Közélet

Lázár János: november elsejével újabb rezsicsökkentés (FRISSÍTVE)

Lázár János: november elsejével újabb rezsicsökkentés (FRISSÍTVE)

2013. szeptember 3., kedd
Lázár János: november elsejével újabb rezsicsökkentés (FRISSÍTVE)
lazarjanos_algyo16_gs

November elsejével további 10 százalékkal csökkennek a rezsiköltségek, az eddigi 10 százalékos rezsicsökkentést csak a kezdetnek nevezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon Hódmezővásárhelyen - számolt be hétfőn a Vásárhely24 hírportál.

A tudósítás szerint

Lázár János

szólt arról, hogy a kormány egy másik jelentős lépésen is dolgozik, január 1-jétől a hús - ami főként a baromfi- és sertéshúst érinti - áfája 10 százalék alá csökkenhet a mostani 27 helyett. Ezzel kapcsolatosan az érintett tárcák jelenleg hatástanulmányokat végeznek. Lázár János elmondta, hogy december 31-ig megoldás születik a jelzálogos devizahitelesek problémáira: a devizahitel ugyanis megszűnik, ugyanakkor egy devizahiteles nem járhat jobban, mint az, aki forintban vette fel a hitelét - írta a Vásárhely24 a lakossági fórumról tudósítva.

Augusztusban 250 milliárd forintnyi uniós forrásról döntött a kormány

Az elmúlt egy hónapban 250 milliárd forint uniós forrás kiosztásáról született döntés, erről még ezen a héten értesítést is kapnak a pályázók - mondta az MTI-nek Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését. "Magyarország az utolsó centig le fogja hívni a 2007-2013-as ciklusban rendelkezésre álló uniós forrásokat, a cél eléréséhez már az elmúlt egy hónapban is rengeteg nagy horderejű döntést hoztunk, és még nincs vége annak a folyamatnak, amely a források hatékony felhasználását célozza" - fogalmazott Lázár János. A politikus kiemelte, hogy a Miniszterelnökség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 1-jei átvétele óta egyetlen percet sem tétlenkedett: az árfolyamnyereségből adódó, valamint a túlvállalásból következő újabb pályázati pénzek jelentős részéről döntés született. Az elmúlt egy hónapban a leállt programok újraindítását is sikerült előkészíteni, ennek a végére hétfőn tehet pontot az Európai Bizottság és a kormány. Az eddig kiosztott forrásokat részletezve elmondta: a Gazdasági Operatív Program keretén belül mintegy 117 milliárd forintos támogatásról döntöttek kkv-fejlesztésre, munkahelyteremtő nagyberuházásokra, kutatás-fejlesztési projektek és kkv-k informatikai fejlesztéseire. A kockázati tőke bevonásával létrejövő projektek támogatására ugyancsak született döntés az elmúlt hetekben: 24 milliárd forintot utalt ki az NFÜ erre a célra. A Regionális Operatív Programok keretében 72 milliárd forintos összegben született döntés, ennek keretében például turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg további 15 milliárdos nagyságrendben. Ebből az összegből jut közútfejlesztési projektekre, egészségügyi alapellátás fejlesztésre, városrehabilitációs és közösségi közlekedési fejlesztésekre is. Az egyházak energiahatékonysági beruházásai 10 milliárdos támogatást kapnak és a távhőfejlesztés is újabb forrásokhoz jut. Hozzátette, hogy a következő két-három hétben további 65 milliárd forintot osztanak szét megújulóenergia- és energiahatékonysági projektekre. A társadalmi infrastruktúrát jelentő fejlesztések keretében eddig csaknem 50 milliárd forintot jutott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre a kórházak struktúraváltásának támogatása keretében. E területen is további döntések várhatóak a közeljövőben, több tízmilliárd forint összértékben - jelezte Lázár János. Hangsúlyozta: a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve annyival több forrásra fognak pályázatokat kiírni, amennyi különböző okok miatt - legyen szó nem teljesítésről vagy szabálytalanságról - nem valósult meg, vagy vissza kell venni a kedvezményezettektől. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ismét hangsúlyozta a megszaporodó és szigorúbb ellenőrzések fontosságát: minden olyan vállalkozást felelősségre fognak vonni, amely a köz kárára akart gyarapodni, ezért fejlesztési forrást igényelt, de nem megfelelően használta fel. "Az NFÜ az elmúlt hét évben rendkívül konzervatívan számolta az euró/forint árfolyamot, amely a ciklus végén meg is hozta az eredményét. Az árfolyamnyereségből hozzávetőleg 300 milliárd forint többletforrással rendelkezünk, amelynek a hatékony felhasználására szintén kidolgoztunk egy tervezetet. Ennek megfelelően minden régió számíthat újabb forrásokra" - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy ezeknek a forrásoknak a lekötéséről még gyorsabban fognak döntést hozni, hiszen benne maradt a rendszerben minden olyan pályázat, amely formailag megfelelt a korábbi kiírási kritériumoknak, így akik nem kapták meg az igényelt támogatást, azok tartaléklistára kerültek. Most ezekről a tartaléklistákról von be új kedvezményezetteket az NFÜ. A kormány kijelölte azokat a fejlesztési területeket, amelyek leginkább megfelelnek a fejlesztéspolitikai prioritásoknak, és oda csoportosította az újonnan keletkezett forrásokat. A pályázók szemszögéből mindez rendkívüli lehetőséget jelent, hiszen nem csupán az úgynevezett konvergenciarégiókat, tehát a lemaradt területeket érinti, hanem a középső országrészben, a fejlett közép-magyarországi régióban is újabb fejlesztések valósulhatnak meg - mondta el Lázár János.

