Bulvár

Szalakóták védelmére indult több éves program a Kárpát-medencében

Szalakóták védelmére indult több éves program a Kárpát-medencében

2015. április 22., szerda
Szalakóták védelmére indult több éves program a Kárpát-medencében
A Föld napja - Ópusztaszeri programok

A szalakóták (Coracias garrulus) védelmére indult többéves program a Kárpát-medencében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezetésével – közölte Göcző Gabriella, a civil szervezet munkatársa az MTI-vel.

A 2020-ig tartó, 1,5 milliárd forintos költségvetésű program célja, hogy megállítsa a feltűnő, élénk színű tollazatú, népies nevén kékcsókának is hívott madár állományának csökkenését. A szalakóta hatalmas, mintegy 11,5 millió négyzetkilométeres elterjedési területe Nyugat-Európától Észak-Afrikán át Közép-Ázsiáig terjed. A faj állományának 50-70 százaléka Európában él. Észak- és Nyugat-Európa jelentős területeiről napjainkra eltűnt. A létszámcsökkenés a faj többi európai élőhelyén is jelentőssé vált az ezredfordulóra, így a szalakóta is bekerült a potenciálisan veszélyeztetett fajok sorába. A szalakóták célzott védelme nélkül az állománycsökkenés várhatóan tovább folytatódik, és a faj még veszélyesebb helyzetbe kerül. A környező országokban is tapasztalható állománycsökkenés miatt az elmúlt két évtizedben sikeresen stabilizált, fokozottan védett magyarországi állomány egyre inkább felértékelődik. A magyarországi és romániai partnerekkel tavaly elindított program egyik fontos eleme a Kárpát-medencei állomány és a meglévő fészkelőhelyek felmérése. A kezdeményezés részeként Magyarországon először kapnak műholdas, illetve geolokátoros jeladót szalakóták, így a szakemberek részletes információkat kaphatnak a madarak vonulási útvonaláról és telelőterületéről, illetve a költési időszakban használt territóriumok nagyságáról. A madarak mozgását az érdeklődők is nyomon követhetik az MME által működtetett, www.satellitetracking.eu honlapon. A program célja a faodvakban, partszakadások üregeiben, romokban költő szalakóták fészkelőhelyeinek gyarapítása. Az állománycsökkenés egyik oka ugyanis az, hogy megfogyatkoztak a madarak költésére alkalmas, odvas öreg fák. Ma már a Kárpát-medencében a szalakótaállomány nagyobbik része mesterséges odvakban fészkel, a program része újabb mesterséges odúk kihelyezése és őshonos fafajok telepítése. A harminc centiméteres testhosszúságú szalakóta zömök termete a szajkóra emlékeztet. Nem véletlenül tartják a hazai madárfauna egyik legszínpompásabb tagjának: tollazata azúrkék, háta gesztenyésvörös, szárnya ragyogó kék, fekete szegéllyel, farka zöldeskék, a középső farktollak sötétszürkék. Viselkedése a gébicsekhez hasonló: száraz kazlakon, telefonpóznán, faágakon leskelődik, s magas figyelőhelyéről lelibbenve kapja el a rovarokat. A tavaszi párválasztás idején a magasba emelkedik és bukfencezve zuhan lefelé, majd ismét felemelkedve mutatványait többször is megismétli.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.