Baka-tábor: "Nyílnak a rózsák, szétszakadt a porzsák" + FOTÓK

A versike a nyolcadikos Korsós Gergő kifinomult költői fantáziáját dicséri, aki 2014. június 28. és július 2. között a Baka István báb-, animáció-, drámajáték- és versművészeti tábor lakója volt, immár negyedszer.

A tábori élet újdonsága volt, hogy ezúttal kilencedik osztályos tanulók is jöhettek, akik az első tábor idején még csak az ötödik osztályt fejezték be, s akik így már ötödször vállalták a rendkívül intenzív, reggeltől késő estig tartó, de katartikus élményeket nyújtó és életre szóló barátságokat felkínáló művészeti alkotó munkát. Elmondható, hogy a tábor felnevelt egy generációt, akiknek mára alapvető élménye lett a valódi művészetekkel való foglalkozás. A Tolna megyei festői szépségű Szálkán található Múzsa Kulcsos Alkotóház füves labdapályáival, szabadtéri, fedett és zárt foglalkoztató-tereivel, erdejével és pajtaszínházával kiváló helyszín a független, elmélyült munkára. 2014-ben már harmadszor nyújtott otthont ennek a közösségnek, melyet 2010 óta egyik évben itt, másik évben Szegeden hív össze a Baka István Alapítvány. A program gazdagságát egy gyors felsorolás jól jellemzi: öt nap alatt öt múzeumlátogatás, két koncert, egy bábelőadás, egy pszichológia előadás, egy színházi délután, négy dupla órás animáció-, báb-, drámajáték és költőiskola-foglalkozás, legalább húsz animációs film megtekintése, a „LAPOZZ UTÁNA” feladatlap önálló megoldása, festés, rajzolás, bábok és interjú készítése, a búcsúest produkcióinak bemutatása, levélírás, fürdés, fagyizás és még sorolhatnánk. Az első napon a csoport a felújított szekszárdi Vármegyeháza kiállítótermeiben kezdte a programot, ahol

Lovas Csilla

főmuzeológus kalauzolásával A régi vármegyeháza világa című kiállításon megismerkedhetett a tájra jellemző élővilággal, a technika muzeális tárgyaival (telefon, írógép), a Sárköz jellegzetes öltözékeivel, bútoraival, a paraszti élet mindennapjaival, a bányászat, a mezőgazdaság, a közlekedés történetével valamint a megye és Szekszárd város hírességeivel (

Garay János, Augusz Antal, Babits Mihály, Mészöly Miklós

), s dokumentumokat láthatott

Liszt Ferenc

szekszárdi látogatásairól és koncertjeiről. Az interaktív kiállítás rendkívül látványos és szórakoztató volt.

A Babits-házban található Baka István Emlékszobában a gyerekek versmondással emlékeztek a tábor névadójára. Meghallgatták a költő előadásában a Szentpéterváron újra c. verset (felvételről), amelyet később a költőiskolában részletesen elemeztek is. A foglalkozásokon a négy művészeti ág azonos témákat dolgozott fel, de mindegyik a rá jellemző sajátos megközelítéssel. A fő téma a groteszk volt és annak megjelenési formái az irodalomban, a festészetben, a szobrászatban, a filmben és a színházban. Ennek szellemében a hét költőitől, íróitól a következő műveket elemezték, dramatizálták, illusztrálták Weöres Sándor: Az éjszaka csodái, Baka István: Szentpéterváron újra; Képeslap 1965-ből, Zalán Tibor: A feltámadás nyomorúsága; a Mi kerül a vászonra c. kötet versei; képversek, Örkény István: Meselevelek; Egyperces novellák, Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő. A hét animációs rendezője

Horváth Mária

volt, akinek portréfilmje és sok-sok alkotása szerepelt az esti filmvetítéseken. (Az éjszaka csodái, Vacskamati virágja, Maminti, a kicsi zöld tündér, Ajtó 3, Ajtó 8, a Magyar népmesék sorozat.) A groteszk jegyében a programban levetítették még

Jankovics Marcell

Sisyphos és

Rofusz Ferenc

Gravitáció című animációs munkáját is. A foglalkozások a komplex művészeti látásmód kialakítására törekedtek: egyazon művet lehetett olvasni, filmen látni, dramatizálni, illusztrálni, rögtönözve előadni, átírni, elemezni. Ezt a célt szolgálta

