/

Egységbe kovácsolhatja a nemzetet – Szegeden tanácskoztak a 2024-es magyar olimpia esélyeiről + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

mob_parbeszed12_gs

Ha nyerünk, minden bizonnyal a Maty-ér láthatja vendégül a kajak-kenusokat és evezősöket. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke szerint Csepel nem konkurencia, oda szlalomközpontot terveznek.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az Olimpiai Védnöki Testület közös “Társadalmi párbeszéd az olimpiáért” programjának keretében Budapest, Miskolc és Győr után csütörtökön Szegeden rendeztek nagyszabású konferenciát a gazdasági és társadalmi és sportélet meghatározó szereplőinek részvételével. Mint megírtuk, a héten a Fővárosi Közgyűlés elsöprő többséggel támogatta Budapest 2024-es pályázati szándékát, Szegeden pedig a KDNP frakcióvezetője, Haág Zalán terjesztett elő szerdán halaszthatatlan indítványt, melyben sürgeti, a csongrádi megyeszékhely késlekedés nélkül kapcsolódjon be az előkészületekbe, és a város lobbizzon azért, hogy a Maty-éri központ fogadhassa a kajak-kenu és az evezős viadalokat.

Csütörtökön az IH Rendezvényközpontban Botka László polgármester távollétében Joób Márton athéni olimpikon kenus, a szegedi sportbizottság elnöke mondott köszöntőt. Leszögezte, a város támogatja a 2024-es olimpiarendezés ügyét, mellyel az egész ország nyerhet. A magyar pályázat előnyének épp azt nevezte, hogy a főváros mellett a vidék is bekapcsolódhat az ötkarikás játékok forgatagába, Szeged például a világ egyik legkiválóbb vízi központjának számító Maty-éri kajak-kenu és evezős pályával.

mob_parbeszed13_gs

A NOB véget vetne a gigaolimpiáknak – már nem csak álom a rendezés

Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója beszélt arról, miért jelent hazánk számára történelmi esélyt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly elfogadott Agenda 2020 reformprogramja. Ez ugyanis kimondja, hogy a jövőben a pályázatok és rendezések legfontosabb szempontjai a gazdaságosság, a fenntarthatóság, az utólagos hasznosíthatóság, az emberi lépték és a nemzeti értékek kell legyenek, a méregdrága presztízsolimpiáknak tehát véget kíván vetni a szervezet. Nem lesz többé előírás például, hogy minden versenyhelyszín 25, minden edzéshelyszín 50 kilométeren belül feküdjön, is ideiglenes létesítmények felhúzása is lehetővé válik. A játékok megrendezése így a 120 éves magyar olimpiai család számára többé már nem csupán elérhetetlen álom, ám a sikerhez – tette hozzá – arra van szükség, ami az utóbbi időszakban szerencsére jellemző: az olimpia ügyének minden tekintetben egység- és konszenzusteremtőnek kell lennie.

A vidék nélkül nincs budapesti olimpia

A 2024-es magyarországi ötkarikás játékok megvalósíthatósági tanulmányának legfontosabb megállapításait Bienerth Gusztáv gazdasági szakember, a Roland Berger tanácsadó cég elnöke mutatta be izgalmas és tanulságos prezentációjában. “Szeged és más vidéki nagyvárosok nélkül nincs budapesti olimpia” – kezdte ő is az összefogás szükségességével. Úgy folytatta, Magyarország számára ennél a pályázatnál a gazdaságos olimpia koncepciója és az ország olimpiától független fejlődési pályája nyit reális esélyt. A rendezés feltételei ugyanis – mint már utaltunk rá – a korábbiaknál rugalmasabbá váltak, a NOB ugyanis belátta, árt az olimpiai eszmének, ha egy 16 napos versenysorozatra úgy folynak el milliárdok, ha végül porosodó, fenntarthatatlan épületek maradnak hátra. 2017 őszén, amikor Limában megszületik a döntés a 2024-es helyszínről, a döntnökök a gazdaságosság, fenntarthatóság, utólagos hasznosítás mellett erőteljesen figyelembe veszik majd, hogy az olimpia országosan, regionálisan terjedjen ki, és újra a sportolókat helyezze előtérbe az üzleti szempontok helyett, így hazánk minden tekintetben megfelelő jelentkező lehet. Kiemelte, Szeged a Maty-éri vizes létesítmény mellett a következő években felépíteni tervezett Pick Aréna kézilabdacsarnokkal is szerepet vállalhat a játékokon.

