Írjon nekünk

Egyetem

A fotoszintézis, a fotobionika és az ELI – nemzetközi konferencia Szegeden + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

eli_konf07_KF

Az ELI új távlatokat nyithat a mesterséges fotoszintézis és a fotobionika területén kutatók számára is – hangzott el azon a nemzetközi tudományos tanácskozáson, melyen tizenöt ország huszonhat fiatal kutatója is részt vesz több mint egy tucat, nemzetközileg elismert tudós mellett.

A kutatók és gazdasági szakemberek egyaránt úgy kalkulálnak, hogy maximum másfél évtizede van az emberiségnek a gyökeres gazdasági váltásra, vagyis el kell mozdulni a környezetbarát, megújuló, szoláris energiahasznosítás irányába. Ehhez azonban pontosan ismerni kell a természetben játszódó folyamatokat. A Szegeden épülő lézeres kutatóközpont, az ELI egyedi technikai lehetőségei révén többek között a természetes és mesterséges fotoszintézis, valamint a fotobiológiai kutatások terén is áttöréseket hozhat. Garab Győző, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biofizikusa úgy értékelte, hogy a lézerberendezés segítségével a kutatók megérthetik azokat a molekuláris folyamatokat, amelyek révén a növényvilág a napfény energiáját átalakítva évmilliók óta biztosítja a teljes földi élet energiaszükségletét, és egyúttal gondoskodik bolygónk oxigénben gazdag atmoszférájának fenntartásáról is.

Az SZBK biofizikusa arról tájékoztatott, hogy az október 23-áig tartó nemzetközi tudományos tanácskozás részeként nemzetközi munkaértekezletet is tartanak az ELI-hez kapcsolódóan, melyre 13 európai országból, továbbá az USA-ból és Szingapúrból is érkeztek nemzetközi szinten elismert tudósok az MTA SZAB-székházba. Ezen felül fiatal kutatók számára nemzetközi iskolát, amelyre 15 országból 26-an nyertek felvételt. A tanácskozás idején Szegeden fog ülésezni az EU COST PHOTOTECH hálózat tudományos tanácsa is, amely a nemzetközi iskola fő támogatója.

eli_konf04_KF

„Pillanatnyilag a fotoszintézis több millió éves termékeiből élünk, azokat bányásszuk ki kőolaj, földgáz és szén formájában, majd elégetjük. Ez hosszú távon nem fenntartható, környezeti katasztrófához vezet, vagyis szükséges egy gazdasági paradigmaváltás, ami a szénalapú gazdaságból a szoláris, vagy legalábbis egy környezeti szempontból biztonságos technológia felé fordul. Nagyon sokan tanulhatunk azokból a folyamatokból, amelyek az egész életet fenntartják a Földön, vagyis a fotoszintézisből, ami létrehozta az oxigénben gazdag légkörünket, ami karbantartja a széndioxidszintet, már amennyire ezt megengedi az emberiség ipari tevékenysége” – magyarázta Garab Győző biofizikus.

Tudományos áttörést hozhat az ELI-ALPS

Az Olaszországból érkezett Giuseppe Sansone kiemelte, hogy azokkal az új lézereszközökkel, amelyek az ELI-ben rendelkezésre fognak állni, új technikát lehet kifejleszteni, amelyek az eddigiektől eltérő megoldásokat kínálnak például a struktúra megállapításra területén. Lehetőség nyílik ugyanis egy femtoszekundum (10-15 másodperc, vagyis a másodperc milliomodrészének a milliomodrészének az ezredrésze) alatti időegységekben történő vizsgálódásokra, a cél ugyanis, hogy az attoszekundum (a másodperc 10-18 része) felé haladjanak.

Giuseppina Rea a zöld fototechnológia fontosságáról beszélt, mint elmondta, másfél évtizeden belül meg kell találni a megoldást a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére, ezért van kiemelt jelentősége ezeknek a kutatásoknak. A Glasgow-i Egyetem munkatársa, a Nemzetközi Fotoszintézis Szövetség elnöke, Richard Cogdell az ELI kapcsán megjegyezte, ahhoz, hogy mesterséges úton reprodukálni tudják a természetben játszódó mechanizmusokat, meg kell ismerni azokat a lehető legaprólékosabban. Hozzátette, a technikai fejlődés és a kutatás kéz a kézben jár ezen a területen, hiszen ahhoz, hogy előrelépéseket tudjanak produkálni a tudósok, újabb és újabb fejlesztésekre van szükség. „Nemcsak a mérés, hanem a struktúraváltozás megfigyelése is lehetségessé válhat, ami régi vágya a kutatóknak. Ehhez egyre közelebb kerülünk azáltal, hogy gyorsabban tudunk mérni. A sejtfolyamatok vizsgálatában ez igazi forradalmat, áttörést jelenthet” – magyarázta Richard Cogdell. Az új koncepciók és a paradigmaváltás fontosságát hangsúlyozta az Amszterdami Egyetem munkatársa, Roberta Croce is az MTA SZAB-székházban.

eli_konf09_KF

„Nemcsak a természetbeli nagy molekulacsoportok vizsgálata valósítható meg az ELI berendezéseivel, hanem olyan pillanatfelvételek is készíthetőek lesznek reakció előtt, mellyel a molekulában lévő atom és elektronok mozgása is nyomon követhető” – emelte ki Jan Kern. A kutató vegyész arról is szólt, hogy az elektronok mozgásának a megismerésével leszűkíthetőek azoknak az anyagoknak a köre, amelyek felhasználhatóak a mesterséges fotoszintézishez, s ez nagy lendületet adhat a tudósok munkájához. A Berlinből érkezett Michael Haumann is a természetben játszódó, jól működő folyamatok és alapelvek minél aprólékosabb megismerését hangsúlyozta, ami elengedhetetlen, ha a megújuló energiaforrások irányába szeretnének nyitni. Mint elmondta, a megújuló üzemanyag és más környezetbarát megoldások széles körben történő alkalmazásához szükség van a kutatásokra, melyek kézzelfogható és praktikus technológiák kifejlesztését teszik lehetővé.

Garab Győző összefoglalásként elmondta, ha meg akarjuk érteni azt, hogy a növények miként hasítják a vizet hidrogénné és oxigénné, akkor olyan berendezésekre van szükség, mint az ELI-ALPS. „Ha pedig meg is szeretnénk alkotni ezt mesterséges úton, akkor ilyen berendezések nélkül erre nincs lehetőségünk” – magyarázta. Megjegyezte, mivel az ELI rendkívüli távlatokat nyit a tudósok előtt, a nemzetközi konferencia szervezői a szegedi létesítmény építtetőit és működtetőit is szeretnék megismertetni a kutatókkal, ez is célja a nemzetközi konferenciának.

Egyetem

Ipari kihívásokra adtak választ az SZTE hallgatói

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Demola Demo Day elnevezésű eseményen mutatták be a különböző ipari kihívásokra adott innovatív megoldásaikat a programban részt vevő SZTE-s hallgatók. A 4 csapat 8 héten át dolgozott két ipari esettanulmányon, amelyet a program zárásaként az SZTE központi épület dísztermében mutattak be az ipari partnereknek.

Tovább olvasom

Egyetem

15 éves az egyetem Tanulmányi és Információs Központja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

December 9-én tartanak születésnapi ünnepséget a TIK Átriumában.

Tovább olvasom

Egyetem

Nőtt a keresztféléves képzésre jelentkezők száma

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Továbbra is népszerűek a reáltudományok.

Tovább olvasom

Aktuál