„Magyar az, aki magyarul álmodik” – kopjafát és székelykaput kapott Zsombó testvértelepüléseitől + FOTÓK

A Nemzeti Összetartozás Napján avatták fel Zsombó felvidéki és erdélyi testvértelepüléseinek ajándékait. Gyuris Zsolt polgármester mellett határon túli vezetők és Kiss-Rigó László megyés püspök is részt vett az ünnepségen.

A zsombói polgármester beszédében felhívta a figyelmet, hogy miközben a Közel-Kelet keresztényeit ölik, a szomszédos országokban sincs minden rendben, hiszen Erdélyben akadályozzák a magyar autonómiát, Délvidéken még most is időnként magyarságukért vernek meg embereket, és Felvidéken sem könnyű magyar egyetemistának lenni. Hiszi, hogy nem a kishitűségnek, a gyávaságnak kell lennie a középútnak, hanem helyette merjünk nagyok lenni, merjünk nagyokat álmodni. Nem engedhetjük meg az emberi és etnikai jogok sárba tiprását a 95 évvel ezelőtti győztes államoknak. Felelevenítette, hogy a partiumi Máriaföldjén egy „balkáni vandalizmus” által kifosztott ingatlant kapott vissza a katolikus egyház. Az épület ablakai, ajtói leszerelése mellett még annak parkettáját is felszedték.

Gömöri Krisztián

,

Szilágyi Annamária

és

Borovics Tamás

, a Szegedi Nemzeti Színház művészei

Radnóti Miklós

,

Szabó Lőrinc

és

Kiss Judit Ágnes

verseit szavalták el.

Péter Ferenc

szabadkai színész Illés Sándor és Wass Albert szemelvényeket adott elő, nagy hatással a közönség soraira. A lírai és prózai részek mellett népdalcsokrokat hallgathattak meg, illetve helyi táncosok előadását tekinthették meg az emlékezők.

A felvidéki Ipolynyék polgármestere,

Hrulik Béla

avatóbeszédében kiemelte, a régi nagy ország legfőképpen bennünk működik, ha feladjuk spirituális tereinket, csak magunkból vonulhatunk ki. Ne hallgassunk olyan politikusokra, akik azt mondják, testvér a testvér ellen menjen. A szomszédos államok vezetői nem értik, miért emlékeznek meg a magyarok 95 év után is Trianonra. Saját családjának történetén keresztül elevenítette fel a felvidéki magyarok és települése sorsát, hogyan lettek az ottaniak egyik pillanatról a másikra kétszer is hazátlanok. Édesanyja szavaival válaszolt azon kérdésre, ki a magyar: „magyar az, aki magyarul álmodik”. Beszédét követően átadta

Gyuris Zsolt

nak és egyben Zsombó település lakóinak az általuk adományozott kopjafát. Az erdélyi Ditró polgármestere,

Puskás Elemér

úgy véli, 95 éve készül a koporsó a külhoni magyaroknak, ez azonban soha nem fog elkészülni. Öröm számára, hogy az anyaország anyaként viselkedik velük. Az orotvaiak (a falu Gyergyóditró része – szerk.) által ajándékozott székelykapu esetében bízik benne, hogy több évszázadon keresztül őrzi majd a magyar-székely-palóc barátságot. Ne legyünk hűtlenek soha azokhoz, akik kiszorultak az anyaországból – zárta szavait a zsombói népes hallgatóság felé, majd átadta

Puskás László

és

Balogh János

munkáját. Az óvoda bejárataként funkcionáló kapun a következő szöveg olvasható míves fafaragások között: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha!"

Kiss-Rigó László

, a Szeged-Csanádi Megyei Egyházmegye püspöke beszédében kiemelte, nem az önsajnálat miatt emlékezünk a 95 évvel ezelőtti eseményekre, hanem mert fontos az összetartozás kifejezése. Hiteles összetartozási élményünk akkor lesz, ha ügyelünk

Kalkuttai Teréz anya

szavaira: „a szeretet otthon kezdődik”. Az ünnepség zárásaként megáldotta a megyéspüspök a Mária téren található trianoni békediktátumra emlékeztető munkákat: a székelykaput, a kopjafát és a Zsombói Római Katolikus Egyházközség Apostoli Keresztjét.