mob_parbeszed18_gs

A pályázat pozitív kényszerítő hatás a fejlesztésre

A megvalósíthatósági tanulmány három legfontosabb megállapítása: Magyarország képes rá, Magyarországnak megéri, Magyarország esélyes – mondta el Bienerth Gusztáv. “Ezt az 1300 oldalas anyagot a szakértők több hónapon keresztül készítették, és egyfajta mini modernizációs, nemzeti fejlesztési programként tekinthetünk rá, mely összegzi az előnyöket, hátrányokat, kockázatokat, kritikus pontokat és versenyhátrányokat is. Fontosnak tartom, hogy Magyarország a következő években számos olyan sport-, közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházást is megvalósít, melyek az olimpiától függetlenek. A pályázat maga egy pozitív kényszerítő hatás, hogy határidőre és a költségkeretet betartva fejlesszünk, és semmi olyat ne építsünk, melynek a beruházáskor nem látható az utóhasznosítása. Egy ekkora ország esetében pedig nem is lehet más Budapest 2024, mint egy nemzeti olimpia, melynek mindenki hasznát látja” – fogalmazott.

Előadásából kiderült, a Dél-Budapest, Észak-Csepel központtal tervezett játékok órarendere lebontott programterve is elkészült már: az olimpiát 2024. július 19. és augusztus 4., a paralimpiát augusztus 21. és szeptember 1. között látná vendégül Magyarország.

774 milliárdba kerül, de jóval nagyobb a haszon

Elárulta, számítások szerint az olimpia a 2015 és 2025 közötti tizenegy évre vetítve 774 milliárd forintjába kerülne az országnak, melyek kizárólag, a tényleges költségek tehát az átlagos államháztartási kiadások 0,5 százalékát teszik ki. Ugyanakkor mindenképpen megéri, hiszen 100 ezer új munkahellyel, 1100 milliárd forinti állami pluszbevétellel, éves szinten 140 milliárd forintnyi GDP-növekedéssel számolhatunk, miközben növekszik hazánk versenyképessége, még hatékonyabbá válik az uniós források felhasználása, emelkedik Magyarország és Budapest nemzetközi ismertsége, presztízse. A gazdasági előnyöket előremutató társadalmi hatások egészítik ki, így a nemzeti összefogás, a közös cél és akarat, a főváros és a vidék egymásra találása, az idegennyelvtudás javulása – szögezte le Bienerth Gusztáv.

mob_parbeszed23_gsSzabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora azzal egészítette ezt ki, a fiatalok mozgáshoz, testedzéshez való hozzáállását, illetve ennek infrastrukturális háttérrendszerét is előre kell mozdítani egy komplex magyar pályázatnak, felkészülésnek. Jelezte, az SZTE a maga részéről egyetért a budapesti rendezés gondolatával, a felépülő létesítmények utóhasznosítása pedig komoly lehetőséget jelent a döntő többségben jelenleg mostoha sportinfrastruktúrával bíró felsőoktatási intézményeknek.

Csepel nem lehet a Maty-ér konkurenciája

Az ezt követő gazdasági kerekasztal-beszélgetésen – résztvevők voltak: András Krisztina közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa; Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, az Olimpiai Védnöki Testület tagja; Horváth András, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatója; Rácz Marianne világbajnoki ezüstérmes, hétszeres BEK-győztes kézilabdakapus, sportszakmai vezető, az Olimpiai Védnöki Testület tagja; Szalay-Berzeviczy Attila gazdasági szakember, a „BOM (Budapesti Olimpiai Mozgalom) a magyar sportért” Alapítvány elnöke és Vitézy Dávid, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa – egyebek mellett elhangzott, a pályázatban figyelembe kell venni, hogy a szegedi Maty-ér a világ legszeretettebb pályája. Baráth Etele azt mondta, szeretné eloszlatni a félreértéseket: a tervezett csepeli vízi központ nem a szegedi konkurenciája lesz, ott ugyanis a vadvízi vagy szlalom szakág kaphat otthont. Horváth András pedig azt tette hozzá, egyértelmű nemzetközi, sportolói elvárás, hogy ha Budapest kapja az olimpiát, akkor a Maty-éren tartsák a (síkvízi) kajak-kenu és az evezős versenyeket. A kajak-kenu szempontjából minimális továbbfejlesztés szükséges, az evezés tekintetében viszont komolyabb munkálatokra is szükség lesz majd – tette hozzá.

