Írjon nekünk

Közélet

Megyei közgyűlés: 29 milliárd elosztási elveiről döntöttek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kozgyules_megyei33_gs

Több mint kétórás vita előzte meg az Integrált Területi Program (ITP) egyhangú – tapssal kísért – elfogadását a megyei közgyűlés rendkívüli ülésén, amelyen a székházügyben ismét nem született konszenzus.

Május 11-e a határideje annak, hogy a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok benyújtsák a jóváhagyott Integrált Területi Programjukat (ITP) az irányítóhatóság (IH) felé. Mivel a minőségbiztosítási visszajelzés az előző megyei közgyűlés utáni napon érkezett meg, ezért tartottak rendkívüli ülést. A témáról több mint két órán keresztül tárgyaltak, mellyel kapcsolatban bal- és jobboldali képviselők egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy konstruktív és kompromisszumkész vita zajlott, s melynek tétje, hogy a 2020-ig a megye számára biztosított 29,19 milliárd forintot milyen prioritások mentén lehessen pályáztatni.

A vitában az MSZP-s Szirbik Imre a forráselosztás arányait tartotta igazságtalannak, szerinte a hátrányos helyzetű településeket például a pályáztatás során helyzetbe lehet hozni azzal, hogy pluszpontot kapnak, nem szükséges dedikáltan nekik szánni bizonyos pénzeket. Példaként elmondta, hogy az út- és kerékpárút fejlesztésre előirányzott 2,9 milliárd forintból 2,5 milliárdot a 10 ezer fős lélekszám alatti településeknek szán a megye, és a három városnak, Szentesnek, Csongrádnak és Makónak mindössze 438 millió forint jutna erre a célra, amennyiben az eredeti 85-15%-os forráselosztási arányt hagyná jóvá a testület. Szirbik elmondta, hogy a Kurcán egy híd építését tervezik Szentesnél, amely mintegy egymilliárd forintba kerül, erre nem is lenne elegendő a városoknak szánt útfejlesztéshez is kapcsolódó keret.

A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság fideszes elnöke, Bozó Zoltán arról tájékoztatott, hogy az eredeti 85-15%-os forráselosztási arányt a beérkezett igények alapján állították össze. Emlékeztetett arra is, hogy a 10 ezer fő feletti lakosságszámú helységek a 30%-át adják a megyei jogú városokat nem számítva Csongrád megye lakosságának, ezért azt javasolta, hogy 70-30%-os arányszámot fogadjanak el. A Terület-, Gazdaság- és Turizmusfejlesztési Bizottság is ezt támogatta, mely módosítást befogadta Kakas Béla közgyűlési elnök.

A jobbikos Toroczkai László – miután megjegyezte, hogy Moszkva után most Brüsszelt bálványozza az MSZP – arról szólt, hogy hazánkban a 10 ezer fő fölötti lakosú helységek agglomerációjában lévő kistelepülések közel sem európai szintűek több szempontból sem. Sok helyen nincs bölcsőde és óvoda, pedig ezen intézmények megléte szerinte az egyik alapja a lakosságmegtartásnak. Éppen ezért fontosnak nevezte, hogy szétválasszák a településfejlesztést a gazdaságélénkítéstől. A Fidesz-frakciót vezető Gémes László tételesen felsorolta, hogy az egyes prioritások esetében milyen lakosságszámú települések járhatnak jól. A foglalkoztatás bővítést célzó 2,2 milliárdos keretből például 770 millió forint jutna a 3 nagyobb városnak, míg a maradék másfél milliárdon összesen 55 település osztozhat. Emlékeztetett arra is, hogy az ITP országos szinten inkább a nagyobb településeket hozza helyzetbe. Magyar Anna fideszes közgyűlési alelnök az 5 és 10 ezres lakosságszám közöttiek sajátos helyzetére hívta fel képviselőtársainak a figyelmét, mint mondta, könnyen két szék közt a pad alá eshetnek, hiszen egyes kiírások kimondottan a kicsiknek, míg más pályázatok inkább a nagyobbaknak kedveznek.

