Bemutatkozott Berlinben a szegedi lézeközpont

Wolfgang Sandner az ELI-DC International Association vezérigazgatója és az ELI-HU Nonprofit Kft. vezetői Információs Napot tartottak Berlinben a nagykövetség szervezésében. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen a megjelentek előadásokat hallhattak az ELI projekt műszaki és tudományos előrehaladásáról és azt követően a lézer és optikai iparág iránt érdeklődők szakmai kerekasztal beszélgetéseken vehettek részt.

A berlini magyar nagykövetségen rendezett fórumon a bevezető előadást a fény és az anyag kölcsönhatásának nagyteljesítményű lézerberendezésekkel történő vizsgálatára hivatott három európai uniós kutatóközpont - a szegedi mellett egy csehországi és egy romániai intézmény - munkáját, vagyis az ELI programot összefogó nemzetközi egyesület (ELI Delivery Consortium International Association - ELI DC) igazgatója,

Wolfgang Sandner

tartotta, aki egyebek között hangsúlyozta, hogy az ELI kulcsfontosságú az EU versenyképességének erősítésében, hiszen a kutatások a tudomány és az orvoslás mellett a mobiltelefonoktól a gépkocsikig a mindennapi élet alapvető fontosságú eszközeinek a lényegét jelentő lézerekre alapozó iparág, a fotonika fejlődését is szolgálják. Az ELI kutatásai így éppen olyan jelentőségűek, mint a világhírű nagy hadronütköztetőről (LHC) ismert Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkája - mutatott rá Wolfgang Sandner.

Mucsi János

, az ELI-HU Nonprofit Kft. projektvezetője, az ELI-ALPS projekt műszaki igazgatója a szegedi lézerközpont kivitelezésének alakulását ismertető előadásában kiemelte, hogy a több mint 60 milliárd forintos költségvetésű projekt során Európában egyedülálló mélyépítési technológiát alkalmaztak. A nagyjából 25 ezer négyzetméteres épületegyüttes úgynevezett lézercsarnokának alapozásához 342 betoncölöpöt fúrtak a talajba (az öt épület alatt összesen 819 db cölöp került lefúrásra), a lézerberendezések biztonságos használatához pedig 5500 négyzetméteren rezgésmentes alapot építettek parafa és rugó technológia felhasználásával, a közepes és magas sugárvédettségű kísérleti területek köré pedig 1 és 2 méter vastagságú betonfalakat építenek - mondta a szakember, rámutatva, hogy a beruházás rendkívüli összetettségének ellenére mindenben az eredeti menetrendnek megfelelően haladnak. Mucsi János hangsúlyozta: a szegedi helyszín nagy előnye, hogy a kutatóközpont körül még több mint 70 hektár terület áll rendelkezésre, ahol kisebb start-up cégek, nagyobb nemzetközi tőkeerős cégek, tudományos intézetek, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek, valamint az ELI-hez kapcsolódó egyetemi részlegek telepedhetnek meg.

Osvay Károly

, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója a lézertechnológiában érdekelt német ipari és akadémiai szervezetek képviseletében a fórumon részt vevő több mint 50 szakember előtt tartott előadásában kiemelte, hogy a német partnerek eddig is jelentős részt vállaltak a szegedi központ ügyének előmozdításában, és eddig csaknem 4 millió euró (1,2 milliárd forint) értékben nyertek közbeszerzési pályázatokon. Volt olyan pályázat is, amelyen kizárólag német cégek indultak - jegyezte meg Osvay Károly. Az EU tudományos nagyberuházásainak egyikeként megvalósuló szegedi lézerközpont a tervek szerint 2016 első felére épül fel. Addigra lézertechnológiai berendezések egy részét is telepítik, így jövőre elindulhat a kutatómunka. A lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig. A központ megvalósításának első fázisára 36,998 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.