Nem kell védekeznünk az olimpiát illetően

mob_parbeszed39_gs

A konferencia a „Bajnokok Kerekasztalával” folytatódott, ahol Magyar Zoltán, kétszeres olimpiai bajnok tornász, Kemény Dénes, háromszoros olimpiai bajnok vízilabda edző, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Szűcs Ernő Péter, a Pick Kézilabda Zrt. igazgatóság elnöke, Vajda Attila olimpiai bajnok kenus, Storcz Botond olimpiai bajnok kajakozó, a magyar válogatott vezetőedzője és Vereckei Ákos, kétszeres olimpiai bajnok kajakossal beszélgetett Fazekas Erzsébet, a Sport TV műsorvezetője.

Az olimpiai védnöki feladataival kapcsolatban Magyar Zoltán elmondta, megpróbálják az országban minél jobban reklámozni az esetleges budapesti olimpiát és a saját sportágukat is. Kemény Dénes szerint ugyanakkor nincs szükség érvelésre az olimpia mellett, mert látnia kell a társadalomnak, hogy testközelbe tudná hozni a budapesti olimpia mindazt, amit eddig csak a televízión keresztül láthatott a magyarok legtöbbje. „A budapesti olimpia effektíve nem kerülne olyan pénzbe, ami hátrányos helyzetbe hozná az országot, ez nem lehet ellenérv. Nekünk nem kell érvelnünk, csak védekeznünk az ellenérvekkel szemben” – fogalmazott Kemény Dénes. Szűcs Ernő Péter és Vajda Attila egyaránt a sikert hangsúlyozta: egyrészt oda szeretnek járni az emberek, ahol sikert láthatnak, másrészt pedig a kenus szerint annyira ki vannak éhezve az emberek a sikerre, hogy minden magyar sportoló eredményéért szorítanak.

Storcz Botond az olimpia mellett szólva kiemelte, Magyarországon magas a sport társadalmi beágyazottsága, ami jóval magasabb szinten áll, mint a hazánkhoz hasonló méretű országokban, és bízik abban, hogy az eredményekkel igazolva lesz majd a későbbi döntés a rendezést illetően. Vereckei Ákos hangsúlyozta, hogy kevés országban vannak úgy megbecsülve az olimpiai érmesek, mint Magyarországon, ez pedig egzisztenciális értelemben kivételezett helyzetet teremt egy sportoló számára.

A mindennapos testnevelés hatásaira, eredményeire vonatkozó kérdésre Magyar Zoltán elmondta, ez lehetőséget teremt a gyermekek számára azt illetően, hogy a megfelelően fejlődjenek, mert az egyik legfőbb probléma, hogy a gyerekeknél hiányosak a képességek. Az olimpia rendezése ezt is előrelendíthetné, hiszen mint elhangzott, Londonban az olimpia hatására divattá vált a sport, mindenki ott akart lenni ezen az eseményen, a gyermekek egészsége és készségei is rengeteget fejlődhetnek a 2024-es olimpiáig és azt követően is.

no images were found

Ezzel kapcsolatban Kemény Dénes kiemelte, hogy fontos, hogy a megfelelő emberek készítsék fel az ifjú sportolókat: ennek érdekében a vízilabda szövetség már megtette a lépéseket, és a július kilencedikén induló margitszigeti Vodafone-kupán már átadják az első végzettek számára azt az oklevelet, amellyel kiegészítik a Testnevelési Egyetemen futó szakedzői képzést. Az edzőként háromszoros olimpiai bajnok Kemény Dénes hozzátette: a vízilabdában általában nem a szakemberek mennyiségével és minőségével van a gond, hanem a vízfelület a legnagyobb probléma. „Pólózni nem lehet a kádban, ezért oda kell mennünk, ahol uszoda van. A társasági adókedvezménynek hála, évi 2-3 új uszoda épülhet, ami több, mint korábban, de még több kellene. A Dagály költségeiből lehetne építeni annyi uszodát, hogy minden iskola 15 kilométeres körzetében lenne uszoda, a mindennapos testnevelésnek köszönhetően pedig hetente kétszer lenne mód arra, hogy uszodába járjanak a gyerekek” – tette hozzá Kemény Dénes.

Szűcs Ernő Péter kifejtette, a vízilabdával ellentétben a kézilabdában a bázis növelése lenne a legfontosabb kimondottan a férfi szakágat tekintve, bár e tekintetben már az is előrelépés, hogy a magyar válogatott gerincét adó játékosok nagy része már Magyarországon játszik.

