Írjon nekünk

Egyetem

“2014 sokkal többet döntött el, mint vártuk” – választási kerekasztal a Móra Kollégiumban + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

valasztasi_rendszer01_kf

December második napján az új választási rendszer debütálását értékelték a Móra Ferenc Szakkollégiumban Fodor Csabával és Stumpf Péter Bencével. A beszélgetés érintette az új választási rendszer hatásait, a baloldal helyzetét, a határon túli magyarok szavazati jogát és a kampányfinanszírozást is.

Második alkalommal ült össze politológiai kerekasztal a Móra Ferenc Szakkollégiumban, a Szakkollégium és a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete szervezésében, Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője és Stumpf Péter Bence, választáspolitológus, a voksblog.blog.hu korábbi szerzője részvételével. A téma hasonló volt az előző beszélgetéshez, annyi módosítással, hogy ezúttal a 2014 tavaszán először használt választási rendszer szereplése és annak hatásai állt a középpontban.

Nincs nagy meglepetés

“A választási rendszer elérte célját, visszaigazolta a belefektetett komoly mérnöki munkát” – válaszolt Fodor Csaba a Gömbicz Nándor moderátor által felvetett első kérdésre, miszerint mennyire okozott meglepetést az új választási rendszer. “Stabil kormánytöbbség, egypárti kormány, koalíciós kényszer nélkül, ezekre mind lehetett számítani” – foglalta össze Fodor Csaba, akit egyedül a baloldal gyenge szereplése, illetve a Lehet Más a Politika (LMP) parlamentbe jutása lepett meg a választási eredmények közül. Az alacsony részvétel is várható volt az elemző szerint, bár több botrányra számított, hasonlókra mint a tavaly őszi bajai videó esete, azonban a tavasszal nem pattantak ki választási csalásról szóló botrányok.

“A választási rendszer igazolta az elvárásokat” – fejtette ki Stumpf Péter Bence, aki a választási eredményekből – mint például, hogy a Fidesz-KDNP a listás szavazatok negyvenöt százalékának birtokában kétharmados országgyűlési többségre tudott szert tenni – a választási rendszer aránytalanságra való hajlamát látja visszaköszönni. “A pártok közötti erőviszonyok miatt ez nem meglepő, voltak ugyan kérdéses elemek, mint a kétharmad megszerzése, vagy az LMP öt százalékos eredménye, de ezekre is megszületett a válasz” – emelte ki.

A politika és a papírforma

A választási rendszer hosszú távon való fenntarthatóságát firtató kérdésre Fodor Csaba így reagált: “Papírforma szerint maradhat, de a politikában nincs papírforma, ha az erőtér változik, akkor a választási rendszert is módosíthatják.” A Nézőpont vezetője valószínűsíti, hogy a következő választásig nem változik a rendszer, de a továbbiakban már nem. “Abban az esetben például, ha a radikális pártok támogatottsága átlépne egy lélektani határt, akkor már elképzelhető, hogy az éppen aktuális kormányzat nem hagyja érintetlenül a választási rendszert. Ez egyébként nem lenne példa nélküli, Franciaországban 1958 előtt a politikai szélsőségek térnyerésének elkerülése céljából többször korrigálták a választási rendszert, ez a forgatókönyv hazánkban sem elképzelhetetlen hosszabb távon” – tette hozzá. Fodor Csaba viszont nem látja indokoltnak a szisztematikus módosítást, véleménye szerint finomhangolásokra lehet csak szükség, például a választókerületek határainak módosítására a népességszám változása miatt.

valasztasi_rendszer03_kf

Stumpf Péter Bence sem tartja valószínűleg, hogy rövid távon változna a választási rendszer, a kerületrajzolást az Országgyűlés létszámának 199-re csökkentése miatt nehezen kivitelezhetőnek gondolja. “Nincs nagy esélye a nagy struktúrák megváltoztatásának, mivel ez óriási munkával járna, és az erőviszonyok sem indokolják” – mondta el. “Mindazonáltal finomhangolások kellenek, a nemzetiségi képviselet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, problémák merültek fel az intézményt illetően” – fűzte hozzá.

