/

Már papíron Szeged jövője + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

14_gsOdessza városrész fejlesztése már „leírva”, az ITS mutatja az irányt, és csakis az ELI szomszédságában születhet meg az új jövőkép. Mi lesz veled, Szeged?

Röviden, tömören: azért kezdődött meg most Szeged közép- és hosszú távú városfejlesztési stratégiájának a korrekt, tudományos alaposságú megtervezése, mert megváltoztak az uniós pályáztatás feltételei, és lényegében az önkormányzatoknak maguknak kell megjelölni azokat a területeket, irányokat, melyek mentén a helyi területi, gazdasági, humán adottságokat, lehetőségeket figyelembe véve a jövőre nézve a leghatékonyabban tudnak elkölteni sok pénzt. A tervezésnek azonban ad némi – aktuális kifejezéssel élve – unortodox jelleget az, hogy még egyáltalán nem ismertek a 2014-2020 közötti uniós finanszírozás pályáztatásának a peremfeltételei, a konkrét szabályozások, és az sem többek között, hogy jelen esetben Csongrád megye (amely funkciója szerint fejlesztési forrásokat szabályozó, meghatározó intézmény is) és a megyei jogú Szeged miként és hogyan tud együttműködni.

Ezeket a kérdéseket egy a tervek bemutatására szervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés vitaindító előadásában Tóth Róbert, a szegedi fejlesztési tervet készítő szakmai csoport egyik tagja érintette a közelmúltban a SZAB-székházban. A tervezés egyébként tavaly nyár óta folyik, ami először a szegedi közgyűlés által elfogadott városfejlesztési irányvonalak vizsgálatával indult. A közgyűlés 2014 februárjában 17 pontot határozott meg stratégiájában, ennek is lesz egy felülvizsgálata a szakmai csoport irányításával, ez készülhet el idén júniusig, ami már az önkormányzat pályázati aktivitásának fog utat mutatni.

Tóth Róbert az eddig elkészült terveket ismertette egy kis gyorstalpaló kurzust is adva a városfejlesztési mérnökök szaknyelvezetéhez. A lényegi pontokat azonban jól körülrajzolta a bemutató, vagyis azokat a sarkpontokat, melyek közé biztosan fonható egy várost magasba emelő fejlesztési háló.

Az ITS mutatja meg merre-tovább szegedi jövendő

Lényegében egy három elemből álló dokumentációs stratégiát alkottak meg. E három elem: a megalapozó vizsgálat, egy ebből kibomló hosszú távú településfejlesztési koncepció és ennek lényegében a közeljövőben végrehajtható Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS). Ez utóbbi alapján lehet azokhoz az uniós pályázati irányokhoz eljutni, melyek Szeged adottságai alapján a legnagyobb biztonsággal jelentik a város fejlődését. A tanulmány a legszélesebb körű feltárást alkalmazta, mint a településhálózati összefüggéseket, a regionális, megyei szintű intézményrendszert, a közlekedést, az egészségügyi ellátórendszert, a kulturális, az oktatási adottságokat, a foglalkoztatáspolitikát, az ingatlanhelyzetet, a turizmust stb. A tervek szakmai véleményezéseken estek át, többször bemutatták azokat. A részletes, több száz oldalas dokumentációkat, tervanyagokat egyébként ide kattintva lehet böngészni.

Odesszára csoroghatnak majd az eurómilliók

A részletek közé merülve érdekességként kiragadható a szegedi fejlesztésre alkotott szlogen – egy város, tíz városrész, négy akcióterület – mögötti konkrétum. Eszerint a 2014 után lehívandó uniós milliárdok a következő területeken kaphatnak majd ilyen-olyan formákat. A városrészi rehabilitáció – tehát az utcakövezésekkel szépített területi korszerűsítés – Odessza felé tolódik, az újszegediek számíthatnak a legtöbb parkosításra, épület-, térkorszerűsítésre, úthálózat-fejlesztésre. Folytatódik, növekszik tovább a Biopolisz is, amelyet gazdaságfejlesztés és innováció akcióterületeként jelöltek meg, és egy átlag szegedi nem biztos, hogy tudja, ez mit is takar: 2014 előtt az úgynevezett Biopolisz-terv keretében valósult meg a Semmelweis utca, később a Dugonics és Árpád tér rehabilitációja is, a projekt az egyetemhez tartozó közterületek és tágabb környezetük megújítását jelentette eddig a Biopolisz park projekt. A harmadik irányvonala a szegedi jövőbe fektetett pénzeknek a Korzó-városközpont-Tisza tengely korszerűsítése, amely az előadó szerint a Partfürdő fejlesztését is magába foglalja, és végül természetesen az ELI mint ipari-innovációs akcióterület szerepel még a fejlesztési főútvonalak között.