Kihathat a sportolói létszámra is az olimpia

Storcz Botond véleménye szerint nem kell megvárni a 2017-es döntéshozatalt, amikor is fény derül arra, hogy ki rendezheti a 2024-es olimpiát, mert az eredmények alapján már eddig is jelentősen megnőtt az egyesületek létszáma a kajak-kenu sportban, ami már a 130-as számot is meghaladja. „Szegeden egy sikeres világkupa, világbajnokság vagy más hazai rendezésű esemény után is többen jönnek le kajakozni, már csak a jelöléstől is azt várhatjuk, hogy megmozgatja a sportot kedvelőket, akár csak szabadidős jelleggel is” – fűzte hozzá Storcz Botond.

Vajda Attila egyelőre csak a 2016-os riói olimpiára tervez, de ha úgy alakul, hogy 2024-ben Budapest rendezheti az olimpiát, az olyan motivációt adna a sportoló számára, amivel mindenképpen megkeresné azokat a lehetőségeket, amivel ott lehetne a hazai rendezésű olimpián, de már az addigi tapasztalatával is segíthetné a magyar versenyzőket, hiszen ahogy Vajda Attila fogalmazott, már egy olimpiai falu látványa is úgy megfoghatja a sportolókat, hogy az el tudja vinni a koncentrációjukat az eredményességről.

Mire elég a kilenc év?

Kilenc év múlva rendezhetne Magyarország olimpiát, így arra a kérdésre, hogy ez az időszak mire lehet elég a sportágak számára a budapesti olimpiáig, Vereckei Ákos elmondta, bár Magyarországon jelentős a vízfelület, ahol kajakozni vagy kenuzni lehet, de az emberek nagy része ezekkel nem tud mit kezdeni, mert a szabadidős kajakozásnak nincsen kultúrája, ennek kapcsán indult egy turizmus felé nyitó program is a kajak-kenu szövetség részéről.

Magyar Zoltán hozzátette, a tornasportágban többen vesznek részt, mint a labdarúgásban, ugyanis rengetegen fizetnek a torna különböző formáiért, így a fittnessért vagy az aerobikért. A torna élsportja leginkább egy templomhoz hasonlítható: ahhoz, hogy a kereszthez odaérjünk, a testben és a csúcsban kell azokat megtalálni, aki képesek lehetnek a top teljesítményre, így ezt a kilenc évet erre az építkezésre próbálják meg felhasználni.

Kemény Dénes a vízfelületek hiányát hangsúlyozta elsősorban, amiben előre kell lépnie a vízilabdának, ugyanakkor meglátása szerint a világ is megváltozott, ugyanis régen több, négy-hat csapatos tornákat rendeztek a klubok karácsonykor vagy húsvétkor, most viszont a legtöbb család ilyenkor kikapcsolódik, régen ezekben az időkben előnyben voltak a sportok. Szűcs Ernő Péter is az infrastrukturális fejlődést hangsúlyozta a kézilabdát illetően, mint a következő kilenc év célja.

A kajak-kenu sportot tekintve Storcz Botond úgy fogalmazott, Szegedre tekintve nemzetközi szinten is top kategóriaként tekintenek, nem csak a pálya fekvése, de a kiszolgálólétesítmény világszínvonala miatt is, bár még lehetne mit fejleszteni a Maty-éri pályán, ugyanakkor Szeged életében óriási vonzerő lenne a mindennapokat tekintve az olimpia. Ezt erősítette meg Vajda Attila is, aki hozzátette, nagy mértékben megváltoztatná az olimpia az itt élők életét, még jobban elkezdene a város zizegni. „Szegednek minden adottsága megvan, amivel sportnagyhatalomnak gondolhatja magát. Azzal, hogy Szegeden is rendeznének olimpiai számokat, kicsit megszűnne Szeged és Budapest viszonya, ami sok esetben sokkal többet jelent, mint 160 kilométer, de az olimpia által mindenki magáévá tudná tenni ezt az eseményt” – zárta az olimpiai bajnok kenus.

Pintér M. Lajos – Vajgely Pál

no images were found

Konferencia a 2024-es olimpia magyar pályázatáról Szegeden: az új csepeli pálya nem lesz a Maty-éri létesítmény konkurenciája! Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=549448

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 25.

Előző sztori

Július elsején áll szolgálatba az új koraszülött mentő Szegeden + FOTÓK

Következő sztori

Pert nyert az Átlátszó Oktatás – nyilvánosságra kell hozni az SZTE EHÖK elnöki pályázatait