Parragh László Szegeden: Az oktatáson és a képzésen múlik az ország fejlődése

Az elmúlt évek strukturális változásai középtávon fenntarthatóvá teszik Magyarországon a növekedést, hosszú távon azonban csak az oktatás és képzés jelentheti a továbblépést - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pénteken Szegeden, a megyei iparkamara küldöttgyűlésén. Az éves eseményen kiosztották a kamara emlékplakettjét, tagozati díjait, és átadták a Süle József Emlékérmet is.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartott küldöttgyűlés meghívott vendége volt

Parragh László

elnök, aki a kamarai rendszer mozgatórugóiról, valamint az ország növekvő makrogazdasági mutatóiról tartott előadást a szakembereknek. Mint mondta: néhány éve már a politika is felismerte a kamarával történő együttműködés fontosságát és jelentőségét, igazolva ezzel, hogy a gazdasági sikerek feltételeit csakis párbeszéd útján alapozhatják meg a résztvevő felek. Hogy miért mutathat fel egyre eredményesebb mutatókat a magyar gazdaság, azt a következő példával támasztotta alá. Felhívta a figyelmet: hazánkban mintegy 560 ezer regisztrált vállalkozást jegyez a magyar kamara, amely feladataiból adódóan (tagjaik bevonásával) a gazdaság általános érdekeit képviseli. "Amikor kirobban az ukrán-orosz válság, le tudtuk válogatni adatbázisunkból azokat a cégeket, akik ebben a térségben tevékenykednek. Megvizsgáltuk, hogyan lehetne az orosz piacon maradni az embargó ellenére is." Mivel az ország nem veszítette el az orosz piacot, a magyar gazdaság exportteljesítménye sem esett vissza olyan jelentősen, mint egyéb európai országok mutatói.

Kivetítőn azt is bemutatta, milyen pályát írt le a gazdasági válság kirobbanása óta Magyarország és Németország. Míg hazánk eredményei mintegy 9 százalékos zuhanást produkáltak az említett időszakban, addig a németek 6 százalékos gazdasági veszteséggel küzdöttek. "Azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyeket 2011-ben a kormány tett, gazdasági visszaesésekkel jártak. A devizahitelezés leállítása megakasztotta a lakásépítési kedvet. Beláthatjuk, ha a bankoknak azt mondják, hogy különadóval fogják őket sújtani, akkor megpróbálják minimalizálni tevékenységüket és kivinni a pénzt az országból, vagy ha azt mondják, hogy nem lehet plázát építeni, mert 500 nm alatt külön engedély kell, akkor az ilyen kereskedelmi tevékenységek is lelassulnak. De ezek a fordulat miatt elengedhetetlenek voltak." 2012 után a magyar gazdaság meredekebb növekedésnek indult, mint a németeké; kijött a recesszióból, ráadásul az iparkamarai szakértők további gyorsulás ütemű fejlődésre számítanak - mutatott a kivetítőre. Hogyan tudjuk a most rövidtávon fenntartható gazdasági növekedési eredményeket a hosszú távú célokba ütemezni? A továbblépés azon múlik, képesek leszünk-e olyan képzést, oktatást kialakítani, amely megfelel a modern világ kihívásainak, tekintve, hogy az oktatási rendszer a gazdasági élet egyik mozgatórugója. Elkeserítő statisztikákat mutatott fel a jelenkor helyzetéről: a szakképzettek csupán 20 százaléka helyezkedik el szakmáján belül, a textiliparban ez az arány mindössze 1 százalék. A képzett munkaerő mellett a kutatás-fejlesztés és az innováció jelenthet vonzerőt a befektetők számára – közölte az elnök. Szeged egy nemzetközileg is elismert tudományegyetemmel az oldalán jó úton halad(hat) a tudásalapú társadalom megteremtésében, amennyiben a város és az univeristas felismeri a K+F együttműködésekben rejlő lehetőségeket.

