Közélet

A termálvíz hasznosításáról tanácskoztak Szegeden

A termálvíz hasznosításáról tanácskoztak Szegeden

2015. július 14., kedd
A termálvíz hasznosításáról tanácskoztak Szegeden
termalkor_2_021_ia

A dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításának évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. Szegeden már az 1880-as években megkezdték a vízfeltárásokat, ennek eredménye például az Anna kút, az SZTE Orvostudományi Kar 2000 m mély termálkútja vagy a Székhelysori, lakóházak fűtésére szolgáló termálkút. A felszín alatti víz hasznosításáról és a vízkivételek hatásáról konzultáltak Szegeden, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv jegyében.

Öt éve készült el Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, melynek felülvizsgálata jelenleg is folyik. Az érintett államigazgatási és önkormányzati szervezetek a környezetvédő csoportokkal szakmai fórumokon vitatják meg a terv témaköreit. Egy ilyen területi konzultációra került sor kedden az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezésében, ahol a szakemberek olyan témákat érintettek, mint az alföldi termálvíztestek állapotértékelése, valamint a használt termálvizek felszíni befogadóba ereszthetősége. A dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításának évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. Egyaránt alkalmazzák mezőgazdasági területeken, az állattenyésztésben, a fürdőhasznosításban, az ipari felhasználásban és újabban a hévíz többlépcsős felhasználása terén is. Mivel az Alföld felszín alatti vízkészleteinek kihasználtsága bizonyos területeken megközelíti a 100 százalékot, elengedhetetlen a gazdasági szereplők, szakemberek közreműködése a stratégiai kérdésekben.

termalkonferencia13kf

A wellness és gyógyturizmus és a termálenergetikai hasznosítás az adott térség fejlődésének alapját képzi, emellett viszont nem szabad elfeledkezni a helyi vízkészletek jó minőségi és mennyiségi állapotának megőrzéséről és fenntarthatóságáról sem. Mint azt

Szilágyi Ferenc

, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék docense a keddi konzultációs napon felvázolta, Magyarországon összesen 93 fürdőház, 32 kertészet alkalmazza a termálvíz rendszert, továbbá az energetikai szektorból 17 cég, s 8 egyéb szervezet használja ki a természet nyújtotta lehetőséget, példának okáért a halászatban is hasznosítják. Általánosságban elmondható, hogy a termálvíz balneológiai, fizioterápiás felhasználása jellemzi az országot, tehát elsősorban a gyógyturizmus tudja kihasználni a forrás lehetőségeit. Az egyetemi docens a közel 40 km hosszúságú Kurca vízrendszeréről is szót ejtett, mely egyébként az ország legmélyebb fekvésű térszíne. A Kurcát, mely eredetileg a Körös élő szakasza volt, folyószabályozásokkal megépült gátrendszer elvágta természetes vízutánpótlásától, létrehozva ezt az országos tekintetben egyedülálló holtmedret. Mivel a használt termálvíz az állóvíz jellegű csatornába folyik, a felszínt ellepték az egysejtű kék algák, környékén megjelentek a szubtrópusi fajok, közben pedig folyamatosan emelkedik a víz sótartalma. Szilágyi Ferenc ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a visszasajtolás drága és műszakilag is kérdéses a kivitelezése, a fennálló sóprobléma kezelése pedig nehézkes. A Kurca vízrendszernél éppen azok a problémák ütötték fel fejüket, amelyek a használt termálvíz felszíni befogadóba ereszthetőséggel kapcsolatban felmerülnek, vagyis, hogy a befogadóban megemelkedik a vízhő, a sótartalom, ráadásul a folyamatnak olyan ökológiai hatásai is vannak, mint a tájidegen fajok megjelenése vagy az emberre is ártalmas patogének túlélésének javulása.

termalkonferencia03kf

Szanyi János

, a Samaragd-GSH Kft. szakértője elmondta, Szentes - az ország egyik legtöbb kúttal rendelkező területe - 20 km sugarú körében 45 termálkút található. Az ország első ilyen kútját 1957-ben fúrták, a folyamat pedig meg sem állt 1990-es évek elejéig. Az alföldi hévizek jelentős részét kommunális célokra hasznosítják, a kisebb hőfokúak általában fürdők és közüzemi vízművek vízforrásai. A világviszonylatban is egyedülálló geotermikus adottságairól híres Szegeden már az 1880-as években megkezdték a vízfeltárásokat, ennek eredménye például az Anna kút, az SZTE Orvostudományi Kar 2000 m mély termálkútja vagy a Székhelysori, lakóházak fűtésére szolgáló termálkút. A szakértő szót ejtett a kaszkád rendszerű felhasználás többlépcsős energiakinyeréséről is. A termálvíz akkor használható fel a leghatékonyabban, ha kombináljuk a hasznosítási formákat. Például a magas hőmérsékletű vizet először légtérfűtésben, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben használják fel. Ez a leginkább kívánatosnak tartott többcélú hasznosítási mód egyaránt igénybe veszi a vizet és a benne rejlő hőenergiát, tehát teljes mértékben biztosítja a kitermelt hévíz felhasználását. Szanyi János szerint a Szegedi Tudományegyetem geotermikus kaszkád rendszere is mutatja, milyen nagy szükség lenne a kutatás-fejlesztés területén a szakemberképzésre, s hogy ne legyünk pazarlóak a termálvízzel. A visszasajtolás legyen az alapelv, ne pedig az újabb kutak fúrása - zárta gondolatait. A keddi fórumbeszélgetést

Tóth György

, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Vízföldtani Osztály tudományos fűmunkatársa zárta, aki az alföldi víztermelés és a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák állapotáról, az XL Pannón 2.0 modellről tartott rövid bemutatót a résztvevőknek. Térképeken és grafikonokon mutatta be, az elmúlt években hogyan változott a régió felszín alatti vízkészlete határon innen és túl.

Azt tudtad, hogy Szegeden már az 1880-as években megkezdték a vízfeltárásokat?http://szegedma.hu/?p=553425

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. július 14.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.