Szőreg és az összeszorított ököl

Társadalmi elitisztikus hozzáállás, a felelősség- és áldozatvállalás hiánya, az elemi helyi érdekek háttérbe szorítása, a porlódi sajtójelen gyöngyszemei - a szőregi gyermekorvosi rendelő ügyéről...

Akárcsak

az

, nem csituló politikai botrányt kavart az elmúlt hetekben Szegeden a szőregi gyermekorvosi rendelés megszüntetése. Mi is többször beszámoltunk róla,

a baloldal szavazataival (ízlelgessük: MSZP–DK–Együtt-mutyikoalíció?) 2015. május 31-ével

, mivel az ottani doktornő nyugdíjba ment, a kis betegeket pedig elviekben a három újszegedi gyermekorvos veszi át. Az ügyben tiltakoztak, és

hasonlóan a

, de a többi jobboldali párt is keményen kritizálta a döntést, mint ahogy az LMP is. Felhívták a figyelmet, példa nélküli, hogy egy hatezres város(rész) maradjon gyermekorvosi rendelés nélkül, és a szülőknek hosszú kilométereket kelljen autózniuk, buszozniuk vagy éppen kerékpározniuk a beteg gyerekekkel. Azt is többen hangsúlyozták, ha a városháza – ki tudja, miért, a helyiek sok mindent suttognak messzire vezető politikai-üzleti szálakról... – nem ilyen makacs, bizony lehetett volna átmeneti megoldást találni a helyzet rendezésére. Nos, a szőregiek most a kibertérben kaptak még egy pofont a szocialista városvezetéstől! A város nevét viselő, amúgy a városháza által - szigorúan közpénzből - kézivezérelt internetes felület – hívjuk így: botka.hu („Róla, neki, vele, érte”) – meglepő pimaszsággal úgy fogalmaz: „Nem volt más megoldás, meg kellett szüntetni a 31. számú gyermek háziorvosi körzetet Szőregen. Június 1-jétől a Korondi utcáig kell menni gyermekorvosért. A legutóbbi, május 8-i szegedi rendes közgyűlésen szomorúan szavazták meg a képviselők, de nem tehettek mást...” Hogy nem szakad le az ég, kedves szőregiek, kedves szegediek! Még hogy nem volt más megoldás! De bizony lett volna, ha akarják! „Szándéktalanság, komolytalan megközelítés, blöff, a hosszú távú koncepció, a felelősség- és áldozatvállalás hiánya” – néhány azok közül a jellemzők közül, melyeket

a szegedi önkormányzattal kapcsolatban portálunknak megemlített. Hiszen ahogy felhívta a figyelmet: a praxis megtartása az önkormányzat törvényi kötelezettsége, és „első körben az ellátás folyamatosságát helyettesítő gyermekorvosok közreműködésével kell biztosítani, majd következő lépésben a praxisba – anyagi áldozatvállalással is – gyermekorvost kell találni, aki újra felépíti és gazdaságossá teszi a praxis működését”. Bizony, bizony... És hogy a Korondi utcáig kell menni a gyermekorvosért – mintha az 50 méterre lévő sarki vegyesboltról írnának ott a torony alatti fűtött szobákban. Itt van a nyelvemen: az elvtársak. Hiszen az egésznek nagyon olyan bukéja van – no, erről is szóltunk már

... – mintha egy időutazásban visszaröppentünk volna a rendszerváltás előtti évtized(ek)be. Szóval a Korondi utcáig kell menni – magyarázzák már meg azt majd azoknak, akiktől ez a bizonyos Korondi utca akár hat-nyolc-tíz kilométerre található, és ekkora utat kell megtenniük valamilyen módon kedvezőtlen időjárási körülmények között nyűgös, lázas, beteg gyerekekkel! „Társadalmi elitisztikus helyzetből szemlélik a szegedieket” – milyen igaza volt Szentistványi Istvánnak... De a végére hagytuk az igazi gyöngyszemet, ami egyfajta kuriózuma a mi kis porlódi sajtójelenünknek: ugyebár „szomorúan szavazták meg a képviselők”. Komolyan mondom, ezentúl figyelni fogom az összes gombmegnyomatali prodedúrát, mikor voksolnak a város gondos, felelős atyái vidáman, mikor meg szomorúan. No, érdekes lett volna azért olyan fényképfelvételeket készíteni május 8-án – és hadd engedjem szabadjára fantáziám! –, melyeken Botka László MSZP-s polgármester a pulpituson forró citromos-mézes teát szürcsölgetve szipog e döntésnél, és az egyszerű halandó nem tudja, a nátha-e az oka... Persze megörökíthettük volna Szőreg DK-s képviselőjét, Berkesi Ottót is krokodilkönnyekkel az arcán és Nagy Sándor (egykoron SZDSZ, most épp Együtt) drótszamárügyi alpolgármestert (ha úgy tetszik: ex-Al-Ex), amint környezetbarát papírzsebkendővel kínálja. Ilyen képek azonban nem készültek, nem is készülhettek... Tanulság? Jó lenne végre, ha

, összeszorított öklű partfalépítők valóban leereszkednének „az nagy néphez”, nem áldoznának fel elemi helyi érdekeket a pártpolitika beszennyezett oltárán, és a tükörbe néznének. Talán azt is észrevehetnék, hogy amikor az országos jobboldalt, a kormányzatot támadják kardcsörtetve, tulajdonképpen saját viselkedésükről, politikai stílusukról is véleményt mondanak...