Kinek köszönhető a kétharmad?

“A baloldal vidéken igen gyenge, ugyan a fővárosban a jósoltaknál több kerületet vitt el, vidéken azonban teljesen leszerepelt, a szétaprózódás főként az önkormányzati választásokon látszódott, számos helyen már baloldali szervezet sem létezik, így elmondhatjuk, hogy a baloldalnak is köszönhető, hogy ismét kétharmados a kormánytöbbség, bár ezt sok egyéb tényező is befolyásolta” – fejtette ki Fodor Csaba a kétharmad okait illetően. “A baloldali politikusok sem számítottak rá, hogy ennyire leszerepelnek, aminek tükrében felvetődik a kérdés: hogyan lesznek képesek építkezni 2018-ra?” – tette hozzá. “Sok helyről kiszorult a baloldal, minek hatására újabb négy év mehet el egyezkedéssel, de egy erős régió nem elég a választási győzelemhez, országosan kiegyenlített támogatásra van szükség” – mondta el Fodor Csaba, majd rávilágított, hogy a baloldal több helyen átadta a második helyet a Jobbiknak, ami kétségbe vonja, hogy 2018-ban kormányképes alternatívaként tűnhessenek fel az idei Kormányváltók. “2014 sokkal többet döntött el, mint vártuk” – jelentette ki az elemző.

Stumpf Péter Bence is a baloldal szétaprózódottságát jelölte meg a kétharmados eredmény egyik lehetséges okaként, azonban kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP győzelme az erőviszonyok alakulásának köszönhető, a kétharmad viszont a választási rendszer aránytalanságának. “Többen a könnyített jelöltállítás miatt helyzetbe került kamupártokban látják az aprózódás okát, azonban ez nincs így, mert a kamupártok egy százalék alatt teljesítettek, nincs félrement szavazat” – emelte ki. A politológus rávilágított a mostani támogatottsága mellett minden a Fidesznek kedvez, a nagyarányú győzelem az említett támogatottság és a baloldal helyzetének köszönhető.

Minden maradt a régiben

valasztasi_rendszer07_kf“A baloldali összefogás első verziója, a koordinált indulás, ami szerint a baloldali pártok külön listán indultak volna és a választókerületeket egymás között felosztják életképesebb volt” – ismertette Stumpf Péter Bence. A politológus szerint a megegyezés körüli hosszú vergődést a Magyar Szocialista Párt nyerte a közös listával, azonban felvetődik a kérdés, hogy valóban nyert-e egy olyan listával, aminek harmadik helyén Gyurcsány Ferenc neve állt? “A külön listának az lett volna az előnye, hogy baloldali pártoknak versenyezniük kellett volna egymással, ami jótékony hatásokkal járt volna, hiszen máshogy alakul a baloldali struktúra, így azonban minden maradt a régiben” – tette hozzá.

“A baloldali összefogásból pont a közösség hiányzott, hiszen a szövetséges pártok bojkottálták egymás kampányát, a lélektani elem hiányát mutatta az elért eredmény is” – foglalta össze Fodor Csaba, aki szerint ennyi szavazatot az MSZP egyedüli indulóként is megszerzett volna, a Gyurcsány Ferenccel való együttműködés nem volt kifizetődő a szocialista párt számára. Szó esett Fodor Gáborról, a Magyar Liberális Párt vezetőjéről is, akit Fodor Csaba politikai szerencsejátékosnak nevezett, aki az országgyűlési választáson a legkisebb energiabefektetéssel a legnagyobb haszonra tett szert, azonban az őszi önkormányzati választásokon ennek fordítottja történt.

Választási unicum

Az új választási rendszer példa nélküli sajátossága a győztes premizáció, vagy ahogy Stumpf Péter Bence nevezte, prémiumvoks, melynek lényege, hogy a győztesnek is számítanak fel töredékszavazatokat. “A prémiumvoks elvileg a stabil kormánytöbbség megteremtéséhez kellene, azonban valójában nem alkalmas a stabilizálásra, mivel minél nagyobb a különbség, annál több a prémiumvoks” – hívta fel a figyelmet Stumpf Péter Bence.

