Közélet

Lengyel Györgyi: Ősztől jöhetnek a kancellárok az egyetemekre

Lengyel Györgyi: Ősztől jöhetnek a kancellárok az egyetemekre

2014. május 19., hétfő
Lengyel Györgyi: Ősztől jöhetnek a kancellárok az egyetemekre
lengyelgyorgyi_bolyai_intezet26_gs

Az új kormány megalakulása után kerül a Parlament elé a kancellária-rendszer bevezetésének kérdése – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár, akitől megtudtuk, az ELI ügyében is tárgyalásokat folytat majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

- Az SZTE Bolyai-épülete 1,3 milliárd forintból újult meg. Adódik a kérdés, mire számíthatnak az új Fidesz-KDNP-kormánytól a felsőoktatási intézmények, és ezen belül is a szegedi universitas?

- Nemrégiben tárgyalta a kormány az operatív programokat, de még kiegészítésekre van szükség, mivel a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus most indult. Ismert, hogy szervezeti átalakítások történtek az elmúlt hónapokban, elsőként az irányító hatóságot integráltuk a minisztérium szervezetébe, április közepétől pedig a közreműködő szervezet, az Európai Szociális Alap (ESZA) került a szaktárcánkhoz mintegy 700 fővel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg korábban nonprofit kft. formában működtek, mostantól kormánytisztviselőként végzik a munkájukat az érintett alkalmazottak. Mondhatjuk, hogy az út elején vagyunk, de gőzerővel folyik ez a munka.

- Ha már az átalakításokról beszélt, mi a helyzet a felsőoktatási kancellária-rendszerrel? Ennek létrehozását továbbra is napirenden tartja a kormány, hol tart az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az előkészítéssel?

lengyelgyorgyi_bolyai_intezet17_gs

- A rendszer napirenden van, de ehhez módosítani kell a felsőoktatási törvényt. Az új kormány megalakulása után be is terjesztjük a Parlament elé a jogszabály-módosítást. Ennek értelmében az állami fenntartás felelősségét a jövőben a kancellár testesíti meg, és a koncepciót ismerve elmondható, a kancellár lesz az, aki többek között az egyetem informatikai, humánerőforrás-ügyi, gazdasági és jogi ügyes-bajos dolgát leveszi a rektor válláról. A kancellárok kinevezését miniszterelnöki vagy miniszteri hatáskörben képzeljük el, jelenleg a törvénymódosítás utolsó fázisában vagyunk. Eltökélt szándék van arra nézve, hogy szeptembertől kancellárok legyenek a felsőoktatási intézményekben. Megjegyzem, vannak olyan intézmények, ahol maguktól létrehozták a kancellária-rendszert, ilyen például az Óbudai vagy épp a veszprémi Pannon Egyetem.

- Az említett két universitastól milyen tapasztalatokat szerzett az EMMI?

- Nem pont ugyanolyan rendszer működik azon a két egyetemen, mint amit bevezetni tervezünk, de önmagában az a tény, hogy két intézmény saját magától felvállalta, kancellárt nevez ki, jelzi, hogy szükség van erre a rendszerre.

- Miként látja Szeged és ezen belül az itt működő egyetem jövőképét?

- A Szegedi Tudományegyetemmel eddig is jó volt a kapcsolata a szaktárcánknak, és úgy látom, mindenkinek az az érdeke, hogy ez így is maradjon. Példaként említhetem az ELI lézeres kutatóközpontot, mellyel kapcsolatban

Szabó Gábor

rektorral megbeszéltük, hogy szükség lesz minisztériumi szintű egyeztetésre is a következő hetekben, melynek a megszervezésében is felajánlottam a segítségemet. Ne felejtsük el, hogy az SZTE az egyik legfontosabb munkáltató Szeged városában, a város gazdasági versenyképességére, a foglalkoztatásra vagy éppen a fejlesztésekre nézve nem közömbös, hogy az egyetem milyen helyzetben van. Ezenkívül számtalan közös pont van a város és a tárcánk között, hiszen az iskolák állami fenntartásba kerültek, a szegedi Klebelsberg-központtal is felvettem a kapcsolatot. Remélem, hogy Szeged is fejlődik, mert az országnak is ez az érdeke.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.