Nyílnak a szegedi füvészkert rózsái

Az SZTE Füvészkertben közel 130 rózsafajtában gyönyörködhetnek a látogatók, ezek nagy része az elkövetkező hetekben virágzik.

Mint azt a füvészkert

honlapján írja

, a szivárvány minden színében pompázó virágok nemcsak a szemnek kedvesek, hanem igen kellemes illatúak is. A szegedi gyűjteményben megtalálhatóak a nagyméretű, illatos virágokat hozó tearózsa hibridek, a hajtásukon több virágot bontó, hosszan virágzó floribunda és poliantha fajták, a napjainkban divatos miniatűr, és az átható illatú reneszánsz rózsák is. Érdekesség a magyar nemesítésű Árpádházi Szent Erzsébet emléke rózsafajta. A vadrózsa törzsre szemzett nemes rózsafajtákat bemutató törzses rózsa ágyás a rózsakerten kívüli karéjban található. A rózsák színük mellett illatuk miatt is kedveltek. A legillatosabb rózsafajtákat nagy területen termesztik, s szirmaikból vonják ki az igen értékes rózsaolajat, amelyet a legjobb minőségű kozmetikai készítményekben használnak fel. A legjelentősebb olajrózsa termesztő ország Bulgária, de vannak rózsatermesztő területek Dél-Franciaországban, Algériában, Marokkóban is. Nálunk kevésbé ismert, ezekben az országokban azonban kedvelt csemege a rózsa szirmokból készített lekvár vagy éppen a kandírozott rózsa. A nemes rózsák ritkán érlelnek magot. A fajták szaporítása főként szemzéssel történik: a nemes növényről leválasztott rügyeket „szemeket” vadrózsa magból nevelt növényekre „alanyokra” helyezik. Ezzel a módszerrel megőrizhetők a fajták tulajdonságai. Egyes fajták hajtásdarabok „dugványok” gyökereztetésével is szaporíthatók. Szeged-Szőreg környéke az ország legjelentősebb rózsatermesztő vidéke. A rózsák számos nép számára szimbolikus jelentéssel is bírnak. A kinyíló rózsabimbót, az illatos virágot, mint a fiatalság, a szépség jelképét, a virágok királynőjét számos irodalmi- és zeneműben örökítették meg. A füvészkert április 1. és szeptember 30. között mind nap reggel 9 és este 18 óra között tart nyitva.