Fodor Csaba szerint a prémiumvoks középutat képvisel a klasszikus kompenzáció és a kompenzáció hiánya között. “Értékrendi kérdés, ki hogyan ítéli meg a választási rendszer ezen unikális elemét” – mondta.

Postaláda, mint szavazóurna?

valasztasi_rendszer08_kf“Az idei választással debütált a határon túli magyarok szavazati joga is, amely módszertanát tekintve elfogadható, egyes technikai részletszabályaiban azonban korrekcióra szorulhat” – mondta el a külhoniak szavazati jogáról Fodor Csaba, aki kiemelte, hogy számos levélszavazat formai hiba miatt volt érvénytelen, technikai korrekció nélkül ezért ennek később kihatása lehet a külhoni szavazók választási aktivitására is.

“A csak listás szavazás a legkisebb rossz a témát illetően, a lebonyolítás, vagyis a regisztráció és a levélszavazás azonban kérdéses” – fejtette ki Stumpf Péter Bence, aki szerint nem gyanús a külhoni szavazatok esetében a nagyarányú Fidesz-győzelem, valamint kiemelte, hogy a magyar kormány milyen óriási erőfeszítéseket tett a kivitelezést illetően, milyen komoly munkát fektettek a részvétel növelésébe.

A rossz példa

A választási rendszer leginkább újragondolásra szoruló elemének nevezte Fodor Csaba a kerekasztal utolsó témáját, a könnyített jelöltállítás, illetve a kampányfinanszírozás kérdését. Az elemző szerint a jelenlegi kampányfinanszírozási rendszeren változtatni kellene, mert nem egységes a szabályozás, az egész ügy ráadásul a választás előtti utolsó pillanatokban dőlt el fontos elemeiben. “Igaz, ugyan, hogy a választásokon újonnan induló szervezeteket anyagi támogatásban érdemes részesíteni, de az elszámoltathatóságnak és az átláthatóságnak kell a legfontosabbnak lennie” – mondta el problémaként. Fodor Csaba szerint törekedni kell az elszámoltathatóságra, és büntetőjogi szankciókat kell alkalmazni azokkal a szervezetekkel szemben, akik visszaéltek a kampányra fordított közpénzzel. Fodor Csaba kritikát fogalmazott meg a könnyített jelöltállítást és a többes jelölést illetően, továbbá szerinte érdemes lenne ügyelni arra is, hogy direkt kormányhirdetésekkel ne lehessen limit nélkül élni a kampányidőszakban.

“2014 egy rossz példa” – fogalmazta meg szintén negatív véleményét a kérdésben Stumpf Péter Bence. “Ugyan az egyéni jelöltek esetében két százalékos eredmény alatt vissza kell fizetni a kampánytámogatást, azonban országos lista állítása esetén már nem áll fent ez a kötelezettség” – mutatott rá a rendszer visszásságára a politológus, aki szerint amíg pártok vesznek részt az aláírásgyűjtésekben, addig lesznek visszaélések, ezért az elektronikus módon történő ajánlás lenne optimális, azonban ennek technikai keretei még nem állnak rendelkezésünkre.

Kommentek

Egyetem

Közeledik a beiratkozás ideje a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az SZTE több mint 6100 új hallgatója augusztus 26. és 31. között jelentkezhet az egyetemen.

Tovább olvasom

Egyetem

Szegeden rendezik a nemzetközi informatikai diákolimpiát 2023-ban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az SZTE társszervezésében.

Tovább olvasom

Egyetem

Gyógyszerésztudományi területen az SZTE a legjobb hazai egyetem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

A legjobb vidéki felsőoktatási intézményként szerepel a Szegedi Tudományegyetem az Academic Ranking of World Universities 2019-es listáján. A világrangsorban a legjobb ezer intézmény közé került az SZTE. A gyógyszerésztudományi listán hazai viszonylatban az első, a világrangsorban a 151-200. helyen áll. Kommentek

Tovább olvasom

Aktuál