A járások települései közötti együttgondolkodás és partnerség fontosságát hangsúlyozta a vitában a fideszes Nógrádi Zoltán. Mint elmondta, járási szinten több megbeszélést tartottak és esetenként Mórahalom városa „vonult vissza”, hogy ezzel is segítse a kistelepülések fejlődését, erősítse lakosságmegtartó képességét. Hozzátette, tudomása szerint a szentesi járásban nem voltak ilyen megbeszélések. Szentes eddig sem nyúlta le a kistelepülések fejlesztéseit, a lakosságszám arányában osztották el a forrásokat – válaszolt vissza Szirbik Nógrádinak.

A szocialista Buzás Péter azt emelte ki, hogy a vitából igazi beszélgetés lett, s egyben arra kérte Toroczkait, hogy ne az MSZP-t emlegesse állandóan, ők sem „jobbikoznak”. Gémes László is elfogadható kompromisszumnak nevezte a 70-30-as forráselosztási arányt, míg Magyar Anna arról szólt, hogy ne azt nézzék a képviselők, hogy félig üres a pohár, hanem azt, hogy félig tele van. Hozzátette, a tervezés időszakában eleve az igények egyharmadáról le kellett mondania mindenkinek. Az 5000 lélekszám alatti helységek nehéz helyzetét ecsetelte Nagy Attila Gyula (Fidesz), mint elmondta, korábban sok pályázati kiírásból eleve ki voltak zárva vagy az önerőt nem tudták biztosítani. Ezen felül egy kistelepülésen nincs pályázatíró iroda, sőt szakember sem feltétlenül, ezért ezen a területen is segíteni kell majd az érintetteket.

A megyei közgyűlés végül egyhangúlag fogadta el az ITP-t, az eredeti előterjesztéshez képest azzal a módosítással, hogy az energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztések kapcsán 70-30%-os forráselosztási arányt támogatnak, míg a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatosak esetében egyáltalán nem lesz a településmérethez kötődő kikötés.

„Óriási eredménynek könyvelem el azt, hogy azokat a szempontokat, amelyeket mi megfogalmaztunk az ITP-ben, vagyis hogy nem engedjük leszakadni a kistelepüléseket, és segítjük azokat, akik eddig önerő miatt nem tudtak pályázni, bele tudtuk emelni az elfogadott dokumentumba” – szögezte le Kakas Béla közgyűlési elnök. Az Integrált Területi Programból kiemelte a 4.1-es és 4.2-es prioritást és intézkedést – amely az egészségügyi és a szociális alapellátáshoz kapcsolódó fejlesztéseket tartalmazza –, ami a megye 37 rászoruló kistelepülését hozza helyzetbe. A közgyűlési elnök hangsúlyozta, az egész megye szintjén kell gondolkodnia a testületnek, így a kistelepülések mellett a 10 ezer fős lakosságszám alattiakkal, illetve azzal a 3 várossal, Szentessel, Csongráddal és Makóval is foglalkozniuk kell, melyek lélekszáma meghaladja ezt. „Két alapszempontot kellett figyelembe venni, egyrészt a felzárkóztatást és azt a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő feladatot, melynek megfelel az elfogadott ITP ” – tette hozzá Kakas Béla.

A Belvedere-ház, mint új megyei székház, ismét nem kapott többséget

Ahogy megírtuk, a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordult a kormányhivatal, hogy bocsássa a Rákóczi téri épületben lévő megyei tulajdonrészét az állam rendelkezésére. A megyeháza első emeletén új kormányablak megnyitását tervezik, melyeket egy kormányrendelet értelmében kiemelt beruházás keretében alakítanak ki. Így vetődött fel a megyei önkormányzat költözésének ötlete, melyről immár másodízben vitáztak a közgyűlésen. Kakas Béla leszögezte, vagyonvesztést nem szenvedhet el a megye, illetve a felújítás és a költözés költségeit sem fizetnék. Éppen ezért három minisztériummal is tárgyalásokat folytatott, és összességében 40 millió forintot biztosítanának az új székházba való költözésre és a szükséges felújításokra, átalakításokra.