Orbán György

előadóművész meghívása is a tábori búcsúestre, ahol EGY POCSOLYA EMLÉKIRATAI címmel Örkény-egypercesekből összeállított műsorát adta elő nagy sikerrel. A sárszentlőrinci Lázár Ervin Emlékház megtekintése is ebbe a sorba illeszkedett bele. Mire eljutottak oda a gyerekek, már olvasták a meséket, látták a figurákat Horváth Mária filmjeiben. Így az emlékház bábszobájában található bábokkal és hatalmas paravánnal pillanatok alatt fergeteges előadást tudtak rögtönözni. Közvetlenül a Lázár Ervin Emlékház mellett található a Petőfi Sándor Emlékház, ahol a költő kosztos diákként lakott a falu akkori jegyzőjénél. Ezt a múzeumot 2010-ben már meglátogatta a tábor, de a kisebb gyerekek és az emlékek felidézése kedvéért most sem lehetett kihagyni.

Huzella Péter

Kossuth-díjas előadóművész nagy zárókoncertjére az általa megzenésített számos Zalán Tibor-vers kapcsán került sor. A művésszel a koncert előtt a gyerekriporterek interjút készítettek a tábori újság számára. A búcsúesten a két meghívott művész mellett a gyerekek is szerepeltek. A Pajtaszínházban bemutatták szüleiknek, testvéreiknek, tanáraiknak a héten készült rögtönzéseket, Örkény-feldolgozásokat, a bábjaikat és rajzaikat, melyekkel lebilincselték a hivatásos művészeket, Orbán Györgyöt és Huzella Pétert is. A hangulatot jól jellemzi a Foci VB paródiájaként létrejött jelenet, a Krétai Kroki VB, amelyben a krakkói illetve kroáciai kroki csapat, vagyis olló-krokodilok ragasztott papír fogsorral és szemekkel küzdöttek életre-halálra. A búcsúestre eljött még egy neves vendég,

Weisz Béla

animációs rendező, karikaturista, akivel már az előző szálkai táborban, 2012-ben barátságot kötöttek a táborlakók. Akkor Dorka, most Lili nevű kislánya kísérte, akinek annyira megtetszett a tábori élet és a nagylányok babusgatása, hogy csak komoly nehézségek árán lehetett hazacsábítani. A héten a tábor falain kívül is volt a gyerekek számára élet: Szálkán a Közösségi Házban megtekintették

Decsi Kiss János

textilművész kiállítását, melyet a művész személyesen mutatott be nekik. Egy másik délután fürödtek a szálkai tóban.

A nem mindennapi színvonal nem jöhetett volna létre a művészeti csoportvezetők hozzáértése nélkül. Orosz Andrea, aki a Kecskeméti Rajzfilmstúdió munkatársaként szerezte tudását, az animációs tagozatot vezette. Tóth Andrea a szegedi Kövér Béla Bábszínház bábtervező művésze nemcsak együtt dolgozott a gyerekekkel, hanem önálló bábelőadást is bemutatott nekik. A drámajáték alkotószellemét

Rotkainé Pászti Lívia

és

Kocsisné Dóra Ildikó

, a szekszárdi Baka István Általános Iskola pedagógusai engedték ki a palackból. A költőiskola

Baka Tünde

irányításával idézte meg Gogol, Puskin, I. Péter cár, Weöres Sándor, Örkény István, Lázár Ervin, Baka István szellemét, és tette közeli ismerőssé Zalán Tibor versvilágát. Dobcsányi László és családja, a Múzsa Birtok tulajdonosai gondoskodtak a felséges házi kosztról, de ezúttal Dobcsányi Lászlót mint zenepedagógust is meg kell említenünk. Június 30-án este kiváló koncertet adott a táborozók számára hatlyukú dunántúli pásztorfurulyán, moldvai körtefa kavalon és szoprán valamint alt furulyán. Műsorán a népzene mellett argentin tangó, ragtime és jig is szerepelt. A tábor a következő szervezetek támogatásának köszönheti fennmaradását: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, a KLIK, Szeged MJV Önkormányzata és a Csongrád Megyei Önkormányzat. Könyvajándékokkal a Babits Kiadó és a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó segítette az alapítvány munkáját.