szab_konferencia06_gs

A felméréseknél a pártpreferenciák néha fontosabbak, mint a szociális adatok

A szimpózium a meghívott vendégek problémaelemzésével, hozzászólásival folytatódott, vagy inkább egészült ki, hiszen a várostervezéstől, az egyetem és az iparkamara vezetésen át a statisztikai hivatalig bezárólag több tudományos, gazdasági terület képviseltette magát. Szeged főépítésze, Sz. Fehér Éva szerint sok a behozandó hátrány az évtizedek óta fennálló problémák miatt, mint például az elhagyott ipartelepek, elhanyagolt infrastruktúra, de a kevés parkolóhely miatt is gyakori a zúgolódás. A főépítész szerint megoldást kellene találni arra is, hogy visszahozzuk az életet a belvárosba. „Sajnos az a tapasztalat, hogy a különböző területeken felmerülő ügyek rendezésében nem mindig működnek együtt kellő hatékonysággal az érintettek” – tette hozzá.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, Szabó Gábor arról beszélt, hogy Szeged előnyös helyzetben van egyrészről, mert nagy a potenciál, és hátrányosban másrészről, mivel ebből a potenciálból alig használ fel valamit. Véleménye szerint az SZTE kulcsszereplője a regionális gazdaságfejlesztésnek, hiszen 72 milliárdos költségvetésével a nagyvállalkozások közé tartozik, erre vezet az innováció felé vivő út is, az pedig kétségtelen, hogy az említette potenciál kihasználásának a lézerközpont, az ELI mellé tervezett tudásközpont, a science park lesz a hívószava. Szabó Gábor egy stratégai megállapodásról született szerződést is megemlített mint fontos lépést a város és az egyetem kapcsolatában. Az iparkamara elnöke, Nemesi Pál szívesen látná a tervek között a megújuló energia felhasználásának további elképzeléseit is, és a helyi vállalkozásoknak elképzelt kedvező környezet kialakítását, előkészítését. Kritikaként elhangzott az is, hogy a kutatási innovációra lehívott pályázatok aránya a megyében elég magas, de az ebből született eredményeké, szabadalmaké, licence-szerződéseké igen alacsony.

Érdekes kutatási eredményekről számolt be Feleky Gábor, az SZTE Szociológiai Tanszékének vezetője, akinek az irányításával már több mint tíz éve végeznek felméréseket Szegeden, többek között megkérdezik azt is, hogy a városlakók mit tartanak legfontosabbnak, legsürgetőbbnek. A hosszú távú tervekkel kapcsolatban már 2005-ben nagy arányban érkezett a válaszadóktól a munkahelyteremtés igénye. Az egyetemi docens szerint érdemes a tervezésnél a szegediek véleményét is beintegrálni. Viszont sajnálatos tapasztalat volt az is, hogy mikor az éves kutatási eredményeknél kapcsolatba kerültek a városvezetéssel, akkor a pártpreferenciák voltak kiemelten érdekesek, a közszereplők ismertsége, és nem az például, hogy mennyi szegény ember él köztünk…

A terv tehát készül, célegyenesben Szeged jövője, dokumentumszinten mindenképpen, de az, hogy mi valósul meg mindebből – 2020-ig biztosan kiderül, várjuk türelemmel.

Default thumbnail
Előző sztori

Most már biztos, idén is lesz Szegedi Ifjúsági Napok

Következő sztori

Szedeák: beérik a szisztematikus munka gyümölcse

Legutóbbi hasonló cikkek