Parragh László előadását követően

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólalt fel, aki Csongrád megye gazdasági térképét vázolta a meghívottak előtt. Az országos elnök szavaira visszautalva a K+F lehetőségekkel indította beszámolóját, amelyből kiderült, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket érintő dél-alföldi régióban kiemelkedő szerep jut a Szegedi Tudományegyetem otthonául szolgáló napfény városának. Amivel azonban baj van, az a kutatás-fejlesztés összetétele: ugyanis 3/4 részük egyetemi műhelyben valósul meg, s csak 1/4 részt kapcsolódnak be a megyei vállalkozások. "Elengedhetetlenül fontos és ezen dolgozik a helyi kamara, hogy az egyetem, valamint a kutatóintézetek és vállalkozások együttműködéséhez megteremtse azokat a csatornákat és módokat, amelyekkel még intenzívebbé tudnánk tenni az összefogást, hiszen ez a térség fejlődésének záloga" - folytatta Nemesi. Szomorúan közölte: a megyét is érintő autópályaépítés egyelőre nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket az infrastruktúra bővítése végett a kamara elvárt volna. Az egyelőre elmaradó befektetők ellenére bízik benne, hogy a területfejlesztési operatív programokon keresztül befolyt összeget az önkormányzatok a kamarával egyeztetve költik majd el, hogy Csongrád megye valódi fejlődésnek indulhasson. "A megyei építőiparban szembemenő tendencia mutatkozik. Adataink abban az esetben tekinthetők jónak, amennyiben a két kiemelt beruházást vesszük figyelembe, vagyis az ELI és az autópályaépítést. E kettő statisztikailag pozitív irányba mozdítja el a számokat, ugyanakkor a helyi vállalkozások nem jutnak feladathoz ezekben a beruházásokban, így azok csökkenő tendenciát produkálnak" - tekintett a számok mögé a Csongrád megyei kamara elnöke. A turisztikai adatok nem változtak tavalyhoz képest, mindössze annyiban, hogy 8 százalékkal több lett a belföldi vendégéjszakázók száma Szegeden.

Átadták az iparkamara díjait

Az iparkamara küldöttgyűlésén átadták az intézmény emlékplakettjét, a négy tagozati díjat, a Süle József-emlékérmet, valamint oklevelet kaptak Szakma Kiváló Tanulója Versenyen, és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen eredményesen szereplő megyei tanulók is. A Szolgáltatásért Díjat

Volford László

, az Építő KITT Klaszter hálózatfejlesztője; a Kézművességért Díjat

Török László

, a Török Kulcsszervíz tulajdonosa; az Iparért Díjat

Mura Mészáros József

, a DÉLÉP Ipari Park Kft és a DÉLZSALU Kft. ügyvezető igazgatója; míg a Kereskedelemért díját

Gyuris László

mestercukrász, az „Aranytopáz” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosa és ügyvezetője kapta. A díjazottakat idén

Ambrus Sándor

fazekasmester, a Magyar Kereskedelmi És Iparkamara elnöki aranyérmes, kilencszeres "Magyar Kézműves Remek" díjas, népi iparművész csörögés táljaival ismerték el. Ezt követően a szakképzésért végzett kiváló munkáért járó Süle József Emlékérmet pedig

Hadikné Varga Mária

vehette át. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Emlékplakettjét

Molnár Alajosnénak

, a Kész-Pénz Kft. és a Mestermű Építő és Szerelő Kft. ügyvezetőjének ítélték meg. Az elismerés, amelyről az MKIK elnöksége dönt, a kamarai mozgalom területén több éves kimagasló, példamutató tevékenység illetve életmű elismeréseként adományozható évente legfeljebb öt személy részére. A tanulmányi versenyen elért eredményeiért oklevelet kapott

Borbáth Gréta

(Szegedi Gazdasági Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézmény),

Orosz Orsolya

(Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézménye),

Csáki Mónika

(Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézménye),

Lóczi Gábor

(Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola),

Orosházi Márk József

(Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola),

Keresztúri Gergely

(Szegedi Gábor Dénes Középiskola),

Pálinkó Dávid Dezső

(Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola),

Piti Anita

(Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézménye),

Görbe Lilla

(Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium),

Balogh Dávid Csaba

(Szegedi Móravárosi Ipari Szakképző és Általános),

Gombos Balázs

(Szegedi Móravárosi Ipari Szakképző és Általános).