A vitában többen arra hivatkoztak, hogy mivel a megyeháza épületét felújítja a kormányhivatal, ezzel a megye vagyona is gyarapodik, illetve elhangzott az is, hogy a Belvedere-ház földszinti helyiségei vizesednek, salétromosak, vagyis sokat kell költeni a rekonstrukcióra. Magyar Anna egy táblázatot is készített a két helyszínről, s kifejtette, hogy a megyeházán több mint 1300 négyzetméternyi területen vannak a megyének irodái, irattára és garázsai, ezzel szemben a Belvedere-házban feltehetően 750 négyzetméteren kellene elférniük, ráadásul közgyűlési terem sincs. A Fidesz-frakciót vezető Gémes László örömmel konstatálta, hogy a bizottságok sem támogatták a a Belvedere-házba való költözést, s már a vita elején kifejezte reményét, hogy a többség nem fogja támogatni az előterjesztést. Elmondta, hogy arról se feledkezzenek meg a képviselők, hogy nemcsak a kormányhivatal, hanem a megyei közgyűlés is közfeladatot lát el. Nehezményezte azt is, hogy csak a megyét költöztetnék ki a Rákóczi térről, holott más szervezeteknek is helyet ad az épület.

Irreleváns dolgokról szól a vita – közölte Toroczkai László. Mint elmondta, ha már kihelyezett közgyűlési ülésekről határoz a testület, akkor nem érti, miért lenne szükség tanácsteremre, és megjegyezte azt is, hogy az egykori tanácsháza sem feltétlenül impozáns, beázik a plafon, a padlószőnyeg elhasználódott, a páternosztert sokan nem merik használni, ráadásul levegőtlen a közgyűlési terem is. A jobbikos politikus szerint azt kellene megvizsgálni, hogy munkaszervezet szempontjából megfelelő-e a Belvedere-ház. „Ha sokat vitázunk, a végén majd egy irodában ülünk és a folyosón tanácskozunk” – fűzte hozzá. Toroczkai szerint az igazi vagyonvesztést akkor szenvedte el a megye, amikor elvették az intézményeit, ezzel szemben az egyáltalán nem jelenthet vagyonvesztést, ha az egykori tanácsházáról egy patinás épületbe költöznek, ami sokkal értékesebb a jelenleginél, és nem is átjáróház, szemben a Rákóczi térivel.

A képviselőknek először arról kellett dönteniük, hogy a kormányhivatal azon kérését akceptálják-e, hogy október végéig a közgyűlési üléseknek is helyet adó Csongrád termet ingyenesen a hivatal részére bocsátják. Ezt öt MSZP-s képviselő tartózkodása mellett elfogadta a többség. A Belvedere-házba való költözést azonban Magyar Anna és Szabó Zoltán Ferenc nem szavazata, valamint 10 tartózkodás, és 7 igen szavazattal nem támogatta a többség a név szerinti szavazáson.

„Előterjesztőként felelősséget vállalok az anyagért, és úgy gondolom, hogy akik igennel szavaztak, komolyan vették azt a kormányhivatal kérdést, hogy a régi tanácsháza, mostani megyeháza épülete új feladatrendszer szerint átalakul. A korábbi ülésen kijelentettük, hogy támogatjuk ezt a kormányzati szándékot, és megvizsgáltuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlanait, melyek közül egyedül a Belvedere-ház felelt meg nagyságában és elhelyezkedésében egy új megyei önkormányzati székháznak. Megalapozottnak tartom a kormányhivatal azon kérését, hogy szüksége van a mi irodáinkra, ezért következő lépésként – még ha nem is közgyűlési szinten – de össze kell hívnunk a frakciót és a képviselőket” – mondta el portálunknak Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke.

A megyei közgyűlésen a DKMT felügyelő bizottsági tagjának Ádók Jánost választotta meg a többség és kitüntetésekről is döntöttek. Csongrád Megyei Közigazgatásáért Díjban Márton Rozáliát és Zalányi Ágnest részesül, míg Csongrád Megye Egészségügyéért Díjat Szűts Péter Tibor és Kabay Julianna kapja.

Közélet

Teljes kijárási tilalmat vezetnek be Szerbiában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szombat délutántól hétfő reggelig tart majd a tilalom.

Tovább olvasom

Hírzóna

Felfüggeszthetik két országgyűlési képviselő mentelmi jogát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Boldog Istvánét és Kálló Gergelyét.

Tovább olvasom

Közélet

A szegedi LMBT-csoport arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A javaslat szerint csak a születési nemet lehetne beírni a személyazonosító okmányokba.

Tovább olvasom

Aktuál