Palánk, Szeged egykori belvárosa – séta a múltban + FOTÓK

Régi fotók és történetek nyomán Szeged egykori belvárosában sétálhattak azok az érdeklődők, akik hétfő este ellátogattak a Móra Ferenc Múzeumba Fári Irén és Simoncsics János könyvbemutatójára.

Utcáról utcára haladva járhatták végig a vendégek Szeged egykori belvárosát, és ismerhették meg a legérdekesebb történeteket

Fári Irén

és

Simoncsics János

legújabb fotós történelmi könyve, a Palánk – Szeged belvárosa egykor által. A közel 200 képet tartalmazó kiadvány azok számára is érdekességeket tartogat, akik nem sétálhattak a 19. századi utcákon, hiszen minden egykori városkép mellé egy mait is csatoltak. A muzeológus, helytörténész asszony és a népművelő a munka során tökéletesen kiegészítette egymást, habár eltérő szemszögből vizsgálta a település hajdani arculatát. Simoncsics János Szeged szerelmese, az örök felfedező, aki mindig minden sarkon talál valami újat. Bevallása szerint egy időben olyan történeteket szeretett volna papírra vetni, amiben helyi művészekkel, tudósokkal népesítheti be a várost, de ezzel a közreműködéssel egy álma vált valóra. Mint azt Fári Iréntől megtudhattuk, Palánknak nem mást, mint a középkori eredetű belvárosi térséget: a mai Dóm és Roosevelt tereket, valamint a Somogyi és az Oskola utcákat hívják. Ez egy polgárvárosi rész volt, a felső- és az alsó szegedi rész között. A 19. századi nagy árvíz sem tudta bevenni az úri negyedet, mire a mai Széchenyi tér és városháza már állt a kiöntött folyóban, addig a Palánk területén száraz lábbal lehetett közlekedni. Az árvíz időszaka egy viszonylag könnyen feldolgozható korszaknak számított a kutatás szempontjából, hiszen a pusztítást követő helyreállítások, építkezések és bontások alatt számos fotó készült.