest Music Centerben (BMC), a szólista Lukács Miklós cimbalomművész, a karmester Vajda Gergely lesz.

A Senza sangue (Vér nélkül) című kamaraoperája – amelynek világpremierje május 1-jén volt Kölnben – 2016 nyarán lesz látható az Armel Operafesztiválon.

Eötvös Péter elmondta: a Magyar Állami Operaház 2017 januárjában tűzi műsorra Gabriel García Márquez Szerelemről és más démonokról című regényéből a Glyndebourne-i Fesztiválnak 2007-ben írt operáját, amelyet 2008-ban Silviu Purcarete rendezett. Magyarországon is a világhírű román rendező állítja színpadra a darabot a zeneszerző vezényletével.

Eötvös Péter Az aranysárkány (Der goldene Drache) című korábbi operáját szerdán mutatták be a Bregenzi Ünnepi Játékokon (Bregenzer Festspiele), a mű pénteken is látható lesz.

Arról szólva, hogy mi lehet sikerének a titka, Eötvös Péter az egyszerűséget és a közvetlenséget említette. Mint mondta, a zenekarokkal való munkáját és zeneszerzői tevékenységét is ez jellemzi, műveinek zenei nyelvezete megpróbál dialógusban maradni a közönséggel. Ennek a törekvésnek az a tapasztalat az alapja, amelyet fiatalkorában szerzett a színházban és filmes munkáival.

“Egy színházi előadásnak vagy egy filmnek közvetlenül meg kell szólítani a közönséget, az első másodperctől kezdve. Ez az alapállásom, minden téren – nemcsak az operákkal, a zenekari darabokkal is – ez a közvetlenség, ez a párbeszédre való törekvés” – mondta, hozzátéve, hogy közösséget tud teremteni karmesterként és zeneszerzőként is.

Az opera műfaja a nagy szerelme, de az utóbbi időben egyre több versenyművet ír. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a zenei világ nagy szólistáival való kapcsolata szoros és kérik, hogy írjon nekik. Ez is a személyes kapcsolatok következménye, egyfajta dialógus – mondta Eötvös Péter.

Előző sztori

Szent István mai üzenetéről a városi megemlékezésen + FOTÓK

Következő sztori

Hatékonyabbá lehet tenni a külhoni közösségépítést