Írjon nekünk

Közélet

Négy hét múlva lesz az EP-voksolás Magyarországon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

valasztas_2014_01_gs

Négy hét múlva, a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson a voksolásra jogosult több mint 8 millió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 98 külképviseleten személyesen szavazhat.

Az EP magyar tagjainak választását március 8-án írta ki Áder János köztársasági elnök. Az EP tagjainak választásán az a mintegy nyolcmillió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Vagyis az országgyűlési választással ellentétben nem voksolhatnak a magyarországi pártlistákra azok a határon túl élő magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Akiknek azonban közülük uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 74 ország 98 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 24-én, szombaton lesz a voksolás.

Négy héttel a szavazás előtt több mint 1600-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 3841-en szerepeltek, ebből 3373-an el is mentek szavazni.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 4122-en jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 5542-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással zajlik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik.

A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása volt szükséges, a Nemzeti Választási Bizottság összesen nyolc listát vett nyilvántartásba. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével; a májusi választáson 21 képviselői helyre küldhet képviselőt Magyarország.

Közélet

Orbán: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

A magyar nemzet ősi jussát követelte vissza.

Tovább olvasom

Közélet

Dr. Juhász Tünde: Nincs következmények nélküli világ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Csongrád megyei kormánymegbízott szerint 1956 soha el nem évülő felelősséget rakott a magyarok vállára.

Tovább olvasom

Hírzóna

Újraavatták Kováts József ’56-os szegedi mártír emléktábláját

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Méghozzá a Szegedi Tudományegyetem 56-os Emlékbizottságának tagjai.

Tovább olvasom

Aktuál