Kemény tárgyalások jönnek az uniós támogatások terén

Kemény tárgyalásokra számít Brüsszelben az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, közölte: ebben a minőségében szeptember 9-én találkozik először Johannes Hahnnal, az EU regionális politikáért felelős biztosával. Az unió a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarországon folyó tizenöt operatív program közül tizenhármat kifogásol. A támadások középpontjában a „mérnök-ügy” áll, vagyis az, hogy 2007 óta - kormányoktól függetlenül - a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték - közölte az államtitkár. Az emiatt kiszabható bírság mértéke elérheti az érintett fejlesztések beruházási támogatásának 25 százalékát, ami összességében több száz milliárd forintos kiesést jelenthet az ország számára. Lázár János szerint eredmény lenne, ha a büntetés arányát sikerülne 10 százalék alá szorítani. A költségvetési ciklusban az ország 8200 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel, ennek 95 százalékáról már döntés született. Sajnálatos módon számos olyan program van - szennyvízberuházások, egészségügyi fejlesztések, vállalkozások projektjei -, amelyek lassan haladnak - mondta a politikus. Ha nem sikerül felgyorsítani a folyamatot, 500-600 milliárd forintos veszteség érheti az országot. Lázár János ezért felelős viselkedést vár el az érintett vállalkozásoktól, mint mondta, ha nincs meg a fejlesztéshez szükséges önerejük, jelezniük kell, hogy még idejében új nyerteseket lehessen találni. Önkormányzatok esetében is vannak olyan támogatott szennyvíz-, ívóvíz- és hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek lassan haladnak. Ha a települések nem tudnak előrelépést elérni, az állam visszaveszi e projektek lebonyolítását - mondta a kormánybiztos. Hozzátette: országosan akár százas nagyságrendben is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek a Belügyminisztériumhoz vagy más tárcához kerülhetnek. Ahhoz hogy az 500-600 milliárdos veszteség 100 milliárd forint alá csökkenjen - ez a teljes forrás nagyságához viszonyítva már nemzetközi összehasonlításban is versenyképes arány lenne - a brüsszeli támogatást is el kell nyerni - hangsúlyozta az államtitkár.

Zökkenőmentes volt a múzeumok települési fenntartásba adása

Zökkenőmentesen lezajlott a megyei múzeumi hálózat intézményeinek települési fenntartásba adása – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban tartott sajtótájékoztatón. A közgyűjtemények – részben a kormány és a települési önkormányzatok között létrejött finanszírozási szerződésnek köszönhetően – sikeresen végzik munkájukat, a helyiek pedig sokkal inkább magukénak érzik az intézményt – mondta a politikus. Lázár János kiemelte, hogy a közösségi és a helyi erőforrások felhasználásával a 21. századi igényeknek megfelelő kiállítóhelyek és közösségi terek hozhatók létre. Hozzátette: a városi tulajdonban és fenntartásban működő múzeumok alkalmasak arra, hogy közvetlenül megszólítsák a helyi művészetszerető közönséget, a művészetpártolókat pedig a mecenatúra nemes feladatára biztassák. A kormány célja, hogy a múzeumoknak legyen valódi gazdája, a helyi közösségek pedig vegyenek részt a művészeti élet szervezésében – közölte az államtitkár. Lázár János kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését. Ennek kapcsán elmondta: az uniós pályázatok kapcsán látszik, számos önkormányzat dolgozik azon, hogy minél előbb méltó körülményeket teremthessen a városi múzeum számára.

A kormány együttműködési megállapodást köt a megyei önkormányzatokkal

A kormány még szeptemberben együttműködési megállapodást köt a megyei önkormányzatokkal 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználásáról – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Hódmezővásárhelyen. A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését egy sajtótájékoztatón elmondta, a megyék feladatkörük átalakításával nem veszítettek, hanem lehetőséget kaptak. A megyei önkormányzatokra kiemelt szerep hárul a helyi területfejlesztési programokban, s ehhez egyenként 20-40 milliárd forint közötti szabadon felhasználható forrás áll majd rendelkezésükre a következő uniós költségvetési ciklusban – közölte az államtitkár. A kormány a 23 megyei jogú város önkormányzatával is külön megállapodást köt majd arról, milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani a településen a 2014-2020-as időszakban – tette hozzá Lázár János.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.